Forrás: MTI | 2015. 03. 24. 19:50:00

A világon először a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósai fényképezték a cannabis agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú cannabisfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.
Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a „füves cigaretta” drámaian csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A kutatókat sokkolta, ahogyan a cannabis aktív hatóanyaga, a THC (tetrahidrokannabodol) valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről – állapítják meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) tudósai a Nature Neuroscience rangos idegtudományi szaklapban közzétett tanulmányukban.

Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák – amelyek hatásukban a THC-hoz hasonlítanak – kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban. Katona István és kollégái az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Lendület molekuláris neurobiológiai kutatócsoportjában kimutatták, hogy a rekreációs célú cannabisfogyasztás, vagyis a füves cigaretta durván beavatkozhat az idegsejtek „beszélgetésének” finomszabályozásába.

A kutatók minden korábbinál részletesebb mikroszkópos felvételein látható, hogy hat napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, mintegy 85 százalékkal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó „antennák” (CB1 receptorok) száma az idegsejtek kapcsolódását biztosító helyeken, vagyis a szinapszisokban. A receptorok száma meglepően lassan áll vissza. A hatnapos, élvezeti szintű, vagyis milliliterenként száz nanogrammos mennyiséggel való kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50 százalékos javulásig, de a teljes helyreállás hat hétbe telt. A kutatók ezt a legnépszerűbb európai fesztiválok hosszára tekintettel rockfesztivál-paradigmának nevezik.

Katona István az MTA portáljának elmondta: az amerikai Egészségtudományi Kutatóintézet (National Institute of Health) munkájából néhány éve ismert, hogy a tartósan nagy THC-koncentrációjú füvet szívó emberekben tapasztalható káros mellékhatások, például a tanulási képességek romlása mögött a CB1 receptorok szintjének általános csökkenése áll.

A megfelelő hőmérsékletet adó lámpák világítják meg az indiai vadkender hajtásait a denveri 3D Cannabis Center bolt melletti marihuánatermesztő helyiségben 2014. január 1-jén. Ettől a naptól kezdve Colorado államban, elsőként az Egyesült Államokban, törvényesen engedélyezik a marihuána kábítószer kiskereskedelmi árusítását nem orvosi célra is.

Az új mikroszkópos módszerek nélkül azonban eddig nem volt lehetőség arra, hogy kiderítsék, pontosan honnan tűnnek el a receptorok, azaz melyik idegsejtekről és az idegsejtek melyik részéről. Azt sem tudták, mennyi receptor tűnik el. Ezek az információk segítenek megérteni, mely élettani folyamatok károsodhatnak a krónikus marihuánafogyasztókban, és milyen jelenségekre kell az orvosoknak felkészülniük, hogy az egyre nagyobb mennyiségű THC-t tartalmazó cannabisszármazékok terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban kórházba kerülő pácienseket kezelni tudják.

A kutató szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy molekuláris szinten ilyen erőteljes hatást találtak. Úgy véli, az egyre terjedő legalizáció során, amely a szabályozás lehetőségével talán kordában tud tartani egyes negatív folyamatokat, komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a cannabisszármazékok használatát.

A cannabis több ezer éve gyógynövényként használatos, számos betegség, többek közt a szklerózis multiplex esetén néhány országban kis dózisban már engedélyezik a terápiás célú THC-fogyasztást. Katona és kutatócsoportja ezért megvizsgálta a tízszeres hígítású, azaz terápiás, milliliterenként 10 nanogrammos koncentráció hatását is. Ebben az esetben a receptorok száma csak 16 százalékkal csökkent, ami összhangban áll azzal a megfigyeléssel, hogy ekkora adagban a cannabisfogyasztásnak általában nincsenek pszichotikus mellékhatásai.