Forrás: MTI | 2015. 04. 20. 18:30:00

Különleges leletekre bukkantak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló próbafeltáráson, a leletek közül kiemelkedő a Kr. u. 5. századi gepida sírok anyaga.
A múzeum szakemberei március második felétől egy hónapon át dolgoztak egy háromezer négyzetméteres lelőhelyen, egy feldolgozó üzem építésének helyszínén. Kovács Péter, a múzeum régésze elmondta: több korszak emlékeit tárták fel a területen, amelyből a legkorábbi a rézkorból, a legkésőbbi az avar korból származik. A feltáráson két különleges, a Kr. u. 5. századra tehető gepida sírra bukkantak.

Az első sírban az elhunyttal eltemették körülbelül egy méter hosszú kétélű kardját, a fegyver fa és a bőr anyagú hüvelyének lenyomata is megmaradt. Felső harmadát bronzveret ékesítette, két oldalát gyöngy-függők díszítették, hegyénél egy bronzból készített kardkoptató egészítette ki. A régész hozzáfűzte: a sírból előkerült egy bronzcsipesz, több bronzkarika és -szegecs, továbbá egy feltehetően az antik korból származó különleges arany pecsétgyűrű.

A második sírban egy köpűs vaslándzsát, két bronz övcsatot, több apró bronzszegecset, koporsóvasalásokat és vélhetően egy vastőr maradványát találták a régészek. A fejnél egy teljesen ép edényt helyeztek el temetkezéskor. Kovács Péter szerint a sírok szemet gyönyörködtető tárgyai értékes információkkal szolgálnak az időszak eseményeiről, a gepidák fegyverzetéről, temetkezési szokásaikról.

A lelőhelyen egy rézkori (Kr. e. 4500-4000) gödröt és egy feltehetően a bronzkorból származó kutat is feltártak a régészek, mindkettő tárgyi emlékei egyszerű cserepekre és állatcsontokra korlátozódnak, így egyelőre nehéz pontosan meghatározni a korukat – fejtette ki a régész.

Egy római császárkori szarmata település külső széle esett még a vizsgált területre. Ennek leletanyaga igen szegényes, többnyire kerámia- és állatcsontmaradványokkal jellemezhető, előkerült néhány őrlőkő vagy szerszámkő maradványa is, továbbá néhány nagyméretű átégett áglenyomatos faltapasztás. Kovács Péter magyarázata szerint a szórványos települést egy legalább kétosztatú sáncárokrendszer övezte. Az erődítések igen masszívak lehettek, könnyen elképzelhető, hogy harcászatilag is komoly erősség állhatott ott mintegy 1700-1600 évvel ezelőtt.

A lelőhelyen egy avar kori (Kr. u. 6-8. század) részleges lovas temetkezés leleteit is feltárták a régészek. A sírban a ló koponyája, az állat mellső és hátsó lábai, továbbá egy kiskérődző koponyája feküdt. Az elhunyt tárgyi mellékletei között egy többsoros gyöngylánc, négyzetes övcsat, orsókarika és két további vastárgy fedezhető fel – mondta a régész.
Kép: Google