Tudtad, hogy a Rákóczi-túróst nem a fejedelemről nevezték el? –

Mindennap találkozunk velük a cukrászdák, éttermek kínlatában, megszoktuk őket, és talán nem is gondolkozunk azon, kiről kapták a nevüket, mi a történetük. Sejtetted volna, hogy a Rákóczi túrós nem II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét, vagy azt, hogy az igazi Jókai bablevesben csak “angyalbakancs” volt a belevaló?

Jókai-bableves

A magyar írórólelnevezett leves manapság finom tejfölös bableves csipetkével, zöldségekkel, főtt csülökkel. Jókai, a névadó azonban máshogyan szerette. Füredi villájában fiatal felesége, Laborfalvi Róza azonban  olyan ételt készített az írónak, amiben bizony nem volt más, mint bab és füstölt disznóköröm.

“”- Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány. – Hát, görögolvasó – felel Pál úr karakán flegmával. – Az jó lehet, s mi főtt bele? – Angyalbakancs” – írja Jókai a Kőszívű ember fiaiban. Később az író maga magyarázza meg a furcsa receptet. A bablevesbe olyan nagyszemű bab való, mint a görög szerzetesek rózsfüzére, a füstölt disznóláb formája pedig olyan, mint az angyalok lábbelije – írja a Magyar Konyha.

Dobostorta

A piskóta és a kakaós krém rétegeből álló sütemény tetejét karamell díszíti. Sokan hittük azt kisgyerekként, hogy a süti nevét a kemény karamell rétegnek köszönheti. A valóság azonban az, hogy a tortát Dobos C. József cukászmesterről, alkotójáról nevezték el, aki az 1885-ös budapesti világkiállítáon bedütált a dobostortával. Még Gerbeaud-ot is megelőzte azzal, hogy először alkalmazott Magyarországon vajkrémet, eddig a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Dobos szakkönyveket is írt, fordított. 1881-ben jelent meg a Magyar–francia szakácskönyv című munkája, amely megismertette a franciás ételeket a magyar közönséggel. Egyes szakértők gyanakodnak, hogy a könyvet nem ő fordította magyarra franciából, hanem Szabóné Szentpáli Janka irónő. Az is kérdéses, hogy a könyv mely receptje tekinthető Dobos saját alkotásának. (forrás: Wikipédia)

Esterházy-torta

Az Eszterházy-torta noha nem kalóriaszegény sütemény, liszt mégsem kerül bele, mivel a piskótájának darált dió ad tartást. A vékony pikótarétegek közé lágy vajas vagy tejszínes diókrém kerül, a torta tetejére pedig fondant, azaz cukormáz.

A süteményt a főúri rangú Esteházy családdal hozza összefüggésbe a hagyomány.  Egyes források Esterházy Fényes Miklóshoz, a fertődi kastély építettőjéhez, míg mások Esterházy Pál Antalhoz, a diplomatához és az 1848-as első felelős magyar kormány tagjához kötik a torta elnevezését. Ráadásul Franz Sacher (a sacher torta névadója), a család cukrásza volt az 1830-as években. Talán ő volt a névadó? Valószínű, hogy a sakktáblaszerűen elhelyezett négyzetekből álló, főúri körökben népszerű esterházy mintáról kapta a sütemény a nevét, mivel a tetejét ehhez hasonló képet formál a cukormáz és a csokoládé – írja a hvg.hu

Rákóczi-túrós

Sokan azt hiszik, a sütemény II. Rákóczi Ferencről kapta a nevét. Az igazság azonban az, megalkotójáról, Rákóczi János szakácsmesterről nevezték el a linzertészta, túrókrém és baracklekvár hármasát tartalmazó süteményt, bár egyes források szerint az eredeti recept nem linzertésztával készült, és jóval vékonyabb volt, mint a ma ismert változat. Rákóczi nagy név volt a szocialista Magyarország gasztronómiai életében. 1958-ban ő vezette a brüsszeli világkiállításon a magyar pavilon konyháját. A magyar ételek nagy sikert arattak, a szovjet pártfőtitkár, Hruscsov állítólag kétszer szedett a paprikás csirkéből – írja a Magyar Konyha.

A Rákóczi túrós kortárs átértelmezése

Zserbószelet

A süteményben cukrozott dió és savanykás baracklekvár kerül az omlós tésztarétegek közé, tetejét pedig fényes csokimáz fedi – írja a mindmegette.hu. A svájci Gerbaud Emil cukrászmester, miután bejárta Angliát, Franciaországot, Németországot, 1884-ben vette át a ma már a nevét viselő cukászda vezetését a budapesti Vörösmarty téren. Az újító szellemű cukrászmester megismertette a budapesti közönséggel a bonbonokat, a franciás vajas krémeket, és természetesen a zserbó szeletet is, amely alkotójáról kapta nevét.

Forrás: kozepsuli;