Forrás: M1 Híradó | 2015. 02. 05. 19:31:52

Újabb csaknem 100 koszovói menekültet tartóztattak fel a rendőrök Budapesten és Győrben. A Keleti pályaudvaron több mint 50-en próbáltak meg feljutni a Münchenbe tartó vonatra. Ugyanerről a járatról Győrben további több mint 40 koszovóit szállítottak le. Magyarországon 2012 óta megnégyszereződött az illegális bevándorlók száma.
Nem akarták megmondani, honnan érkeztek Magyarországra azok a menekültek, akiket rendőrök tartóztattak fel délelőtt a Keleti pályaudvaron. A több mint 50 koszovói állampolgár valószínűleg a Győrön és Bécsen át Münchenbe tartó vonattal akart kijutni az országból. A többségében fiatalokból álló csoport iratait a pályaudvar rendőrőrsén ellenőrizték, majd kisbuszokkal vitték el őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba.

Voltak azonban, akiknek mégis sikerült elindulniuk a vonattal. Őket Győrben szállították le, csakúgy, mint hétfőn. Akkor több mint 200 koszovóit kísértek be a rendőrök az állomás legnagyobb várótermébe ugyanerről a járatról, mert nem volt vízumuk.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a rendőrség évértékelőjén arról beszélt: 2012 óta megnégyszereződött az illegális bevándorlók száma. Csongrád és Bács-Kiskun megyébe ezért plusz rendőröket kellett átcsoportosítani. „A külső határon elfogottak többsége koszovói, szír és afgán állampolgár volt. Az intézkedés alá vont személyek jellemzően a zöld határon lépnek be illegálisan Magyarország területére. Tavaly augusztustól drasztikusan megnőtt a zöld határon a kiskorú gyermekekkel érkező koszovói családok száma” – mondta Papp Károly, országos rendőrfőkapitány.

Az Alapjogokért Központ szerint az uniós jogszabályok lehetővé tennék, hogy Magyarország is elkészítse az úgynevezett „biztonságos származási országok” listáját. Ezen azok az országok szerepelnének, amelyekben nincsen a menekült státusz igénylésére okot adó konfliktus. „Hogyha bizonyítást érdemlően meg lehet állapítani, hogy valaki egy ilyen országból érkezik, és nem politikai menekült, vagy nem háborús konfliktus miatt menekült el az állampolgársága szerinti országból, országából, sokkal gyorsabban ki lehetne deríteni, hogy jogosult-e erre a státuszra, vagy nem” – közölte Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Ha nem, akkor az ilyen illegális határátlépőket ki lehetne utasítani az országból.

Naponta félezer ember indul útnak

Naponta körülbelül tíz zsúfolásig telt busz érkezik Koszovóból Belgrádba, hogy onnan induljanak tovább a migránsok Európa felé. Ez naponta 500-600 embert jelent, többségük albán. A menekülők azt használják ki, hogy személyigazolvánnyal utazhatnak Szerbiába. A tömeges kivándorlás ma a koszovói parlamentben is téma volt, de mindössze egy olyan határozatot fogadtak el, amely senkit semmire nem kötelez.

Voltak olyan koszovói migránsok, akik saját menekülésükről készítettek felvételeket. A videóban arról beszélnek, hogy nehéz az átkelés, de megéri.

Ásotthalmon egymást követik a koszovói menekültekből álló csoportok. Általában nők és gyerekek is vannak köztük, összesen annyi holmival, ami a kezükben is elfér. Egyikük név nélkül nyilatkozott a Híradónak: „Ezen a csatornán keresztül jöttünk át. Farönköt fektettünk a vízre, hogy az asszonyok és a gyerekek is át tudjanak jönni” – mondta egyikük.

Koszovóból több száz menekült indul útnak nap, mint nap, főként a fiatalok. „Nincs munka, semmi sincs, csak a maffiózók. Németországba indultunk, eltartani a gyerekeimet, 15 éve nincs munkám, ha kapsz is havi 100-120 euróért” – mondta egy koszovói menekült

Naponta tíz Koszovóból érkező menetrendszerinti autóbusz gördül be a belgrádi pályaudvarra. A több száz koszovói állampolgár, a szerb fővárosból utazik tovább Szabadka felé, hogy a zöld határon át Magyarországon keresztül jussanak el Nyugat-Európába. A taxisok azt mondják, naponta kétszer is megjárják a Belgrád és Szabadka közötti 200 kilométeres útszakaszt, fejenként 30-40 eurót kérnek a fuvarért. „3-4 hónapja tart már, hogy vagy tíz busz érkezik, mindegyik zsúfolásig teli utasokkal, vagyis naponta 500-600-an, főként koszovói albánok” – mondta egy belgrádi taxisofőr sietve, mivel közben éppen egy újabb koszovói utasokkal teli busz érkezik a pályaudvarra.

A Híradónak nyilatkozó szerb biztonságpolitikai szakértő szerint a tömegesen kivándorló albánok azt használják ki, hogy csökken a feszültség Koszovó és Szerbia között. „Már 3 hónapja személyigazolvánnyal utazhatnak Szerbiába a koszovói polgárok, viszont a szerb rendőrség nem tehet semmilyen megelőző lépéseket, mert az egyrészt sértené Szerbia hivatalos álláspontját, mely szerint Koszovó elidegeníthetetlen része, másrészt pedig rosszul hatna a Belgrád és Pristina közötti békés párbeszédre” – mondta a szakértő.

A koszovói magyar nagykövet a Híradónak azt mondta: hiába figyelmeztetik a tagállamok a koszovóiakat arra, hogy nem kaphatnak menedékjogot az Unióban. „Valószínűleg a koszovói kormánytól várhatnánk újabb kezdeményezéseket, hogy valamennyire esélyt kínáljon a fiatal lakosságnak, vagy felhívja az illegális migráció veszélyeire a figyelmet” – mondta Balla Lóránt, koszovói magyar nagykövet.

A tömeges kivándorlás csütörtökön a koszovói parlamentben is téma volt, de csak egy senkit semmire nem kötelező határozatot fogadtak el.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tárgyal pénteken a koszovói migránsok kéréséről. Ban Ki-mun főtitkár Belgrádot és Pristinát is felszólította arra, az Európai Unió közvetítésével tegyenek hatékony lépéseket.