Milliárd eurós uniós támogatásért lobbiznak a jogvédő civil szervezetek Brüsszelben. Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) hétfői vitájában egy kétmilliárdos javaslat volt napirenden, amiből az unió által a demokrácia őrének titulált nem kormányzati szervezetek kaphatnának.

Jogok és értékek – ezt a nevet kapta a program, amely szerint jelentős uniós forrásokhoz kellene juttatni az Európában működő jogvédő civil szervezeteket. A javaslatot korábban a Liberties nevű, migránsokat is támogató civil szervezet vetette fel. Szerintük az uniónak támogatnia kellene a demokráciát őrző NGO-kat.

A tervezetet az ENSZ és az EU Alapjogi Ügynöksége is üdvözölte, április végén pedig az Európai Parlament képviselői túlnyomó többséggel szavaztak meg egy olyan határozatot, amely az alap létrehozására kéri az Európai Bizottságot.

A bizottság arra is javaslatot tett, hogy a következő, hétéves költségvetési ciklusban 650 millió euróval támogassák a jogvédő civileket, csakhogy az EP szerint ez nem elég: a testület csaknem kétmilliárd eurót szeretne adni az érintett NGO-knak.

A tervezet svéd zöldpárti jelentéstevője az EP Libe bizottságának ülésén hétfőn úgy fogalmazott: a civileknek járó uniós támogatásokról mielőbb dönteniük kell.

A holland liberális Sophie in’t Veld szerint egy öt százalékos vésztartalékot is biztosítani kellene, amelyet akkor adnának oda egy adott ország jogvédő civiljeinek, ha szerinte a tagállam kormánya egyértelműen megsérti az uniós jogokat.

Nem akarják, hogy változzon az EP-összetétele

A jogállamisággal kapcsolatos uniós bírálatokat az itthon működő, magukat jogvédőnek beállító civil szervezetek is rendszeresen üdvözölték. A Sargentini-jelentés elfogadását például a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is sikerként értékelte.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányai ellen lobbizó civil szervezetek jelentős támogatásokat várnak Brüsszeltől, ezért mindent megtesznek, hogy az Európai Parlament mostani összetétele ne változzon meg májusban.

Hatalommal rendelkező civil szervezetek?

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásznak meggyőződése, hogy a hétfői ülés témája és tárgya messze túlmutat azon, hogy bizonyos államokat megregulázzanak. Az M1 Ma este című műsorában a szakértő elmondta, ez a jelenlegi csata arról szól, hogy kiszervezik-e a legfontosabb döntéseket az Európai Unióban az úgynevezett NGO-knak, vagyis nem kormányzati szervezeteknek, az álcivileknek.

Véleménye szerint most kiderült, mekkora befolyása van – az akár az Egyesült Államokból finanszírozott – civil szervezeteknek az EU-ra és annak jövőjére.

Erős szövetségesek

Az alkotmányjogász hangsúlyozta: amennyiben valamelyik civil szervezet a liberális értékekért kampányol, a migráció barátja és a nyílt társadalomért küzd, akkor azzal Guy Verhofstadték és a liberálisok burkolt kampányfinanszírozás keretében kapnak szövetségest a 2019. májusi EP-választásokra.

Elmondása szerint ez büntetendő kellene, hogy legyen. Azonban amennyiben a bizottság és a parlament szentesíti a javaslatot, majd az Európai Tanács minősített többséggel megszavazza, akkor ez egy intézményesített, törvényesített csalást és kampányfinanszírozást hoz létre. Ez egy büntetőjogi kategória megszüntetését és egy új entitás létrehozását jelenti – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.