Hirmagazin.eu
Főoldal » Kurz szelet vetett, Olaszországban vihart aratott
Belföldi hírek

Kurz szelet vetett, Olaszországban vihart aratott

Az új osztrák kabinet beiktatását jelző dokumentumon még szinte meg sem száradt a tinta, máris kisebb külpolitikai botrányt kavart az új, minden tekintetben friss és fiatal osztrák kancellár – Sebastian Kurz – bejelentése, miszerint Bécs lehetőséget ad az olaszországi német ajkú őshonos közösségnek, hogy igényelhessék az osztrák állampolgárságot. Ahogy Kurz szándékát, úgy az arra válaszként Rómából érkező felzúdulást is csak a történelem, valamint a világpolitika prizmáján keresztül lehet és szabad értelmezni.

Dél-Tiroli autonómia – minta vagy álomkép?

A magyar közbeszédben majdhogynem egyenrangú a finnországi svéd kisebbség jogállásával, s ilyetén a rendszerváltozás óta a határon inneni és a határon túli magyar politikum vágyainak netovábbjaként volt és van emlegetve. Az ideálisnak mondott kisebbségi alapjogok mellett azért olykor akadnak konfliktushelyzetek, amelyek révén az avatatlan szemlélőben is felötlik a gyanú: vajon tényleg annyira rendben lévő minden az Alpok keleti lejtőin? Vagy ott sem olyan rózsás a kép, mint azt a külvilág gondolná? Minderre a választ a minapi osztrák–olasz külpolitikai csörte adta meg.

Mi értjük, mások alig

A Kárpát-medencén túl, a világ nagyobbik részén az átlagemberek nem értik meg a nemzeti kisebbségek problémáját. Azonosítják a nemzetet az állammal. Kisebbség alatt vagy gazdasági bevándorlót értenek – mint Nyugat-Európában az arabok, törökök, pakisztániak, kurdok –, vagy különleges társadalmi csoportokat, mint a romák, az Egyesült Államokban az afroamerikaiak, a latinok. Aki netán megértené, hogy mi a különbség aközött, hogy valaki szándékosan átmegy egy országhatáron, és hogy valakin – akarata ellenére – átment egy határ: még az is általában a többségi nemzethez történő asszimilációt tartja természetesnek és kívánatosnak. A kettős állampolgárság fölvetését, azért nem kedvelik a kormányok, mert destabilizáló hatásúnak tartják, rettegnek az esetleges határváltozás igényétől.

Megszívlelendő történelmi párhuzam. Esterházy János a múlt század első fertálya végén világosan megfogalmazta: „Az igazságos nemzetiségi politika sokkal nagyobb biztonsági koefficiens, mint sok-sok írott törvény, (…) biztosabb minden Maginot-vonalnál, mert semmi sem erősít meg egy államot jobban, midőn abban nemcsak a többségi, de a kisebbségi állampolgárok is teljes mértékben otthon érzik magukat.”

Kísért a múlt szelleme

Mindazonáltal az osztrák részről érkező tervek nem újak. Már Jörg Haider az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöksége idején is felmerültek. Aki netán nem emlékezne rá: a Szabadságpárt a kormánykoalíció tagja lett, ami kiváltotta a Európai Unió nemtetszését. Ausztria egy időre „kitaszítottá” vált az unióban. Hamar szóba kerültek a Bécset sújtó szankciók, s azoknak a politikai pártcsaládoknak, amelyeknek mostani utódai újfent aggodalmaskodnak az friss bécsi kabinet arculata, tervei és legfőképpen Kurz kancellár várhatóan energikus lépései miatt, máris jelezték rosszallásukat. Érezhetően visszaköszönő, régi probléma került megint felszínre, amit már nem oldhat meg „jótékonyan” a „vakszerencse”, nevezetesen a hajdani „bajkeverő” Jörg Haider legalább annyira tragikus és váratlan, mint amennyire érthetetlen autóbalesete.

A visszhangok  

Az Il Messaggero című római napilap kommentárjában úgy fogalmazott: Ausztria bejelentése „anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában”. A hírhedetten baloldali Massimo D’Alema volt olasz kormányfő is „riadót fújt”, és Róma erélyes fellépését szorgalmazta az „olaszellenes” szándékokkal szemben. Benedetto Dalla Vedova olasz külügyi államtitkár szerint az „etnikai alapú állampolgárság” súlyos következményekhez vezethet.

Ő már szélesebb kontextusban értelmezte a helyzetet, a Balkánért kezdett aggódni, ahol netán területi követeléseket ébreszthet az új bécsi kormány a kezdeményezésével. Ez az érvelés megkérdőjelezhető annak fényében, hogy mindenki tudja: a Balkánon máig meglévő határviták szinte örök érvényűek, még akkor is, ha mindegyik balkáni országban adott a kettős állampolgárság lehetősége. Eddig sem a különböző színű útlevelek akadályozták az európai politikai mainstream által áhított nyugat-balkáni együttélést és a háborítatlan multikulturalizmust az érintett országokban.

Kik is igényelhetnék a kettős állampolgárságot?

A dél-tiroli német anyanyelvű közösségről van szó, amely elsősorban a közigazgatásilag önálló státusú Bolzano (Bozen) térségében él. Itt a több mint félmilliós lakosságnak mintegy 70 százaléka német ajkúnak vallja magát. Az osztrák állampolgárságban azonban a rétoromán nyelv egyik dialektusát beszélő úgynevezett ladinok is részesülhetnének. És hiába jelennek meg tiltakozó írások az olasz médiában: jogilag megalapozottan kérhetik az olaszországi német ajkú őshonos kisebbségek az osztrák állampolgárságot is, mert hazájukban, Olaszországban törvényileg megengedett a kettős állampolgárság felvétele. A helyzetet kicsit kuszálja, hogy Ausztriában viszont nem.

Dél-Tirolnak saját helyi parlamentje (Landtag) és közigazgatási végrehajtó szerve (Landesregierung) van. A parlamentben az olasz és a német képviselők száma egyenlő. Elnökei felváltva olaszok és németek. A helyi törvényhozó hatalom teljes hatáskörei olyan területeket érintenek, amelyek fontosak a kisebbség önazonosságának megőrzésében. Például a helyi közigazgatási szervek megszervezése, a helységnevek meghatározása, a kötelező kétnyelvű helységnévtáblák, a népművészetek, a helyi hagyományok ápolása, a kulturális és a tömegtájékoztatási intézmények működtetése, vagy az oktatási és a szociális ügyek. A német és az olasz nyelv a hivatalokban egyenlő rangú. Köztisztviselő eleve nem lehet, aki nem rendelkezik mindkét nyelven nyelvvizsgával. Ha valamelyik nyelvcsoport úgy érzi, valamely jogszabály sérti, a regionális tanácsban vagy a tartományi tanácsban kérheti az „anyanyelvi szempontok szerinti szavazást”, illetve ilyen ügyekben a Bolzanóban működő közigazgatási bírósághoz is lehet fordulni. A tartományok az alkotmánybírósághoz is fordulhatnak ilyen ügyekben.

Kurz elképzelésének háttere

Sebastian Kurz váratlan és meghökkenést kiváltó bejelentése belpolitikai célszerűségből születhetett. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) új koalíciós kormánya már eddig is meglepetéssel szolgált arra nézve, hogy az általános kérdések kétharmadában gyorsan egyetértett. Északabbra, Berlin felé tekintve, ahol a mind kínosabbá váló koalíciós huzavona kapcsán már mérvadóbb politikai elemzők is kezdik emlegetni Angela Merkel bukását, az osztrák belpolitika kompromisszumkészsége elvitathatatlan. Kurz a partnereinek tett gesztusaként értékelhető az osztrák állampolgárság felajánlása az olaszországi német ajkú őshonos közösségnek, ami valószínűsíthető, hogy Ausztriában nem okoz majd népszerűségvesztést a kancellárnak.

Téves helyzetfelismerés

Ebből a mostani párbajból csak Róma jöhet ki vesztesként. Olaszország belpolitikai helyzete eddig is ingatag volt. A gazdasági-pénzügyi helyzet napról napra romló mutatókat produkál. Folyamatosak a közéleti botrányok, a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kell megküzdenie az olasz kormánynak, amelynek egyre nagyobb gondot okoz, s mind elviselhetetlenebb teher az országba áramló migránsok százezrének megválaszolatlan kérdése. Sergio Mattarella elnök feloszlatta az olasz parlamentet. Március 4-re általános választásokat írtak ki az országban.

Egyedül maradt a pályán

Olaszországban tehát politikai űr keletkezett. Bécsben meg elkezdte munkáját Európa legfiatalabb kormányfője. Aligha kétséges: még közelebb került a célhoz az olaszországi őshonos német ajkúak részére felkínált osztrák állampolgárság ügye. Sebastian Kurz szelet vetett és Olaszországban vihart aratott. A fiatal kancellár tudja mit akar, meddig léphet, hol és mit kell nyilatkoznia, és legfőként azt: kiktől, mitől nem kell tartania.

Dél-Tirolt, amely korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához, ezen belül Ausztriához tartozott, az első világháborút lezáró békeszerződések juttatták Olaszországnak. Az olaszok politikája a többségében német anyanyelvűek által lakott régióban az etnikai arányok megváltoztatására törekedett az olaszok javára. Az osztrák tiltakozások évtizedei és a második világháború után a két ország külügyminiszterei 1946. szeptember 5-én aláírták Dél-Tirolról a Gruber–De Gasperi-egyezményt, amely szavatolta a német kisebbség számára a törvényhozói és végrehajtói autonómiát Bozen (Bolzano) tartományra. Az olaszok azonban úgy kerülték ki ennek végrehajtását, hogy Bozent egyesítették az olasz nyelvű Trentino tartománnyal. Az így létrejött Trentino-Alto Adige tartomány ugyan szintén autonómiát kapott, az etnikai arányok viszont az egyesítéssel úgy megváltoztak, hogy az egyezmény gyakorlatilag értelmét vesztette. Ezután még több évtizedig folyt a Dél-Tirol-vita, mert a régió kisebbségi lakói és Ausztria nem nyugodott bele az olaszok teremtette helyzetbe. Ausztria Dél-Tirol ügyében többször az ENSZ közgyűléséhez fordult panasszal. A nyomás alatt az olasz parlament végül 1971. november 10-én megszavazta a valódi kisebbségi területi autonómiát megteremtő autonómia statútumot.
forrás: Híradó.hu
Sebastian Kurz. EPA/FLORIAN WIESER

Hasonló hírek

A nap kérdése: Jóval az EP-választás előtt Magyarországra jött Manfred Weber! Miért jött? – Kovács Karolina cikke

Géza

Kiemelt hír: Megverték a sólyi kislány gyilkosát a börtönben? Itt a BvOP közleménye!

Géza

Ugrik a brókertrükk, bajos lesz kamu értékpapírt eladni

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------