A jövőre nézve fontos lépésnek tekinthető, hogy létrejött az orosz–török együttműködésnek köszönhetően a Török Áramlat fölgázvezeték. Az utolsó tenger alatti szakasz átadása egyesek szerint politikai és gazdasági mérföldkőnek nevezhető.

Magyarországot közvetlenül nem érinti a Török Áramlat, azonban érdekeltek vagyunk a projektben, amit a magyar kormány is világosság tett – jelentette ki Árok Norbert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Oroszország-szakértője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: a magyar kormány energiabiztonsági stratégiájában fontos kitétel, hogy minél több irányból érkezzen az országba földgáz. A legtöbb esetben Oroszországtól vásárolunk földgázt, azonban az, hogy ki az eladó, változhat, így diverzifikálhatjuk a beszerzései erőforrásainkat – fogalmazott a szakértő.

A Török Áramlat is választható

A jövőre nézve rendkívül fontos lépés volt a vezeték kiépítése, hiszen nem tudhatjuk pontosan, mi fog történni az ukrán vezetékkel 2020 után – figyelmeztetett Bali Gábor energiapiaci elemző. Kiemelte azt is, amennyiben az ukrán vezeték „kiszárad”, akkor Magyarország számára fontos lesz, hogy más forrásból helyettesítse a hiányt.

Az elmúlt évtizedekben számos déli vezetékprojektről hallhattunk már, azonban a Török Áramlat az első, ami valóban megvalósult – tette hozzá.

Hosszú távú partnerként tekint Törökország az oroszokra

A Russia Today tudósítója mérföldkőnek nevezte beszámolójában a Török Áramlat tenger alatti szakaszának elkészültét. Ahogy fogalmazott, politikai és gazdasági értelemben is érvényes a mérföldkő kijelentés. 900 kilométer hosszan húzódik a kettős vezeték, mintegy két kilométer mélyen a tenger felszíne alatt. A tudósítás is kiemeli a kivitelezés gyorsaságát, idézve az orosz elnököt, aki Isztambulban reményét fejezte ki, hogy a törökországi, több mint száz kilométer hosszú szakasz hasonló gyorsasággal készül majd el.

A dupla vezeték teljes kapacitása évente 30 milliárd köbméter.

A török elnök hangsúlyozta, hogy a kivitelezés a végső szakaszába érkezett. Ebbe a projektbe pedig komoly erőfeszítéseket tettek. Recep Tayip Erdogan török elnök hosszú távú és megbízható partnernek nevezte Oroszországot, egy fontos földgázellátónak országa számára – hangzott el a műsorban.

Más-más vélemény alakult ki Nyugaton és Keleten

Elmondták azt is, az orosz elnök a török partnere felé elismerését fejezte ki politikai határozottsága miatt, hiszen egy ilyen építkezéshez erre van szükség. Különösen az egyre erősödő versenykörnyezetben. A tudósítás kiemelte még, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt években rendszeres vendég Törökországban, legyen az kétoldalú találkozó, vagy Iránnal kiegészülve, hogy a három résztvevő a szíriai polgárháború ügyében tárgyaljon.

A nyugati sajtóban a vezeték elkészültét másképpen kommentálták. A Bloomberg híranyagát azzal kezdte, hogy Oroszország befolyása növekszik az energiaellátás terén Törökországban és Dél-Európában. Azt is kiemelték, hogy az Egyesült Államok ellenzi az orosz Gazprom külföldi partnerekkel közös vezetékprojektjeit, miközben maga is szeretne megjelenni gázeladóként az európai piacon – idézték fel a műsorban.

A kereslet dönt

A Török Áramlatnak két ága van, egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz. A két párhuzamosan futó vezeték néhol több mint két kilométeres mélységben fekszik. A Török Áramlat az északnyugat-törökországi Kiyiköy településnél éri el a török partokat.

Bali Gábor hozzátette, hogy pontosan milyen irányba épülhet majd ki a második ág, az döntheti el, hogy milyen kereslet alakul ki a földgázra és hol. A legfontosabb kérdés az lesz majd, ki és mennyit fizet érte. Véleménye szerint azonban a kérdés nagymértékben üzleti és gazdasági alapon fog eldőlni, a politika ezt kismértékben befolyásolja.

Hullámzó orosz–török kapcsolat

Árok Norbert a műsorban elmondta, történelmileg visszatekintve a török–orosz kapcsolatok rendkívül ambivalensek voltak. Ez a pozitív látszat most csak egy „kényszerházasság” – fogalmazott.

Hozzátette, az energiapiacon túl regionális érdekeltségek kötik össze a két országot például Szíria ügyével kapcsolatban. A két ország közötti viszonyra azonban mindig is jellemező volt egyfajta hullámzás, jelenleg a felfelé ívelő szakasznak lehetünk szemtanúi – hangsúlyozta a szakértő.