Liechtenstein

(Hivatalosan Liechtenstein Hercegség, Fürstentum Liechtenstein, alemannul Liachtaschta, vagy Förschtatum Liachtaschta) kis európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike. Fővárosa és a hercegi család székhelye Vaduz. Legnagyobb városa Schaan. Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal szintén nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino, egyes felsorolások szerint Málta és Gibraltár is ide számít) és a Föld 6. legkisebb állama.

Földrajza, természeti környezete

Domborzata

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km². A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magas hegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naapfkopf (2570m)

Vízrajza

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak. A hercegség második leghosszabb folyója a Samina (Liechtensteinben 12 km hosszan halad), Triesenbergnél ered és Frastanznál az Illbe folyik bele. Illhez hasonlóan (Iller) igen kedvelt a raftingoláshoz.

Az egyetlen természetes módon kialakult tó a hercegségben a Gampriner Seele. A hercegség legnagyobb tava a Stausee Steg.

Éghajlata

A Rajna felől fújó szél (déli szél, főn), illetve a hegyek szélárnyékoló hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.

Az évi csapadék mennyisége 900–1200 mm, a magasabban fekvő részeken 1900 mm. A hőmérséklet télen ritkán esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van. Ez nagyjából megegyezik az Innsbruckban (Ausztria) illetve Zürichben (Svájc) mért adatokkal.

Növény- és állatvilága

Állatvilág: 55-féle emlős él a hercegségben természetes környezetében, ebből 17-féle denevérfajta. 140-féle madár, 7-féle hüllő, 10-féle kétéltű, 24 halfaj, 82 pókféle, ebből 5-tel még csak itt találkoztak. Több százféle gerinctelen állat is őshonos (pillangók, Longhorn bogár). A hegyek miatt megtalálható a gímszarvas, zerge, bak (Appenzeller kecske), szarvasfélék, szirti sas, havasi nyúl (Schneehase), alpesi hófajd, róka, borz, mormota, nyírfajd, három ujjú harkály, törpe bagoly, havasi csóka, hajnalmadár, víz pityer, citril (Zitronengirlitz), alpesi szalamandra, békafélék.

Növényvilág: 1600 növényfajta őshonos a hercegségben, ebből a fele kifejezetten alpesi növény, valamint 48 különböző orchideaféle.

Története

A régészeti leletek szerint Liechtenstein területén már a neolit korban, i. e. 5000 körül is lakott volt a Balzers-i Gutenberg és Eschnerberg környéke. A leletek szerint ezek a telepesek kelta hatásokkal találkoztak korábban. Az i. e. XV. században Rhaetia-t a rómaiak meghódították és a terület római tartomány lett. Az i. sz. I. évszázadban egyfajta hadászati útvonalat alakítottak ki a hercegség területén Itáliából Bregenzbe. A Nyugatrómai Birodalom 5. századi összeomlása után németek települtek a területre.

A 10. századtól a Bregenzi gróf uralkodott, de a gróf ága 1152-ben kihalt. Később Alsó-Rhaetia a Montforti grófok területe lett, akik a későbbi Montfort–Werdenberg ágat adták. Ezután Liechtenstein mindig más uralkodói kézre került.

Az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő kicsiny hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg (Fürst Johann Adam Andreas von Liechtenstein) a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1719. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815–1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenvedett a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak, Szlovákiával pedig csak 2009-ben ismerték el egymást.

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.

A főváros, Vaduz

Belpolitika

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.

A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfő helyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

Közigazgatás

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet. A községek a következők:

Gazdaság, szolgáltatások

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).
Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, ill. az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek (HILTI).

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobil telefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Közlekedés

Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival.

Utak

Az országban 250 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h.

Vasút

Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs között.
Busz

A liechtensteini buszvállalat (Liechtenstein Bus Anstalt (LBA)) a svájci buszhálózat leányvállalata, de elszigetelten fut. 14 különböző vonallal rendelkezik. Csatlakozik a svájci járatokhoz Buchsban és Sargansben és Sevelenben. Ezenkívül van járat az ausztriai Feldkirchbe is. Buszjárat van naponta többször Schaan, Feldkirch és Klaus im Vorarlberger között is.

Kerékpár

350 km-nyi kerékpárút található az országban.

Légi közlekedés

Liechtensteinben nincs repülőtér, a legközelebbi nagy nemzetközi reptér Zürichben van. Egy kis helikopter-leszállópálya található Balzers mellett.

Népessége, lakossága

Általános adatok

A lakosság 2/3-a az országban született. A lakosság 10,8%-a Svájcból, 5,9%-a Ausztriából, 3,4%-a Németországból érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és jugoszlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).

Intézményrendszer

A Soziale Dienst a gazdasági értelemben rászorulóknak segít. A Kinder- und Jugenddienst gyermekek és fiatalok, valamint szüleik krízishelyzeteinek és problémáinak kezelését segíti. A Therapeutische Dienst pszichoterápiás segítséget nyújt. Az Innere Dienst a szociális kiadásokat, büdzsét felügyeli.

Időseket és családokat érintő politika

Liechtensteinben a Jövőben idős (Zukunft Alter) kezdeményezés keretein belül széleskörű megelőző és gondoskodó politikát folytatnak. A Idősek tanácsadó testülete (Seniorenbeirats (SBR) ) segíti a kommunikációt az időseket érintő kérdésekben a kormány felé. A Családi Kompenzációs Alap (Familienausgleichskasse) a családokat segítő rendszer a hercegségben. A 16 év alatti gyermekeket nevelők és a keresőképtelen személyeket nevelők részére különféle kedvezmények vannak.

Biztosítás, járulékok

Minden lakosnak járulékot kell fizetnie. Államok közti esetben a biztosításnál a munkahely országát kell figyelembe venni (ha valaki külföldön dolgozik, de Liechtensteinben lakik vagy fordítva) . Kivétel ha valaki korábban már Liechtensteinben biztosított volt, akkor a biztosítása az országban marad. Ausztriára és Svájcra más szabályok vonatkoznak.

Nyugdíjrendszer

Általánosan mind a férfiak, mind a nők 64 évesen mennek rendes nyugdíjba, ez 2010 óta van így. Mód van a korhatár flexibilis kezelésére (Flexibles Rentenalter), ezzel 60 és 70 éves kor között lehet nyugdíjba menni. Teljes nyugdíjat az kap, aki a 20. életévétől a nyugdíjazásig minden évben megszakítások nélkül fizette a társadalombiztosítási járulékokat. A nyugdíj összegét két tényező befolyásolja: a ledolgozott évek száma és az összes évek alatt átlagosan keresett összeg. A nyugdíjnak van felső és alsó összeghatára is, a felső határa kétszer annyi, mint az alsó határa. Házastársaknál a két fél jövedelme összeadódhat és azt felezik el, ez alapján számítják ki a jövedelmet. Külön számítás van arra, amíg 16 év alatti gyermeket is nevelnek. Egyéb jóváírások is vannak arra az esetre, amikor valaki egy keresőképtelen személyt eltart.

A Liechtensteini Természettudományi Múzeum (Liechtensteinisches Landesmuseum): az egyik legrégebbi múzeum a hercegségben, az 1900-as évek elején alapították.

A Liechtensteini Művészetek Múzeuma (Kunstmuseum Liechtenstein): Morger, Degelo és Kerez svájci építészek tervei alapján épült, 2000-ben nyílt meg. Állandó tárgy gyűjteménye (például szobrok) a XIX. századtól napjainkig terjedő időszakból..

Egyéb kulturális színhely többek között a Postamúzeum (Postmuseum), a Símúzeum (Skimuseum) és a Gasometer (Gasometer – Kulturzentrum der Gemeinde Triesen).

A Liechtensteini Nemzeti Könyvtár (Liechtensteinische Landesbibliothek): gyűjti az összes valaha kiadott liechtensteini publikációt, könyveket, újságokat és mindent, ami Liechtensteinről a világon megjelenik. Online is elérhető és az összes nagyobb könyvtárral a világon kapcsolatban áll.

Gasztronómia

Nemzeti étel a sajtos gombóc (Käsknöpfle), a Riebel (egyfajta étel kukoricából, tejből és vajból) és a fűszeres alpesi makaróni (Älplermagronen mit Wirz).

Turizmusa

A hercegség hivatalos turisztikai központja a Liechtenstein Center Vaduzban. Közvetlenül mellette van a liechtensteini 0. kilométerkő, ahonnan 1864-ben és azóta is kimérték a liechtensteini utakat. Kelet-Svájc és Liechtenstein egy sor közös helikopteres túrát szervez.

Túrázók részére 160 km²-en 400 km-nyi turistaút és 350 km-nyi bicikliút van kiépítve. Horgász túrákat szintén szerveznek (Fischereiverein Liechtenstein).

Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Liechtenstein
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: Mézes-narancsos csirke recept