Magyarország – NATO

 

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul: North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

 

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország Csehszlovákiával és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

Tagjai

Alapító tagok (1949)

– Amerikai Egyesült Államok

– Belgium

– Dánia

– Egyesült Királyság

– Franciaország

– Hollandia

– Izland

– Kanada

– Luxemburg

– Norvégia

– Olaszország

– Portugália

Később csatlakozott államok

1952-bem: Görögország; Törökország;

1955-ben: NSZK;

1982-ben: Spanyolország;

1999-ben: Csehszlovákia; Lengyelország; Magyarország;

2004-ben: Bulgária; Lettország; Litvánia; Románia; Szlovákia; Szlovénia

2009-ben: Horvátország;

Csatlakozásra váró államok

– Macedónia

– Ukrajna

– Grúzia

Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

Semleges országok Európában

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

– Svájc

– Ausztria

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia.

– Svédország

– Finnország

– Írország

Legfontosabb intézményei

Észak-atlanti Tanács

 

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

 

Védelmi Tervező Bizottság

 

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.

 

Nukleáris Tervező Csoport

 

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

 

Főtitkár, Titkárság

 

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

 

Katonai Bizottság

 

A Szervezet legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

 

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

 

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

 

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik Észak-atlanti Szerződés Szervezete országban.

 

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

 

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

 

Bizottságok és ügynökségek

 

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

 

Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

 

Euro-atlanti Partnerségi Tanács

 

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Története

 

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

 

Szembenállás a Varsói Szerződéssel

 

A Szovjetunió – Varsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

 

A NATO bővítése

 

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.

 

A NATO főtitkárai

 

1.

Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay

Egyesült Királyság

1952. április 4-től – 1957. május 16-ig;

 

2.

Paul-Henri Spaak

Belgium

1957. május 16-tól – 1961. április 21-ig,

 

3.

Dirk Stikker

Hollandia

1961. április 21-től – 1964. augusztus 1-ig,

 

4.

Manlio Brosio

Olaszország

1964. augusztus 1-től – 1971. október 1-ig,

 

5.

Joseph Marie Antoine Luns

Hollandia

1971. október 1-től – 1984. június 25-ig,

 

6.

Peter Carrington, 6th Baron Carrington

Egyesült Királyság

1984. június 25-től – 1988. július 1-ig,

 

7.

Manfred Wörner

NSZK/Németország

1988. július 1-től
1989. augusztus 13-ig,

 

8.

Sergio Balanzino

Olaszország

1994. augusztus 13-tól
1995. október 17-ig,

 

9.

Willy Claes

Belgium

1994. október 17-től
1995. október 20-ig,

 

10.

Sergio Balanzino

Olaszország

1995. október 20-tól
1996. december 5-ig,

 

11.

Javier Solana

Spanyolország

1995. december 5-től
1996. október 6-ig,

 

12.

George Robertson

Egyesült Királyság

1999. október 14-től
2000. január 1-ig,

 

13.

Jaap de Hoop Scheffer

Hollandia

2004. január 1-től
2005. július 31-ig,

 

14.

Anders Fogh Rasmussen

Dánia

2009. augusztus 1-től
2010. szeptember 30-ig,

 

15.

Jens Stoltenberg

Norvégia

2014. október 1-től.

 

NATO csúcstalálkozók

 

Értekezlet neve

Dátum

Fogadó ország, helyszín

Megjegyzések

 

1.

1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó

1957. december 16–19.

Párizs, Franciaország

 

2.

1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1974. június 26.

Brüsszel, Belgium

 

3.

1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1975. május 29–30.

Brüsszel, Belgium

 

4.

1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó

1977. május 10–11.

London,
Egyesült Királyság

 

5.

1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó

1978. május 30–31.

Washington,
Amerikai Egyesült Államok

 

6.

1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó

1982. június 10.

Bonn, NSZK

 

7.

1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1985. november 21.

Brüsszel, Belgium

 

8.

1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1988. március 2–3.

Brüsszel, Belgium

 

9.

1989-es májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1989. május 29–30.

Brüsszel, Belgium

 

10.

1989-es decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1989. december 4.

Brüsszel, Belgium

 

11.

1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó

1990. július 5–6.

London, Egyesült Királyság

 

12.

1991-es római NATO-csúcstalálkozó

1991. november 7–8.

Róma, Olaszország

 

13.

1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó

1994. január 10–11.

Brüsszel, Belgium

 

1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó

1997. május 27.

Párizs, Franciaország

 

14.

1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó

1997. július 8–9.

Madrid, Spanyolország

 

15.

1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó

1999. április 23–25.

Washington,
Amerikai Egyesült Államok

A NATO 50. évfordulója alkalmából.

 

2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó

2001. április 23–25.

NATO Főparancsnokság,
Belgium

 

2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó

2002. május 28.

Róma, Olaszország

A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).

 

16.

2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó

2002. november 21–22.

Prága, Csehország

Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.

 

17.

2004-es isztambuli NATO-csúcstalálkozó

2004. június 28–29.

Isztambul, Törökország

 

18.

2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó

2005. február 22.

NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium

 

19.

2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó

2006. november 28–29.

Riga, Lettország

Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.

 

20.

2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó

2008. április 2–4.

Bukarest, Románia

 

2008. április 4-én Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)

 

21.

2009-es strasbourg–kehli NATO-csúcstalálkozó

2009. április 3–4.

Strasbourg,Franciaország–
Kehl, Németország

A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)

 

22.

2010-es lisszaboni NATO-csúcstalálkozó

2010. november 19–20.

Lisszabon, Portugália

 

23.

2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozó

2012. május 20–21.

Chicago,
Amerikai Egyesült Államok

Summit meetings of Heads of State and Government, Chicago, USA

 

Kapcsolódó szócikkek

 

Katonai szabvány

 

A katonai szabvány alatt a haditechnikai eszközökre, a védelmi ipar, a hadsereg és a csapatok számára készített olyan speciális előírásokat értünk, amelyek nemcsak műszaki szabványokat, hanem koncepciókat, doktrínákat, eljárásokat is magába foglalhatnak.

 

Csoportosításuk

 

A katonai szabványokat három csoportba oszthatjuk:

anyagi,

műveleti,

adminisztratív.

 

NATO szabványosítás

 

A NATO szabványosítás célja az egységesség (commonality) elérése, ami az együttműködés (compatibility) és a csereszabatosságon (interchangeability) keresztül valósul meg az együttműködőképesség (interoperability) növelése érdekében.

 

A katonai szabványok Magyarországon

 

Az anyagi szabványok kidolgozását a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal Szabvány Osztálya irányítja és a Magyar Szabványügyi Testület adja ki. A műveleti és adminisztratív szabványokkal a Haderő-tervezési Csoportfőnökség foglalkozik.