Sajtos petrezselymes csirkemell

Hozzávalók:

1. 1 db csirkemell
2. 1 csokor petrezselyem
3. 1 gerezd fokhagyma
4. só
5. bors
6. pici oregánó
7. 1 db natúr krémsajt
8. olaj

Elkészítése:

 A csirkemellet kis kockára vágom, fűszerezem és nagyon magas lángon jól lepirítom.

Amikor már minden víz elpárolgott és kezd szép aranybarna színt kapni a hús hozzáadom a petrezselymet átforgatom, rányomom a sajtot és addig kevergetem amíg minden kocka húst bevon a sajt.

Sült krumplival és zöld salátával tálalom.

Mire jó a petrezselyem?

Sokan leveshez adják, vagy díszítésre használják, pedig a petrezselyem ennél sokkal értékesebb gyógy- és fűszernövény. Számos egészségügyi panasz, illetve betegség megelőzésére és kezelésére használhatjuk, vegyük sorra, melyek a petrezselyem gyógyhatásai.

Eredetileg a Földközi tenger térségéből származik, innen indult hódító útjára a petrezselyem, ami mára az egész világon elterjed. Főképpen ételek ízesítésére használják, holott a petrezselyem rendkívül értékes gyógynövény. Tudták ezt a rómaiak is, akik a lakomák után szívesen elrágcsáltak néhány szál petrezselyem zöldet, hogy ezzel tegyék leheletüket kellemesebbé, valamint megelőzzék az emésztési zavarok kialakulását. Gyógyerejét ezen kívül a szájüregi fertőzések kezelésekor kamatoztatták. A középkorban Nagy Károly egyenesen kötelezővé tette a petrezselyem egyes változatainak termesztését, sőt, saját birtokain jelentős ültetvényeket hozott létre. Bár a petrezselyem minden része, így a gyökere és virága is ehető, általában csak szárát és leveleit fogyasztják. Ha vadon szedjük, vegyük figyelembe, hogy a gyógynövény megjelenése szinte teljesen megegyezik a mérgező petrezselyem néven is ismert foltos bürökével.

Jótékony összetevők:

 A petrezselyem kalóriatartalma alacsony, ugyanakkor a tápértéke rendkívül magas. Valamennyi része ehető, ráadásul gyökere, szára, levelei és virága egyaránt bőségesen tartalmaz jótékony összetevőket. Különösen gazdag klorofillban, A-, B- C-, E- és K-vitaminokban, illóolajokban, valamint az ásványi anyagok közül foszforban, kalciumban, kénben, rézben és vasban. A benne található flavonoidok, köztük a luteolin és az apigenin, hatékony antioxidáns.

Petrezselyem méregtelenítésre

 Ha szervezetünkben felhalmozódnak a méreganyagok, vagy éppen ezt szeretnénk elkerülni, számíthatunk a petrezselyem segítségére. Vízhajtó hatását kihasználva, fogyasszuk leveles szárát napi rendszerességgel, mert ezzel fokozhatjuk a vesék és a hólyag működését, miközben megtisztításukról is gondoskodunk. A petrezselyem segíthet megelőzni a vesekő és a húgyúti fertőzések kialakulását, hozzájárul az emésztőrendszer, valamint a máj méregtelenítéséhez, ezáltal a teljes belső testtisztításban is fontos szerepet kaphat.

Enyhítheti az emésztési zavarokat

 A rómaiak tapasztalatból tudták, hogy a petrezselyem fogyasztásával elkerülhetik a gyomorpróbáló lakomák kellemetlen következményeit. Ennek oka, hogy fokozza az anyagcserét, gyorsítja a tápanyagok lebontását. A petrezselyem ezen kívül enyhíti a hányingert, elősegíti a bélgázok távozását, ezáltal megelőzheti és kezelheti a puffadást. Hatékony ellenszere az emésztőrendszeri fertőzéseknek, a benne található klorofill a káros gombákat és baktériumokat is megtizedeli. Utóbbi tulajdonsága révén a petrezselyem a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, illetve visszaállításában is szerepet kaphat.

Még több jótékony hatás

 Ha rendszeresen eszünk petrezselymet – frissen vagy szárítva –, máris sokat tettünk szívünk és érrendszerünk egészségéért. Ez az apró, zöld növény ugyanis megszüntetheti a magas vérnyomást, védi az érfalakat és javítja a vérkeringést. Elsősorban antioxidánsainak és különösen béta-karotin-, valamint folsavtartalmának köszönhető, hogy védelmet nyújthat az érelmeszesedéssel szemben, csökkentheti a stroke és az infarktus kockázatát. Szabályozza a vércukorszintet, ezért diabéteszesek számára kifejezetten ajánlott.  A petrezselyem bővelkedik kalciumban és folsavban, ezért a csontritkulás folyamatának lassítására és a tünetek enyhítésére sikerrel használható.

Antioxidáns petrezselyem

 Bőséges flavonoid- és C-vitamin-tartalmának hála, a petrezselyem erős antioxidáns, megkötheti a gyulladásokért, szívbetegségekért, a bőr korai öregedéséért, valamint a rák kialakulásáért felelőssé tehető szabad gyököket. A rosszindulatú daganatok közül elsősorban a tüdőrák, a méh(nyak)rák és a vastagbélrák kockázatát csökkenti, egyik fontos összetevője, a myristicin a cigarettafüst káros hatásait is csökkenti. Általános rákellenes tulajdonságát fokozza immunerősítő képessége, aminek jó hasznát vehetjük a fertőzések, például az influenza elkerülésében és kezelésében is. A petrezselyem kúraszerű fogyasztásával csökkenthető az ízületi gyulladások, illetve az asztma kialakulásának esélye.

Külsőleg is védi az egészséget

Rágcsálása nem csupán a szájszagot szünteti meg, hanem a szájpadlást is megtisztítja. Ha főzetével, esetleg magával a friss növénnyel bedörzsöljük a gyulladt bőrt vagy a rovarcsípés helyét, a kellemetlen tünetek gyorsabban enyhülhetnek. Fogfájás esetén érdemes a petrezselyemből készített teával öblögetni.

Tudtad?

 Nem ajánlott nagyobb mennyiségű petrezselyem fogyasztása terhes és szoptató nők, valamint vesekőtől szenvedők számára.

Petrezselyem receptek: finom és egészséges ételek

A petrezselyem rendkívül sokoldalú gyógynövény. Jótékony hatásait ételek ízesítőjeként is kifejti, azonban akkor igazán hatékony, ha nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Ebben segítenek a petrezselyem receptek, amelyek segítségével bárki elkészítheti kedvenc petrezselymes ételét.

Sokoldalú, egyúttal hatékony fűszer- és gyógynövény a petrezselyem, amelyet éppen ezért érdemes napi étrendünk részévé tenni, sőt, bizonyos panaszok esetén kúraszerűen, nagyobb mennyiségben fogyasztani. Kiváló antioxidáns, vízhajtó és méregtelenítő, jó szolgálatot tehet különböző emésztési zavarok, különösen a puffadás és a hasi görcsök esetén. Ha rendszeresen eszünk petrezselymet, ezzel mérsékelhetjük a csontritkulás tüneteit, enyhíthetjük a gyulladásokat (köztük az oszteoartritiszt és a reumatoid artritiszt), valamint csökkenthetjük a magas vérnyomásunkat. És még valami: a petrezselyem antimikrobiális (vírus-, gomba és baktériumellenes) hatású immunerősítő, segítségével a megfázást és influenzát is nagyobb eséllyel kerülhetjük el.

Petrezselyem receptek I.: Nyers petrezselyemmártás

Hozzávalók:

• 1 nagy csokor petrezselyem;
• 2 db sózott és tisztított ajóka;
• 2 gerezd fokhagyma;
• 1 db főtt tojás sárga;
• 10 g száraz kenyér;
• 1 pohár borecet;
• 1 dl extraszűz olívaolaj;
• Ízlés szerint só.

Elkészítése:

A megtisztított fokhagymagerezdeket összeturmixoljuk a petrezselyem mosott, és megszárítgatott zöld részével (szár és levelek), majd hozzáadjuk az ajókát és a főtt tojássárgáját. A száraz kenyeret beáztatjuk a borecetbe, majd lecsepegtetve (nem kell keményre nyomkodni), és enyhén sózva, összekeverjük a petrezselyem masszával. Olívaolajjal hígítjuk. Kiváló kísérője lehet sülteknek vagy főtt húsoknak, de salátáinkat is ízesíthetjük vele. Egy kisebb üvegbe töltve, olajjal lefedve, a hűtőben akár egy hétig is eláll.

Petrezselyem receptek II.: Petrezselymes tészta fokhagymával

Hozzávalók:

• 20 g friss petrezselyemzöld;
• 15 g fenyőmag (más olajos maggal is helyettesíthető);
• 1 ek frissen facsart citromlé;
• 2 gerezd fokhagyma;
• 1-2 kanál paradicsom püré, vagy lé;
• Extraszűz olívaolaj;
• Ízlés szerint só és sajt (lehetőleg parmezán);
• 350-400 g durumtészta.

Elkészítés:

A mosott, és megszárított petrezselymet pár percig turmixoljuk össze a sóval és az olívaolajjal. Hozzáadjuk a citromlevet, a fokhagymát, a paradicsomszószt, és tovább mixeljük. Amennyiben a mártás túl sűrűnek bizonyulna, adhatunk hozzá egy kis vizet. Amíg a tészta megfő, az öntetet lassú tűzön melegítsük (de ne főzzük) meg. Keverjük össze a kifőtt tésztával, ízesítsük sajttal.

Petrezselyem receptek III.: Petrezselyem leves burgonyával

Hozzávalók:

• 4 db nagyobb burgonya;
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld;
• 1 kisebb fej vöröshagyma;
• 1 gerezd fokhagyma;
• 3-4 friss bazsalikom levél;
• Kb. 1 liter húsleves lé;
• 10-15 dkg rizs;
• Ízlés szerint só, bors, és sajt (lehetőleg parmezán);
• Extraszűz olívaolaj.

Elkészítés:

A mosott, hámozott burgonyát felkockázzuk, majd a félbevágott hagymával, az apróra vágott petrezselyemmel és bazsalikommal egy fazékba tesszük. Felöntjük a húslével, és lassan főzzük. Ha a burgonya megpuhult, egy részét kivesszük, és egy villával összenyomkodjuk, majd félretesszük. A főzethez hozzáadjuk a rizst – előtte kivesszük belőle a hagymát -, és annyi húslével öntjük fel, hogy teljesen ellepje. Főzés közben gyakran megkavarjuk, ha szükséges, többször újra felöntjük. Amikor kész, belekeverjük az összetört burgonyákat, kicsit állni hagyjuk, majd sajttal megszórva tálaljuk. Aki szereti, a rizzsel együtt egy bő maréknyi borsót is főzhet a levesbe.

Petrezselyem, a gyógyhatású ételízesítő

Ez a nagyon széleskörűen termelt – majdhogy azt nem mondtam: közönséges – növény azért került erre a helyre, mert a februári petrezselyemzöld, a petruska, értékes termény.

Nemcsak beltartalma, de jelentékeny ára miatt is; olyannyira, hogy nem is olyan rossz dolog a téli hónapokban petrezselymet árulni.

Története

A petrezselyem a magyar konyha hagyományosan használt zöldségei közé tartozik. Nem a tápértéke számottevő, hanem az ízesítőképessége. A jó húslevesnek mindenesetre fontos kelléke a petrezselyemgyökér és annak a lombja is.

Vad alakjai a Földközi-tenger környékén nőnek, főként a források környékén, patakok nyirkos partján, köves, kavicsos területeken. Lehet, hogy a neve is a sziklával (latinul: petra) kapcsolatos.

A petrezselyem kétéves növény: az első évben a lombja és a húsos gyökére fejlődik ki. A második évben magszárat fejleszt, annak a csúcsán ernyős virágzattal, amelyben kaszattermések érnek be.

Két típusa ismert. Az egyik a gyökérpetrezselyem, amely erős, húsos karógyökeret fejleszt, és csak kedvezőtlen talajviszonyok között ágazik el. A zöld levelei ennek is felhasználhatók ételízesítésre. A másik típus: a metélőpetrezselyem, amely az utóbbi években a kertekben gyorsan terjed. Ennek a gyökerei elágazóak, és tömegük jelentéktelen. Annál értékesebb viszont a lombja, amit folyamatos szedés mellen is állandóan fejleszt a növény. A kertben áttelelve kora tavasszal friss, jóízű leveleket hajt, ezeket addig lehet szedni, amíg az új vetés megerősödik. Júniusban a tavalyi vetésű növények magszárba mennek. A metélőpetrezselymek között legismertebb fajta a Mohafodrozatú, amelynek a neve nagyon találó: levelei fodrozottak, csipkés szélűek, halványzöldek. Íze azonban nem olyan intenzív, mint a gyökérpetrezselyemé. Zöldségágyak, sőt virágágyak szegélyezésére is lehet ültetni, így egyidejűleg díszít és hasznot is hoz.

Termesztése

A petrezselyem – a többi növényhez hasonlóan – az üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajon érzi magát a legjobban. Az eredményes termelés feltétele, hogy a talaj melyen meg legyen művelve, mert ennek hiányában a petrezselyemgyökerek elágaznak, „lábasodnak”, vagy görbén nőnek. A talaj mésztartalmával szemben meglehetősen közömbös növény: a kissé savanyú tőzegtalajokon éppen olyan jól termeszthető, mint a meszes agyagokon. Ezzel szemben igen érzékeny a talaj kiszáradására, ezért a sülevényes talajokon gondoskodni kell a rendszeres öntözéséről.

Nincs nagy napfényigénye, köztesként, fiatal gyümölcsfák alatt vagy a szőlősorok között is megél.

Hidegtűrő növény, ezért a magját már korán tavasszal, a fagy kiengedése után el lehet vetni. A kikelő növények se érzékenyek az időszakos hővisszaeséssel szemben, sőt a kifejlett gyökereket se kell félteni az őszi fagyoktól. Némi takarással akár a földben át is teleltethetők, ennek hátránya azonban az, hogy télen, a fagyott földből ugyancsak kemény munka a gyökereket kiásni.

Már március elején meg lehet kezdeni a mag vetését. Az apró magok nagyon nehezen csíráznak; ha nincs a talajban elegendő nedvesség, akkor 4-5 hétig is elfekszenek, ezért különleges vetési technikára van szükség.

Ha közönséges magot vetünk, akkor ajánlatos mára vetés előtti napon a magokat összekeverni nyirkos homokkal, és meleg helyen tartani, hogy a csirázás meginduljon. Az ősszel mélyen felásott ágyás talaját felporhanyítjuk, elgereblyézzük, és kijelöljük a sorokat egymástól 30 cm távolságra. Ezután kiskapával 3-4 cm mélységű vetőbarázdát húzunk ki. Hogy a sor egyenes legyen, ajánlatos zsinórt kifeszíteni! A vetőbarázdát most alaposan öntözzük be, hogy nedves, sáros legyen.

Az előcsíráztatott magokat óvatosan, ritkán vessük. Legjobb volna, ha a magok egymástól 3-4 cm-re lennének, mert akkor keveset kellene később egyelni. Ezt azonban az apró és viszonylag nehezen vethető petrezselyemmagokkal nehéz megoldani. Annál alkalmasabbak a szemenkénti vetésre a drazsírozott magok, ezeket valóban egyenként helyezhetjük a vetőbarázdába, és nincs szükség későbbi egyelésükre.

A talaj szintje alatt 2-3 cm-rel fekvő magvakat most betakarjuk földdel, és a gereblye fokával vagy kapával a talajt jól megnyomkodjuk, hogy a nedves talaj a magokat minden oldalról körülvegye.

Ha száraz a tavasz, akkor a petrezselyemmel elvetett ágyást hetenként öntözzük meg. Emiatt a talaj felszíne rendszerint – a homoktalajok kivételével – megkérgesedik, ami viszont megnehezíti azt, hogy a csíranövények a föld fölé dugják hajtásukat. Ezért a petrezselyemmag-vetést „vakkapálásban” kell részesíteni, vagyis az elvetett sort érintetlenül hagyva az ágyás többi területén a földet sekélyen meg kell porhanyítani. A vakkapálást megkönnyíti, ha a petrezselyem magjához könnyen és gyorsan csírázó magokat, pl. hónapos retek vagy mustár magját keverjük.

Gyenge kezdeti fejlődése miatt a petrezselyemmag-vetés mindig ki van téve az elgyomosodás veszélyének. Ennek ellenére ne használjunk a kiskertben gyomirtó szert! Ezek a vegyszerek Ugyanis specifikus hatásúak, Vagyis a gyomokat irtják, de a petrezselymet megkímélik. Igen ám, de a kis-kertben egymás mellett élnek a legkülönbözőbb növények, és a leggondosabb munkával is elkerülhetetlen, hogy a gyomirtó szer, amely az egyik haszonnövényt megmenti az elgyomosodástól, a másikat ne pusztítsa el.

Amikor a növénykék a galambtoll nagyságot elérték, ki kell egyelni őket. A kihúzkodott kis növények lombját már fel lehet a konyhában használni.

A petrezselymet a nyár folyamán a lisztharmat, a levéltetű, a gyökereket pedig a talajban élő kártevők támadhatják meg. Védekezni azonban csak akkor kell ellenük, ha ténylegesen nagyobb kárt okoznak az állományban.

A gyökérpetrezselymet a fagyok beállta előtt ásóval kell a földből kiemelni. A lombját lecsavarjuk, a gyökereket megmossuk, és megszikkasztás után rakjuk a tárolóba. A metélőpetrezselyem télen is kinn maradhat, és enyhébb időben szedhető.

Egy folyóméter vetésből 0,5-0,6 kg gyökértermésre számíthatunk. A lombozat súlyát nehéz megbecsülni, de 5-6 folyóméter vetés egy négyfőnyi család számára elegendő.

Felhasználása

A petrezselyem gyökerét levesízesítésre, a lombját ételízesítőnek, díszítésre használják. A petrezselymes újburgonya egyike a legfinomabb tavaszi eledeleknek és köretnek (például a rizsnek is) üde zamatot és étvágygerjesztő külsőt nyújt.

Az összevágott lomb alufóliába csomagolva mélyhűtőben olyan friss marad, mintha most vágtak volna le a tövéről. A levélzetet nyáron eredményesen lehet szántani. Kis csomókba kötve szellős, de nem napfényes helyen egy hét alatt megszárad; az összemorzsolt leveleket jól záródó üvegben eltartva egész télen lehet hasznosítani.

A gyökereket pincében vagy veremben tarthatjuk el. A téli tartósításra inkább a kései fajták alkalmasak.

Kevesen tudják, hogy a petrezselyem nemcsak ételízesítő, de gyógynövény is: mind a gyökeréből, mind a lombjából veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák készíthetők. A gyökérből kipréselt lé fokozza az emésztőrendszer működését, gyógyítja a gyomor- és májbetegségeket, valamint étvágygerjesztőként is hatásos.

Tápanyagtartalma:

Forrás: Vitalitás Magazin, Receptneked, Wikipedia

Kép: vitalitas-magazin.hu, receptneked.hu, balintgazda.hu, nosalty.hu, wikipedia.hu, bg.newstyle-live.com