Én már a gyerekeimet sem engedem el sötétedés után

– ezt maga a polgármester mondja Ábrahámhegyen, ahol sok más szomszédos Balaton-parti faluval együtt megelégelték a vaddisznók invázióját. Vella Zsoltot nyüstölik a falubeliek, hol amiatt, hogy a kertet dúlták fel az állatok, hol azért, mert egész éjjel nem aludtak a zajtól.

„Eddig még nem támadtak meg embert, de itt a nyakunkon a turistaszezon, ide lazítani jönnek az emberek, nem azért, hogy alkalmasint menekülniük kelljen” – teszi hozzá a polgármester, aki arról is tud, hogy Révfülöpön, Balatonszepezden és más Balaton-parti falvakban már aláírásokat is gyűjtenek a lakók a vaddisznó-invázió miatt. A helyiek szerint korábban is meglátogatták a lakott területet a vadak, de az akkori vadásztársaság mindent elkövetett, hogy megelőzzék a dúló, csámcsogó állatok rohamát. A mostaniak azonban a fülük botját sem mozdítják.

Másfél évvel ezelőtt ugyanis új vadásztársaság vette át a térségben a vadászati jogot: a Balaton vízfelületének a vadászterületbe vonásával a vadászati jogról döntő földtulajdonosi közgyűlésen az állam szavazatai kerültek többségbe. Ezzel pedig a a jogot a Vadászkamara megyei titkárának passzolták, át nem is akárhogyan. Hasonló esetről már februárban írtunk, ott a bélmegyeri vadásztársaságot túrta ki Mészáros Lőrinc fia, ők is perelnek, hétfőn hoznak másodfokú ítéletet az ügyükben. A cél itt is ugyanaz, de a módszer kissé szürreális.

A vizes trükk

Az elmúlt évtizedben a Balaton-felvidéki Káli medencében a terület nevét viselő vadásztársaságé volt a vadászati jog, a szomszédban pedig a Tapolcai Vadásztársaságé. Nagyjából ötezer-ötezer hektáron gazdálkodtak, a Káli medencében a szakmai feladatokat Sári Ferenc helyi gazdálkodó vitte, akinek másodíziglen is erdészek, vadászok voltak a felmenői. A Tapolcai Vadásztársaság is fél évszázada felügyelte a vadakat. Az előző ciklusban tíz évre kaptak jogot, ezekre mindenütt 2017. március elsejéig kellett újra szerződést kötniük a földtulajdonosoknak egy-egy vadásztársasággal.

Forrás: Hvg