Főoldal » Magyar export: ez marad a sertéspestis nyomában
Egészség - betegség

Magyar export: ez marad a sertéspestis nyomában

A déli külpiacokat érintette leginkább az alattomos állatbetegség.

Átalakította az afrikai sertéspestis (asp) az MCS Vágóhíd Zrt. exportját, a kereskedelmi korlátozások miatt a magyar sertéshús az Európai Unión (EU) belül, elsősorban a spanyol, az olasz, illetve a balkán piacain, alacsonyabb áron talál vevőkre – közölte Pókos Gergely, a vállalat vezérigazgatója. Elmondta, hogy az asp tavalyi megjelenését, terjedését és az emiatt bevezetett kereskedelmi korlátozásokat megelőzően az export jelentős részét szállították a távol-keleti piacokra, Japánba, Kínába, Dél-Koreába.

A két és fél éve termelő mohácsi vágóhíd éves viszonylatban 100 ezer tonna sertést dolgoz fel, felerészben belföldi piacra, felerészben exportra, utóbbi értéke idén elérheti a 30 milliárd forintot. A vállalat árbevétele tavaly közel 50 milliárd forint volt, amely idén akár 10-15 százalékkal is bővülhet, ugyanakkor a vágási mennyiség nem sokkal haladja meg a tavalyit.

Az MCS Vágóhíd Zrt. vesztesége 2017-ben közel egymilliárd forint volt, amely tavaly tovább, 4,7 milliárd forintra nőtt. Pókos Gergely ezt azzal magyarázta, hogy az induló vállalkozás helyzetét nehezítették az asp miatti exportkorlátozások, hiszen a terveikben komoly szerepe volt a távol-keleti piacoknak. A fertőzés megjelenése Kínában jelentős emelkedést okozott az élősertés és a hús árában, utóbbit azonban a belföldi piacokon csak nagyon lassan lehet érvényesíteni – tette hozzá.

Elmondta: a sertések kétharmada saját tenyésztésből kerül a céghez, a fennmaradó mennyiséget, évente 300-400 ezer darabot a német jegyzést követő áron vásárolják a piacról.

Pókos Gergely kiemelte, hogy az asp miatt előre látható volt az áremelkedés, és jövőre is az ideihez képest jelentősen magasabb élőállat- és húsárakra számítanak a piacon. A húsárak növekedése kezd elszakadni az élősertés árának az emelkedésétől, amelyet alapvetően a nyugat-európai gyártók exporttevékenysége határozza meg – magyarázta.

A vállalat stratégiai növekedési irányai között nevezte meg a cég által előállított prémium sertéshúst, amelyre nemcsak a magyar, hanem a régiós piacon is van kereslet, mivel a fogyasztók igénylik ezt a magas minőséget. Másrészt folyamatosan nő a vállalat kiskereskedelmi értékesítése – emelte ki, hozzátéve, hogy tavaly irányt váltottak, a már említett átrendeződés miatt az export másodlagos lett a kiskereskedelemhez képest.

Az MCS Vágóhíd Zrt. üzeme 21 milliárd forintból jött létre, a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

A Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Zrt. stratégiai beszállítójaként a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások maximális betartása mellett évente egymillió sertést dolgoz fel, amely heti szinten 20 ezer normál, és ezer nagysúlyú állatot jelent. A létesítménynek mintegy 700 dolgozója van. A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja. Az MCS Vágóhíd Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.

Nyitókép: Pixabay
infostart, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Nagyon kevés magyar fogyasztja, pedig mindenkinek kellene! Fontosabb, mint gondolnánk, eláruljuk miért!

Mazsi

Igazi vitaminbomba, a világon mindenhol ismerik, csak itthon nem. Te tudod mi van a képen?

Mazsi

A hajad őrült módon elkezdhet nőni, a látásod meg olyan lehet mint a “sasé”: Egyél 3 evőkanállal egy nap, és máris részese lehetsz

Mazsi