Tallér Zsófia zeneszerző és Várjon Dénes zongoraművész vehette át március 30-án a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat a Zeneakadémián. Az eseményen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora olvasta fel Pásztory Ditta díjra vonatkozó passzusát, majd emlékeztetett, hogy ezt az elismerést minden évben a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapja alkalmából adják át.

„Tallér Zsófia drámai alkat, nemcsak személyisége, de művei is ezt bizonyítják” – hangsúlyozta Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének tanszékvezetője, az egyetem rektorhelyettese a díjátadón. Hozzáfűzte: az elmúlt néhány évben olyan nagyszabású művek kerültek ki alkotóműhelyéből, amelyek méltán keltették fel a zenészszakma figyelmét. Fekete Gyula laudációjában kiemelte: Tallér Zsófia „kompromisszumot, megalkuvást, félmegoldást nem ismer. Maximális erőbedobással dolgozik és alkot.

” Mint fogalmazott: művei érzékenyek, humánusak, szerethetők, de ha az igazságérzete kimondat vele olyat is, ami nem szerethető, akkor bátran vállalja azt, hogy ne szeressék és ennek a néha nem-szerethető szerepnek minden következményét.

„Következetes motivikus munka, tisztakezűség a harmóniák kezelésében, kimeríthetetlen fantázia a dallamvilágban, a zenei karakterek világos megjelenítése jellemzi Tallér munkáit” – emelte ki.

Várjon Dénesről Devich János gordonkaművész, az egyetem professor emeritusa úgy fogalmazott, hogy „a zenét szerető közönség Anda Géza utódjaként, szellemi örököseként tartja számon, művészként és magyarként”. Mint mondta: „ezt a súlyos, de felemelő terhet büszkén vállalja, a feladatot remekül teljesíti”. Kiemelte: Várjon Dénes életének derekán, karrierjének csúcsán jár, és eddigi pályája szinte töretlenül juttatta el odáig, hogy ma már a legnagyobbak között tartják őt számon.
Az eseményen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora olvasta fel Pásztory Ditta díjra vonatkozó passzusát, majd emlékeztetett, hogy ezt az elismerést minden évben a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapja alkalmából adják át a Zeneakadémián.

Felidézte, hogy a kormány 2016-ot Bartók-évnek nyilvánította, így rengeteg programmal emlékeznek meg a zeneszerzőről. Ez a Zeneakadémia küldetése, feladata és kötelessége, hiszen az intézmény olyan oszlopos muzsikusáról, művészéről van szó, akinek neve, hitvallása világszerte ismert – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a Zeneakadémia, a Müpa, a Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház és a Nemzeti Filharmonikusok 2017 márciusától nemzetközi Bartók-versenyt szerveznek állami támogatással.

Mint fogalmazott: a legmagasabb versenyek közé pozícionált, egyedülálló struktúrában megvalósuló megmérettetést kétévente rendezik meg más-más kategóriában: első évben a hegedű, ezt követően a zongora, a vonósnégyesek és a kamarazene áll majd a középpontban. Kiemelte: a verseny folyamatos nemzetközi jelenlétet biztosít, és olyan teljességet mutat Bartók életművéről, amelyre csak Magyarország képes.

A díjról

A Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést – Pásztory Ditta akaratának megfelelően – azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Forrás: kultura.hu