Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.
Napról napra egyre több állat veszíti el élőhelyét a 14 ezer négyzetkilométeres régióban, ahol az év eleje óta 11 ezer tűzvész tombolt az Antonio Scasso természettudományi múzeum adatai szerint.
A műholdfelvételek tanúsága szerint eddig 530 négyzetkilométernyi mocsaras vidék vált a lángok martalékává, a tüzek a delta élővilágának sokféleségét fenyegetik.
A Rosariói Egyetem és a Santa Fé-i Littoral Egyetem kutatói szerint a tűzvésznek azonnali és hosszú távú kihatása is van a lápvidéken előforduló 700 állat- és növényfajra.
„Állatok pusztulnak el, sok faj elveszíti természetes élőhelyét, a talaj elszegényedik. A víz és a levegő elszennyeződik, a klímaváltozás felgyorsul”
– mondta Graciela Klekailo, a Rosariói Egyetem kutatója.
Juan Cabandie környezetvédelmi miniszter a marhatenyésztőket hibáztatja, akik szerinte szándékosan pusztítják a bozótost, hogy legelőt nyerjenek csordáik számára.
A miniszter jogi eljárást is indított az állattenyésztők ellen, akik viszont a hatóságokat vádolják tétlenséggel, és azt állítják, hogy a tüzek nekik is kárt okoznak.
Jorge Postma, a Rosariói Egyetem szakértője a rendkívüli aszályt okolja a drámai helyzetért. Mint elmondta, a Paraná a szokásosnál sokkal kevesebb vizet szállít, a rosariói kikötőben jelenleg mindössze 80 centiméteres a vízállás, holott máskor ebben az évszakban 3-4 méteres vízszintet szoktak mérni.
Széljárástól függően a mocsártüzek füstfelhővel borítanak be olyan közeli városokat, mint Rosario, San Lorenzo vagy Villa Constitución. A füst légzési nehézséget okoz sokaknál, ami különösen veszélyes a koronavírus-járvány idején.
A levegő szennyezettsége Rosarióban júniusban ötszörösen haladta meg az egészségügyi határértéket az ottani egyetem mérései szerint.
A torkolatvidéket főleg marhatenyésztésre használják, de a térség vonzza a vadorzókat, a halászokat és az ingatlanspekulánsokat is. Az El a kezekkel a Paranától! nevű zöldszervezet ezért a lápvidék védetté nyilvánításáért küzd. Az erről szóló törvénytervezetet már kétszer is a parlament elé terjesztették, de az egyszer sem kapott többséget. „Pedig ez a legjelentősebb vizes élőhely Argentínában, Kis-Amazóniának is nevezzük” – idézi az AFP Laura Pol környezetvédőt.
