A Nógrád megyei Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Az Országgyűlés december 12-én a fideszes Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők kezdeményezésére a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a két településnek. Kövér László a határozat egy-egy díszpéldányát adta át vasárnap Tóth Lászlónak (független), Somoskőújfalu és Fekete Zsoltnak (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), a Somoskőt is magában foglaló Salgótarján polgármesterének.

Nemzetünk lelkileg összetartozik

Kövér László beszédében úgy fogalmazott: 1918, 1919 és 1920 három olyan esztendő, melynek során a magyarság több mint ezeréves kárpát-medencei története alatt a legnagyobb veszteségeket szenvedte el és amelyek végén a korabeli nemzetközi politika országunkat a trianoni döntéssel életképtelenségre, nemzetünket pedig szétszakítottságra ítélte. A magyar emberek egy évszázados áldozatos helytállásának és megfeszített munkájának köszönhetően azonban napjainkban államunk ismét életképes, nemzetünk lelkileg ismét összetartozik, az állampolgárság köteléke pedig közjogilag is ismét összekapcsolhatja a külhoni nemzetrészeinket Magyarországgal – mondta.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy az első világháború győztesei Magyarországot területének 72, lakosságának 64 százalékától fosztották meg. Országunkat 9643 településétől fosztották meg – tette hozzá. A házelnök szerint mindez azért történhetett meg, mert olyanok vezették Magyarországot, “akik nem szolgálták, hanem kiszolgáltatták”, akik Tisza István miniszterelnök meggyilkolása után politikai hatalomhoz jutva megszüntették a magyarság politikai és fizikai önvédelmi képességét.

Kövér László arra is felhívta a figyelmet: olyan időket élünk, amelyben újfajta veszélyek leselkednek ránk. Az a kérdés, meg tudjuk-e tartani közös szülőföldünket a magunkénak, “a világban szervezkedő és már akcióba lépett, felhatalmazás nélküli és arctalan, de óriási erőket koncentráló hatalmakkal, láthatatlan hálózatokkal szemben”. Meg tudjuk-e védeni anyagi és szellemi erőforrásainkat, földünket, vizünket, gyermekeinket, hitünket, hagyományainkat vagy hagyjuk, hogy előbb megfosszanak bennünket önazonosságunktól, hogy aztán jogainkat, országainkat is elvehessék – vetette fel.

Ne bízzuk sorsunkat rögeszméiktől vezetett politikusokra!

Az Országgyűlés elnöke arra hívott fel mindenkit, hogy Magyarország sorsát soha többé ne bízzák olyan politikusokra, “akik önös érdekből vagy ideológiai rögeszméiktől vezettetve” kiszolgáltatják, védtelenné teszik országunkat a külvilággal szemben. Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője beszédében felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát és Somoskő községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket.

A képviselő köszönetet mondott e hazafias tettet végrehajtóknak, a Somoskői Váralja és a Somosi Kultúráért Egyesületeknek mint az évforduló életben tartóinak és az Országgyűlésnek, amely címadományozással ismerte el a történelmi eseményt. Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere arról szólt a rendezvényen, hogy 1924. február 15-én a somoskői és somoskőújfalusi lakosok álmai, reményei valóra váltak, de ezernyi elcsatolt város és falu, milliónyi ember hiába remélt, nem élhette meg a hazatérés semmivel össze nem hasonlítható élményét. Az ünnepség végén koszorút helyeztek el a Hazatérés emlékművénél Kövér László mellett a Krepuska és a Liptay családok tagjai, Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők, valamint Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) Balassagyarmat polgármestere is.

Forrás: MTI