Image default
Életmód hírek

Locsolkodás, hímes tojás – húsvéti népszokások képekben és videóval – archív képek, videó

Közeledik húsvéthétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit. Válogatás az MTVA Fotóarchívumából.

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne a legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

1959. április 2. Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok beszélgetnek és nézegetik a festett húsvéti tojásokat egy település utcáján.  A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. MTI Fotó: Járai RudolfAz 1959-ben, húsvétkor készült fotón kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok várják a locsolókat (Fotó: MTI/Járai Rudolf)

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számukra a szép ruha és a kedves locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.

Miske, 1955. április 10.  Kiss János, az első locsoló kölnis üvegből meglocsolja Király Ilonkát húsvéthétfőn Királyék otthonában. Király Péterné hímes tojással és süteménnyel kínálja a legényt.  MTI Fotó/Magyar Fotó: Tormai Andor Kiss János húsvéthétfőn meglocsolja Király Ilonkát Királyék miskei otthonában. Király Péterné hímes tojással és süteménnyel kínálja a legényt (Fotó: Magyar Fotó/Tormai Andor, 1955. április 10.)

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojásfestés. Manapság ezt a hagyományt, főleg városokban, elhagyják, és sok helyen csokitojást adnak a lányok, asszonyok a locsolkodásért. Régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti „gyártásból” a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre is szállították, annyira népszerűek voltak.

Mezőkövesd, 1966. március 17. Papp Margit (b) és Agócs Anna (j) a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagjai húsvéti tojást fest. A Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet évek óta jelentős külföldi megrendelést kap húsvéti tojás festésre, főképp Franciaországba és Hollandiába szállítanak a matyómintás tojásokból. Az elmúlt hetekben kétezer festett tojást exportáltak Párizsba, ezek közül a legszebbeket az ottani Magyar Hetek kiállításán is bemutatják. MTI Fotó: Kunkovács LászlóPapp Margit és Agócs Anna, a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet két tagja húsvéti tojást fest (Fotó: MTI/Kunkovács László, 1966)

Egyes vidékeken szokás volt a húsvéthétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útnak, hogy megöntözzék a legényeket.

Őrhalom, 1961. március 31. Egy legényt fog le két lány Húsvét keddjén Őrhalmon, miközben társuk a település hagyományait követve meglocsolja egy vödör kútvízzel. MTI Fotó: Bajkor JózsefHúsvéthétfő után, kedden a lányok locsolták meg a legényeket (Fotó: MTI/Bajkor József, Őrhalom, 1961)

A húsvéti ünnepkör szerves részét képezi a tűz- és vízszentelés hagyománya – Erről Bereczki Ibolya néprajzkutató beszélt az M1 Ma este című műsorában péntek este. Elmondta, nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje. Ehhez a naphoz több mágikus tartalmú szokás is köthető, példaként említette a nagypénteki kenyeret, amellyel a vízbe fulladt halottat keresték a folyóvizek mentén.

A hagyomány szerint nagycsütörtöktől egészen nagyszombat estig nem lehetett tüzet gyújtani.

A tűzszentelést követően a parazsat hazavitték a házhoz és azon főzték meg a vacsorát – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nagyhét minden napja más-más feladatot ad egy hagyományos parasztcsaládnak vagy falun élő családnak, ebben az ünnepre való testi és lelki felkészülés fontos szerepet játszott mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál.

A képekre kattintva az MTVA Sajtó- és Fotóarchívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.

 

Hasonló hírek

Minél több pénzt költesz a szerelmedre, annál gazdagabb leszel!

Edit

Tízezren futottak a Margitszigeten

Géza

Amilyen karácsonyfát választasz, olyan a személyiséged

Edit