Madrid
Madrid Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 607 km². Lakóinak száma 2011-ben 3,26 millió, elővárosokkal együtt kb. 6,5 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnépesebb város az Európai Unió területén. Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják.

Fekvése
Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Meaques patak és a Manzanares folyó, illetve anyafolyója, a Jarama partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amivel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

Története
A városnév eredete

A város elnevezésének legelső dokumentált formája az arab megszállás alatti időkből származó Madzsrít, amelyet óspanyolul Magerit [maʒeˈrit] alakban írtak át. Az arab Madzsrít, valamint a modern Madrid név a legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint pedig a latin MATRIX, MATRICE(M) (’anyaváros’) középkori újlatin (mozarab) fejleményéből származik. A szó a mai spanyolban is létezik matriz, -ices alakban, főként ’anyaméh’ jelentésben.

A város története
II. Fülöp király
A Banco de España

Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.
A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.

Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.
Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.

1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.

1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Francónak Madridot.
Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben az Európa kulturális fővárosa címet viselte, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.
2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

Éghajlata

Az éghajlat Madridban kontinentális mediterrán, amit nagyban befolyásolnak a városi körülmények. Az átlagos hőmérséklet 12 °C. A telek nagyon hidegek és gyakoriak a fagyok és alkalmanként havazik is. A nyár forró és augusztusban átlagosan 24 °C van.

Gazdasága

A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.

Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80%-a.

A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.

Iparának 66%-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás.

Közlekedés
Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja. Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Madrid Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal.

Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.

Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Barajas), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.

Kultúra

Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.
Oktatás

Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
Autonóm Egyetem (Universidad Autonoma de Madrid)

Nevezetességek
A Real Madrid labdarúgócsapat stadionja a Santiago Bernabéu.

Múzeumok
A királyi palota Madridban
A Prado

Prado: a világ egyik legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.

Zsófia Királyné Kulturális Központ: Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.

Nemzeti Régészeti Múzeum: 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.

Nemzeti Iparművészeti Múzeum: 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.

Természettudományi Nemzeti Múzeum: 1752-ben VI.Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.

Királyi palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistalátványossága. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.

Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia: VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.

Thyssen-Bornemisza Múzeum: festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.

Museo de Aeronáutica y Astronáutica: repülőmúzeum Madridban Alcorcón határánál, a Cuatro Vientos repülőtérnél.

Museo del Ferrocarril de Madrid: vasúti múzeum. Egyike a világ legnagyobb vasúti múzeumainak.

Művészeknek állított emlékmúzeumok:
Sorolla-múzeum
Lázaro Galdiano Múzeum (Museo de Lázaro Galdiano)

További látnivalók
Puerta del Sol, a város jelképével
Puerta de Europa
Puerta de Toledo
Almudena katedrális
Santiago Bernabéu Stadion
Debod templom

Puerta del Sol
Casa de Correos
Iglesia de San Ginés
La Encarnación – kolostor
Plaza de Oriente
Királyi Palota (Palacio Real vagy Palacio Oriente)
Almudenai Miasszonyunk-katedrális (Catedral de la Almudena)
San Francisco el Grande-templom
Iglesia de San Andrés
Iglesia de San Pedro
Plaza de la Villa
Városháza (Ayuntamiento)
Casa de Cisneros
Cas de los Lujanes
Plaza Mayor: egykori főtér
Pékek háza (Casa de la Panadería)
Ministerio de Asuntos Exteriores
Biblioteca Musical
Szent Izidor-templom (Iglesia de San Isidro)
Colegio Imperial
Puerta de Toledo
Puente de Toledo
Calle de Alcalá
A Calatravák templomai (Iglesias de las Calatravas)
Plaza del Rey
Casa de Las Siete Chimeneas
Ministerio de Cultura
Plaza de Cibeles
Banco de España
Palacio de Buenavista
Palacio de Linares
Palacio de Telecomunicaciones
Zarzuela Színház (Teatro de la Zarzuela)
Képviselőház (Congreso de los Diputados)
Lope de Vega háza (Casa de Lope de Vega)
Paseo de Prado
Apolló-kút (Fuentes de Apolo)
Neptun-kút (Fuentes de Neptuno)
Obeliszk (Obelisco)
Casón del Buen Retiro
Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española de la Lengua)
Iglesia de San Jerónimo el Real
Botanikus kert (Jardín Botánico)
Retiro Park (Parque del Retiro)
XII. Alfonz – emlékmű (Monumento a Alfonso XII)
Velázquez-palota (Palacio de Velázquez)
Kristálypalota (Palacio de Cristal)
Ángel Caído-emlékmű (Monumento al Ángel Caído)
Emlékezés erdeje (Bosque de los Ausentes)
Puerta de Alcalá
Kolumbusz tér (Plaza de Colón)
Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional)
Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
Centro Cultural de la Villa
Torres de Colón
Igazságügyi Palota (Palacio de Justicia)
Szent Borbála-templom (Iglesia de Santa Bárbara)
Gran Vía: Madrid sétálóutcája, fő közlekedési útvonala a város közepén
Oratorio del Caballero de Gracia
Iglesia de San Martín
Iglesia de San Antonio de los Alemanes
Convento de San Plácido
Iglesia de San Antón de los Escaloios
Plaza de España
Edificio España
Torre de Madrid
Cervantes-emlékmű (Monumento a Cervantes)
Debod-templom (Templo de Debod)

A Manzanares folyó mentén:

Puerta de San Vicente
Ermita de San Antonio de la Florida
Ermita de la Virgen de Puerto
Palacio de Lirio

Egyetemváros (Ciudad Universitaria)

Madrid modern építészetének érdekességei a toronyházak, felhőkarcolók:
Madrid legmagasabb felhőkarcolóinak összehasonlító ábrája
Természetvédelmi területei, parkjai

Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte el Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi füvészkert hívogatja a természetszerető embert.

Sport
Labdarúgás

Madridnak négy labdarúgócsapata ismert,
a Real Madrid, amelyet 1902-ben alapítottak s a 20. század legjobb csapata a FIFA szerint.
az Atlético Madrid, amelyet 1903-ban alapítottak, s jelenleg a spanyol első osztályban (Primera División) szerepel. Otthona a Manzanares folyó melletti Vicente Calderón stadion.
a szintén elsőosztályú Getafe CF
és a Rayo Vallecano.

Sportlétesítmények

Santiago Bernabéu-stadion (Estadio Santiago Bernabéu): a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja. Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült, 1947. december 14-én avatták fel. 107×72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.
Aréna (Plaza de Toros Monumental de las Ventas): a legnagyobb spanyol aréna neomudéjar stílusban épült 1922-1929 között, José Espeliú és Muñoz Monasterio építészek tervei alapján. 1931-ben avatták fel.

Forrás: Wikipedia;

Kép: https://pixabay.com