Főoldal > Hírek > Tudástár > Természetvédelem, élőlények védelme > Különleges természeti kincseket rejtenek a dunai szigetek
Kilátás a Kisoroszi Szigetcsúcsról (Fotó: MTI/Marjai János)

Különleges természeti kincseket rejtenek a dunai szigetek

Hirdetés

A Duna néhány évente vízzel árasztja el szigeteit, vastagon beborítja iszappal az udvarokat, kerteket és olykor-olykor a házakat is. Ám ez nem szegi a helyiek kedvét, akik mindig mindent újrateremtenek. Különleges emberek lakják a különleges természeti kincseket, a dunai szigeteket.

evezzvelem.hu

A fővárostól északra, a Szentendrei Duna-ágban megbújó, rejtett-elfeledett, árnyas fáival ősi nyugalmat árasztó Lupa-sziget és lakói a mai napig harcolnak az elemekkel. Az árvízveszély miatt a házak cölöpökön egyensúlyoznak, a legleleményesebbek pedig hordókra épült, vízen lebegő sufnit is tartanak, amelybe gyorsan be lehet pakolni, ha jön a víz.

Legendás gyalogút és varázslatos fák

Szinte csak percekre vagyunk a nyüzsgő Budapesttől, mégis hiába keresnénk itt autókat vagy utakat: egyiket sem találjuk. Akad viszont egy idős platánokkal szegélyezett legendás gyalogút. A varázslatos fákat még 1932-ben ültették, akkor parcellázták fel a területet, és akkor lett a Lupából üdülősziget.

Amikor a Lupa divatba jött, a kényszer szülte cölöpös házak tervezésében az építészek is meglátták a kihívást. A 20. század egyik legjelentősebb stílusirányzata, a Bauhaus is begyűrűzött a platánok közé. Kozma Lajos, aki a magyarországi Bauhaus kiemelkedő mestere volt, két házat is épített itt, amelyeket használt, ezekben felfedezhető a Bauhaus-stílus összes ismertetőjegye.

Nyaralóépületek a Lupa-szigeten (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Kozma Lajos úttörő munkáját számos építész követte: megszületett a lupai nyaraló-stílus. Volt itt háza Páger Antalnak és Bacsó Péternek is, aki élete első filmjét, a Nyáron egyszerű című filmet is itt forgatta 1964-ben.

A Szentendrei-szigeten az idő is lassan halad

Amikor a Duna elhagyja a Visegrádi-szorost, folyása lelassul, hordalékát pedig lerakja, így jött világra a ma már kedvelt kiránduló-, és nyaralóhelynek is számító Szentendrei-sziget. Itt nem csak a Duna halad lassabban, de az idő is, már az idejutás is türelmet kíván. A Duna pesti oldaláról híd egyáltalán nem vezet a 31 kilométer hosszú, viszonylag nagy Szentendrei-szigetre. Az egyetlen híd Tahitótfalut és Tótfalut köti össze a Duna nyugati, budai oldalán, de a zökkenőmentes közlekedésről révek egész sora gondoskodik.

Kiváló a talaj minősége és mivel a nap is szépen süti, a sziget ideális termőtalaja zöldségeknek, gyümölcsöknek, és több biogazdaságnak is otthont ad. Sokáig virágzott itt a szőlő-és borkultúra is, aminek aztán a filoxéra-járvány vetett véget, cserébe azonban felvirágzott az eperkultúra. Az itteni eper ma már nemzetközi szinten is ismert, mint a belőle készült eperbor is.

A sziget legvarázslatosabb falva, Kisoroszi

A Szentendrei-sziget legvarázslatosabb falva Kisoroszi. Régóta különleges világ van itt. Van, akinek élete álma válik valóra, ha végre házat vehet a szigeten, azon belül is Kisoroszi mesés falvában. A szigetlét kedvezett egy egységes stílus kialakításának: a jellegzetes kisoroszi udvart csúcsos kapu zárja, a házak tetején pedig sokszor látunk keresztet vagy éppen cseréppel fedett kéményt. Még az újabban emelt épületek is sokszor igazodnak az utcaképbe.

Kilátás a Kisoroszi Szigetcsúcsról (Fotó: MTI/Marjai János)

Nemzetközi szerepe van Esztergom szigetének

A Duna félkörben öleli körbe Esztergomot, amelyet hetente félszáz hajó érint. A felületes szemlélő könnyedén elsiklik fölötte, hogy a tekintélyt parancsoló Bazilika által őrzött Esztergomnak még szigete is van. Pedig a Vízivárosnál bizony a Duna kivág egy darabot Esztergom szívéből.

Esztergom park-szigete, a Prímás-sziget eredetileg két egymáshoz közeli, kisebb szigetből állt, amikor pedig egy cementet szállító hajó elsüllyedt, az őket elválasztó csatornát feltöltötték a cementtel, így lett a kettőből egyetlen sziget.

A sziget még jelentős nemzetközi szerephez is jutott, hiszen itt épült meg a már szlovákiai Párkányt és az esztergomi Prímás-szigetet összekötő Mária Valéria híd is, amelyen 1895-ben indult meg a forgalom. Az áthaladásért akkor még fizetni kellett, ennek emlékét a hídfőnél álló kis vámházak a mai napig őrzik a Ferenc József osztrák császár lányáról elnevezett hídon.

A Víziváros már a 13. században az érsekség tulajdona volt, a szigettel együtt. A prímás az ország első főpapja, lakhelye, azaz palotája, nem messze a szigettől épült. Fölötte magasodik a Bazilika, Magyarország legnagyobb egyházi épülete, a vár, illetve a királyi palota, amelyet még István király apja, Géza fejedelem kezdett építeni.

Az ezeréves egyházi örökséggel jól megfér a modern formavilágú fürdő épülete: itt hódolhatunk kicsit a világi örömöknek. Merthogy a szigeten nem csak a romantikát keresők lehetnek önfeledten boldogok: hatalmas termál-, gyógy-, és élményfürdő várja itt a vizes élményekre vágyókat.

A Mária Valéria híd ívei kétszer is a Dunába omlottak. Először 1918-19-ben robbantották fel a cseh legionista csapatok, hogy a magyar vörös katonák ne tudjanak átkelni. 1944-ben pedig a visszavonuló német csapatok robbantották fel. A hidat bő 50 évvel később, 2001-ben építették meg újra.

Forrás: M1

Képek: III. kerulet.hu, nlcafe.hu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: