Főoldal > Hírek > Életmód > Egészség - betegség > Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül

Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül

Hirdetés

Az omega-3 zsírsav jó ideje igazi jolly joker az egészséges táplálkozásban. Együnk sok halat, mellé omega-3-mal dúsított kenyeret, omega-3-as margarinnal megkenve, chia maggal megszórva, parkoljunk rá pár halolaj-kapszulával, tuti száz évig fogunk élni – szól a jótanács, amire sokmilliárdos étrend-kiegészítős biznisz épült az elmúlt években (most évi 33 ezer Ft körül), ami 2025-re közel a duplájára hízhat elemzők szerint.

Ezzel látszólag mindenki jól jár, mert vagy egészségesebb lesz tőle, vagy pénzt keres rajta, kivéve persze a halakat, amikből nagyjából évi 20 millió tonnát halásznak ki csak azért, hogy halolaj legyen belőlük (illetve állati takarmány a maradékból). Ebbe a tudományos konszenzussal megtámogatott idillbe taposott most bele egy új, nagyszabású tanulmány, ami több mint 100 ezer ember és 79 vizsgálat adatait elemezve arra jutott, hogy az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítőknek az égvilágon semmi értelmük, a pozitív élettani hatásuk elhanyagolhatóan kicsi.

Lett is erre nagy felhördülés, ellentanulmányok, kritikák, és a nagy leleplezés leleplezései – elvégre az mégsem járja, hogy feleslegesen dobjuk ki azt a sok milliárdot, és halásszuk le a tengereket. Sorra kerültek elő az omega-3 mítoszát megpiszkáló tanulmányok és cikkek az elmúlt pár évből (itt van néhány: 1234), és kiderült, hogy az a bizonyos tudományos konszenzus az utóbbi időkben már egyáltalán nem volt olyan egységes, főleg nem a normál étrend kiegészítéseként szedett omega-3 ügyében.

Az amerikai Egészségügyi Minisztérium vonatkozó hivatkozásában pl. az szerepel ével óta, hogy az Omega3-zsírsavas étrendkiegészítők a közhiedelemmel ellentétben, nem csökkentik a szíinfarktus kockázatát.

Csak hát ki olvas ilyen száraz minisztériumi oldalakat, amikor sokkal kényelmesebb a színes-szagos, és roppant ügyesen megfogalmazott reklámoknak hinni.

Omega-3 lágyzselatin, antidepresszáns adalékkal, Kép - Hirmagazin.eu

Omega-3 lágyzselatin, antidepresszáns adalékkal, Kép – Hirmagazin.eu

 

Akkor most dobjuk a kukába a telítetlen zsírsavakat? Nem, itt inkább arról van szó, hogy az omega-3 tényleg tök jó, csak nem úgy kéne fogyasztani, hogy az egészségtelen étrendünk és életmódunk mellé bedobunk egy fél marék tablettát belőle.

De mi a túró tulajdonképpen az az omega-3 zsírsav?

Először is: zsírsavak, így többes számban, mert ez egy összefoglaló név. A kategóriába többféle zsírsav tartozik, számunkra ezek közül most három nagyon fontos: az ALA (alfa-linolénsav), a DHA (dokozahexaénsav), és az EPA (eikozapentaénsav). Ezek úgynevezett telítetlen zsírsavak, és egyrészt fontos szerepük van a szervezetünk működtetésében, másrészt nem tudjuk magunknak előállítani őket, tehát külső forrásból kell beszereznünk. Szerencsére nem kell nagyon sok belőlük, az ajánlott napi mennyiség 1,6 gramm férfiaknak, 1,1 nőknek. A külső források közül a legjobb a hal, azon belül is a hideg vízben élő tengeri halak, illetve akadnak növényi források is (a lenmag, a kivi, a vörösáfonya), amikkel az a gond, hogy a három fontos zsírsavból csak az egyik, az ALA van meg bennük. Ebből a szervezetünk már át tud alakítani egy keveset a másik kettővé, de elég gyenge hatásfokkal.

Hogy az omega-3 zsírsavak mennyire fontosak, azt nagyjából az 1930-as évek óta tudjuk, de divatba csak fél évszázaddal később jöttek. A trendet egy híres tanulmány indította be, amiben két dán kutató azt állította, megfejtette a grönlandi eszkimók egészségének titkát. Az eszkimók ugye gyakorlatilag húst esznek zsírral, ami nem éppen az egészség záloga – aztán mégis sokáig élnek, alacsony a koleszterinjük, és elkerülik őket a szívbetegségek. A dánok ezt összekötötték a halra alapozó étrend magas omega-3-tartalmával, és máris szárba szökkent a 30 milliárd dolláros biznisz első hajtása.

Később aztán világossá vált, hogy voltak kisebb-nagyobb problémák azzal a tanulmánnyal, például az “elkerülik őket a szívbetegségek” részt leginkább hasra csapásos alapon állapították meg, és kiderült  az is, hogy az eszkimók egy olyan génmutáció miatt tudják jól hasznosítani a telítetlen zsírsavakat, ami az európai népességben alig 2%-ban fordul elő. A marketinges úthengert ez persze már nem állította meg: ma csak Amerikában 19 millióan szednek halolajas, omega-3 zsírsavas étrendkiegészítőket, tök feleslegesen.

Szedem a vitamint, mindegy is, hogy milyet

Előállt tehát az a fura helyzet, hogy az omega-3 természetes formájában, vagyis amikor megesszük a hallal, akkor jót tesz, de ha kivesszük a halból, olajat préselünk belőle vagy tablettába tesszük, akkor hatástalan. Ez pedig elég kínos, hiszen a tudomány alapvető állítása az, hogy egy molekulának tök mindegy, hogy a természetes környezetéből való, vagy onnan kiszedték, esetleg egy laborban rakták össze, a hatása ugyanaz. Lásd a C-vitamint, ami ugyanúgy működik, akár egy szelet paprika részeként visszük be a szervezetbe, akár csipkebogyóteaként nyeljük le, akár vitamintablettaként. Miért nem működik ez a logika az omega-3 zsírsavaknál?

Hogy az ételek egyes összetevői egészen pontosan hogyan fejtik ki a hatásukat a szervezetünkben, azt az esetek jó részében még nem térképezte fel a tudomány – írja a Harvard egyetem szakértője. Ezen nincs mit csodálkozni, kismillió féle molekuláról van szó, amelyek szinte végtelen variációban fordulnak elő az ételeinkben. Ebből pedig az is adódik, hogy ha csak úgy kiveszünk egy összetevőt egy egészséges kajából, és egymagában visszük be a szervezetbe, azzal egyáltalán nem biztos, hogy elérjük ugyanazt a hatást, mint az eredeti formával. A konkrét esetnél maradva, úgy néz ki, hogy a halfogyasztás jótékony, szívvédő hatása nem önmagában az omega-3 zsírsavaktól van, hanem attól a koktéltól, amit különféle zsírokkal, ásványi anyagokkal, vitaminokkal és egyebekkel alkot a hal húsában.

Egy csomó esetben pontosan ismerjük a hatásmechanizmusokat – az omega-3-nál is van ilyen, a vér triglicerid-szintjének csökkentése például, amire orvos is szokott ajánlani halolaj-kapszulát (ebben az esetben nehogy véletlenül abbahagyja a szedését, csak mert az omega-3-as kapszulák egyéb jótékony hatásai megkérdőjeleződtek!). Csak hát pont az általános szívvédő hatás nem ilyen, hanem sokkal bonyolultabb. Viszont éppen elég elterjedt maga a probléma (szív- és érrendszeri betegségek), és egyszerűnek tűnik a megoldás (omega-3, és szevasz), ami a marketingesek számára álomszerű együttállás.

Az egészséges- és megfelelő táplálkozás heyett, soha nem jobb a millióféle tabletta!

Az étrend-kiegészítők és vitaminok sok esetben szuperjók, ha a szervezetünknek éppen valamiből hiánya van (mondjuk a téli hónapokban D-vitaminból) – viszont egy csomó másik esetben meg teljesen feleslegesek, az összes funkciójuk az, hogy az ember pénzért megnyugvást vesz. “Egészségesen élek, egy csomó vitamint szedek!” – ismerős? A vitaminbiznisz pedig tökéletesen játszik rá erre a jelenségre.

Hiába kiabálnak a tudósok, hogy a vitaminok, étrend-kiegészítők nagy részét teljesen feleslegesen fogyasztja a nép, a hangerejük csak nagy ritkán üti át az ingerküszöböt. Az omega-3 zsírsavak körüli balhé pont egy ilyen ritka alkalom, és leginkább arra lenne jó, hogy felhívja mindenki figyelmét, hogy csak olyan vitaminokat és kiegészítőket szedjen, amire tényleg szüksége van. Az átlagembernek pont nagyon kevés fogalma van arról, hogy az ő szervezetének éppen milyen plusz vitaminra, ásványi anyagra és egyebekre lenne szüksége, így aztán jellemzően olyat szed, amit a legügyesebben reklámoznak neki. És amíg szabályozás, és a hirdetési környezet olyan, amilyen, nem sok gyakorlati esély van arra, hogy ez változzon.

Forrás: index.hu

Képk: healthbeat.spectrumhealth.orgSepalika, Hirmagazin.eu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: