Hirmagazin.eu
Tudástár - minden érdekesség

Lenyűgöző vízpaloták, vízkatedrálisok biztosítják a tiszta ivóvizet

Kiadós víztörténeti túrára invitálta az M1 nézőit az Itthon vagy! legfrissebb adása, amelyből kiderül: Szeged és Miskolc után Budapesten is bőven van ámulnivaló, ha közelebbről szemügyre vesszük a víztárolókat.

A szegedi víztorony (MTI-fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Lillafüredre és környékére, Szegedre, Miskolcra és a magyar fővárosba elviszi nézőit az M1 Itthon vagy! című műsorának legfrissebb kiadása.

Mésztufadomb alatt ered Lillafüred ivóvízforrása

Habár a kastélyszálló Lillafüred ismert látnivalója, azt kevesen tudják, hogy az szelíd domborulat, amelyre épült, világszinten is ritka kincs őrzője: egy páratlan szépségű mésztufabarlangot rejt.

Mészkőhegyek forrásvizeinél, patakjainál – ahogyan jelen esetben a Szinva- és a Garadna-patak – általában mésztufadomb épül. Annak idején – meséli a műsornak Polgár Anasztázia, a Bükki Nemzeti Park barlangi vezetője – a két patak magával sodort kidőlt fákat, növényeket, a vízben lévő oldott mész pedig ráépült ezekre, amelyek így kövesedtek el. „Lényegében a barlangban elkövesedett növényi maradványokat, növényi részeket láthatunk” – derült ki a műsorból. Az elhalt növényi részek elmeszesedett, kőbe zárt világában könnyen érezheti magát a látogató egy különösen drága, csipkével bélelt ékszerdoboz belsejében.

A lillafüredi mésztufadomb mélyén található a Szinva-patak forrása, amelyet az ember megzabolázott, így az már a régió ivóvízkészletének jelentős részét biztosítja egy fekete vezetéken keresztül, a város ivóvízellátásának egyik fő verőerejeként.

Érdemes felkapaszkodni a kincset rejtő mésztufadomb tetejére is: különleges hely ez. A kastélyszállóban 1929-től írótalálkozók zajlottak, amelyeken többek között Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és József Attila is megfordult – utóbbit nemcsak elkápráztatta, de meg is ihletette a táj: 1933-ban itt, „a csillámló sziklafalon ülve” írta a magyar irodalom egyik legszebb versét, az Ódát.

A 2007-ben még épülő háromezer köbméteres, mintegy félszáz méter magas víztorony Budafok határában, a Tétényi-fennsíkon
(MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

Miskolcon ásványvizet töltenek a kancsókból

Miskolc a Szinva erejét is ismeri, nem csak a szépségét. 1878 augusztusának végén ugyanis a ma szelíd és hűsítő patak szörnyű pusztítást végzett. A többnapos esőzések miatt a Bükk hegységből lezúduló víztömeg a keskeny patakmedert hamar átlépte, a felduzzadt víz pedig mintegy háromszáz emberéletet és a város épületeinek több mint a felét magával ragadta. Emlékét nem mosta el a víz: a Miskolci Nemzeti Színház oldalán található vízszintjelző ma is emlékeztet a tragédiára.

Miskolc ivóvízforrásainak egyikére a diósgyőri vártól pár percnyi sétára lelhetünk rá – derül ki a műsorból –, méghozzá nem is akármilyen helyszínen: egy valaha volt tó medrében, ahol az ország egyik legszebb vízműve a Tavi-forrás működik. Létesítésekor különböző bányászati eszközökkel, aknafúrással eljutottak a tavat tápláló forrásig. A mélyből jövő vadvizet ma a Miskolci Vízmű szakemberei és az ipartörténet jelenéről mesélő vízműveik terelik medrébe, vagyis vezetékeken keresztül az ott élők otthonába. A helyiek úgy tartják, hogy az innen érkező víz a legfinomabb.

A szegedi öreg hölgy, aki nem más, mint egy vízpalota

Ahogy Miskolc, úgy Szeged is jól ismeri a víz erejét: a város ma ismert arca azt követően alakult ki, hogy 1879. március 11-ről 12-re virradó éjjel elárasztotta a felbőszült Tisza. A víz hatalmas pusztítást végzett a városban, amely az ezt követő években, hatalmas, országhatárokon átívelő összefogás eredményeként épült újra.

25 évvel az árvíz után itt épült meg hazánk második víztornya, a ma öreg hölgyként is emlegetett szecessziós vízpalota. A Szent István téri víztorony Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján épült, vasbeton-szerkezetű, külső megjelenítése Korb Flóris és Giergl Kálmán munkáját dicséri. Nem csak hogy ma is áll, de hazánk legrégebbi, ma is üzemelő víztornya.

A Gellért-hegyi víztároló több mint száz darab, tölcsér végű oszlopa sorakozik abban a betonmedencében, amelynek szilárdságát biztosítják. (1978. április 17., MTI-fotó: Csikós Gábor)

Egy monumentális kehely Budafokon

Budapesten is lakik egy öreg hölgy: a Margit-szigeti víztorony, amely 1911 óta figyeli a környéket. Igaz, ma már nem víztoronyként működik, hiszen leginkább a szabadtéri színház otthonaként ismert.

Az idős vízpalotának bőven akad riválisa, itt van mindjárt a legfiatalabb víztorony, amely Budafokon található.

A monumentális, különleges, futurisztikus épület délcegen és jelentőségteljesen magasodik a Tétényi-fennsík platóján. Különös alkalmakkor pedig nemcsak kívülről, de belülről is megcsodálható a háromezer köbméter víz tárolására alkalmas monumentális kehely. Építészeti körökben nagy szenzációt váltott ki az épület aszimmetrikus, modern, gigantikus megjelenése, amelyet a budapesti víztörténet egyik kiemelkedő beruházásaként tartanak számon.

A víztörténet egyik fontos helyszíne a Gellért-hegy gyomrában

Ha vízről van szó, Budapest megannyi történetet rejt. A városban nagyon sok, 67 víztároló található, melyek összes tárolókapacitása 330 ezer köbméter. A víztárolók kettős funkciót töltenek be. Egyrészt a víztermelés és a vízfogyasztás közti különbség kiegyenlítését szolgálják, másrészt a geodéziai elhelyezkedésük szerint határozzák meg a víznyomást a hálózaton.

Egy különösen izgalmas példányra, a Gruber József-víztározóra a Gellért-hegy gyomrában találhatunk rá. A Műegyetem áramlástani kutatójáról elnevezett víztároló építését mintegy kétéves tervezői munkát követően, 1974-ben kezdték meg, és hat évig tartott. A víztörténet eme fontos helyszíne ma az egyik legpazarabb ember alkotta, föld alatti látványosság.

Akár egy elvarázsolt erdő szilaj fái, úgy sorakoznak a medencékben a nyúlánk betonoszlopok, amelyek a víztároló födémét tartják. Tökéletes áramlási teret biztosít a beérkező és a kilépő víznek, így nem alakulnak ki benne olyan pangó terek, amelyek a vízminőség romlásához vezetnének. Az építés a mélyépítési technológia szempontjából nagy kihívást rejtő folyamat volt: az építési munka legnehezebb része a focipálya alapterületű fenéklemez megépítése volt, amelyhez három műszakban, 41 órán keresztül, megállás nélkül szállították a betont.

Öreg és pompás víztárolók Kőbányán

Budapest kultúra- és ivóvíztörténetében is kiemelt helyszín Kőbánya is, itt találhatók ugyanis a főváros legrégebbi víztárolói, amelyekbe alkalmanként – miután leeresztették vizét – be is sétálhatunk. Noha az építészeti szempontból is jelentős medencék nem a nagyközönség számára épültek, kivitelezésük olyan pompás lett, hogy azt bármely katedrális vagy templom is megirigyelhetné.

A története pedig a következő: Pestet több hullámban kolera- és pestisjárvány sújtotta, amelynek utolsó epizódja 1866-ban következett be. Az akkori városvezetés úgy döntött, hogy egy olyan vezetékes ivóvízhálózatot hoz létre, amely fertőzésektől mentes. 1868 január-februárjában az akkori elöljáróság döntése alapján megbízást kapott egy angol mérnök, William Lindley arra, hogy tervezze meg, illetve hozzon létre egy olyan vízbázist Pesten, amelynek jó minőségű ivóvize lesz, és ami a közcsöveken eljut a pesti lakosokhoz.

A kőbányai víztározó medence (2017. március 22., MTI-fotó: Balogh Zoltán)

A terv megvalósult: két évvel a járvány után rohamtempóban, a mai Kossuth tér helyén, megépült az első gőzgép hajtotta Pesti Vízmű, amely Pest vízellátását biztosította egészen a Parlament megépítésig.

Hogy a vízszolgáltatás egyenletes és biztonságos legyen, ellennyomó medencék is épültek 1869-ben. Mégpedig Kőbányán. Azóta is a fővárosi vízellátás fenséges termei ezek: az öreg medencékből a kelet-pesti felső zónába szivattyúzzák a vizet.

Forrás: M1 Itthon vagy!

Hasonló hírek

Nestlé vezérigazgatója: vagy fizetnek az emberek a vízért, vagy ne legyen többé alapjog!

Géza

Megtalálták a Pilisben a pokol kapuját!

info

Elképesztő, mit művel ez a leleményes magyar a sörös dobozokkal – VIDEÓ

Mazsi
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
EnglishFrenchGermanHungarian