Image default
Technika, kommunikáció

Kína megfenyegette Kanadát! Oszd meg!

Egyre feszültebb a viszony Kína és Kanada között a Huawei pénzügyi vezetőjének őrizetbe vétele miatt. A kínai külügyminisztérium bekérette Kanada kínai nagykövetét, és komoly következményeket ígértek, ha Kanada teljesíti az Egyesült Államok kiadatási kérelmét – írja a CNN.

Meng Van-csóut, az egyik legfontosabb kínai techcég, a Huawei pénzügyi igazgatóját, egyben az alapító lányát múlt szombaton tartóztatták le Vancouverben. Azóta hivatalosan is kiderült, hogy csalással vádolják: a kínai cég az amerikai alkatrészeket is felhasználó termékeivel megszegte az Irán elleni amerikai szankciókat, és próbálta eltitkolni, hogy az ehhez használt közvetítőcég, a hongkongi Skycom valójában a Huawei lányvállalata. Az ügy hátteréről és jelentőségéről itt írtunk részletesebben.

A mobilcég lehet a gazdasági háború újabb áldozata: Washington szerint biztonsági kockázatot jelent, szanckiók megsértésével gyanúsítják. A kínaiak szerint csak savanyú a szőlő, de a sztorinak messze nincs vége.

Kanada szerint nem politikai ügyről van szó, Kína viszont minden jel szerint máshogy gondolja. Lö Jü-cseng, a kínai helyettes külügyminiszter szombati közleménye szerint Kanada súlyosan megsértette egy kínai állampolgár jogait, és a lépés “törvénytelen, ok nélküli és kegyetlen, és rendkívül rosszindulatú” volt.

A közlemény szerint Kína bekérette John McCallum nagykövetet is az ügy miatt, és azt kérik, hogy Kanada engedje el Menget, különben a történteknek “határozottan komoly következményei lesznek, és a kanadai félnek kell majd viselnie a teljes felelősséget.”

Évek óta üldözték, most meglepő csapást mértek a Huaweire

Jelentős megrökönyödést okozott nemzetközi gazdasági körökben, hogy csütörtökön kiderült: Kanadában az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a legnagyobb és egyik legfontosabb kínai magáncég, a Huawei pénzügyi vezetőjét. Az első hírek szerint gazdasági szankciók megsértésével gyanúsítják, de külön színezetet ad az ügynek, hogy az amerikaiak már hosszú ideje kampányt folytatnak a cég ellen, mind gazdasági, mind nemzetbiztonsági okokból kifogásolják a tevékenységét. Ráadásul a mostani ügy pont akkor robbant ki, amikor úgy tűnt, alább hagyhat Washington és Peking kereskedelmi háborúja.

December elsején, miközben Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára a G20-csúcstalálkozón arról egyeztettek, hogy 90 napra berekesztik a kereskedelmi háborúzást, a kanadai hatóságok amerikai kérésre Vancouverben letartóztatták a világ legnagyobb telekommunikációs eszközgyártójának és Kína egyik (ha nem a) legfontosabb technológiai cégének számító Huawei pénzügyi igazgatóját, nem mellesleg az alapító lányát, Meng Van-csóut.

Hogy mennyire példátlan lépésről van szó, azt nehéz érzékeltetni, nagyjából olyan ez, mintha Bill Gates vagy valamelyik Google-alapító gyerekét, vagy valamelyik amerikai techóriás pénzügyi vezetőjét vették volna őrizetbe egy harmadik országban a kínaiak kérésére. (Bár teljesen azonos példát nehéz találni, hiszen a nyugati techcégekre nem jellemző, hogy a menedzsment családi kézben legyen.)

Bár hivatalosat nem közöltek az ügyben, sajtóhírek szerint Menget amerikai gazdasági szankciók megsértésével gyanúsítják, ami már önmagában érdekes. Ám tovább színezi a történetet, hogy az amerikai hatóságok és a kormány sok más ügyben is támadja a mobilcéget. A vádak szerint a Huawei túl bensőséges kapcsolatot ápol a kínai hadsereggel és a kínai állammal, technológiát lop, az eszközeit a kínaiak kémkedésre használhatják fel, illetve Washington által tisztességtelennek és a nemzetközi gazdasági szabályokkal ellentmondónak tartott gazdasági és politikai segítségben részesül Peking részéről. Más szóval a kínaiak az állam pénzén felépítettek maguknak egy gigacéget, hogy elsorvasszák a nyugati vetélytársakat és jókat tudjanak kémkedni világszerte.

Meng Van-csóu
Fotó: Stringer

A kínaiak ezzel szemben azt állítják, hogy a Huawei elleni vádakkal pont hogy az amerikaiak próbálják tisztességtelen eszközökkel eltiporni a náluk versenyképesebb konkurenciát, ráadásul pont ők azok, akik a fél világot lehallgatják. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy számos elmélet kapott szárnyra az ügy esetleges mélyebb motivációit és összefüggéseit illetően, például:

  • A Washington által már eddig is üldözött Huawei megtörését akarják-e elérni, és ha igen, valós biztonsági vagy pusztán gazdasági okokból?
  • Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban akarják-e nyomásgyakorlásra használni az ügyet?
  • Az EU és Kína által is bírált iráni szankcióknak akarnak-e érvényt szerezni?
  • Vagy csak egy konkrét, független igazságügyi vizsgálatról van szó, amit mindenki túlgondol és túlreagál?

Látszólag nem bonyolult

A felszínen egyébként nem ennyire összetett az ügy, már ha lehet hinni annak, ami eddig kiszivárgott róla. A Reuters és a New York Times forrásai szerint az amerikai hatóságok, konkrétan egy New York-i szövetségi ügyészség legalább két éve vizsgálódik a Huawei ellen, amiért a cég állítólag Iránba és más, amerikai szankciók alatt álló országokba, például Szíriába, Szudánba és Kubába is szállított embargós amerikai termékeket. Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor az iráni szankciókkal hozta kapcsolatba az őrizetbe vételt.

Vélhetően arról van szó, hogy a Huawei saját termékeit exportálta az embargós országokba, ám a Huawei mobilokban és hálózati eszközökben az Egyesült Államokban gyártott alkatrészek, illetve amerikai cégektől licencelt technológiai megoldások is vannak, amelyeket viszont az amerikai törvények szerint nem lehet eladni embargós országoknak. Amikor a Huawei amerikai technológiát vesz, vállalnia kell, hogy azt nem fogja továbbadni szankció alatt álló országokba.

AZ ÜGY HASONLÓ A KORÁBBAN A MÁSIK NAGY KÍNAI TELEKOMCÉGET, A ZTE-T HETEKRE MEGBÉNÍTÓ VIZSGÁLATHOZ.

A ZTE-t szintén azért meszelték el a hatóságok, mert Iránnak és Észak-Koreának is adtak el amerikai alkatrészeket és technológiát tartalmazó eszközöket – ez nyilvánvalóan súlyosan sérti az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, hiszen a szankciókat pont azért hozták, hogy Irán és Észak-Korea ne juthasson fejlett, akár katonai célra is felhasználható kommunikációs eszközökhöz.

Emiatt (illetve mert az első büntetésnek nem tettek eleget) az amerikai kereskedelmi minisztérium hét évre eltiltott minden amerikai céget a ZTE-vel való üzleteléstől, ami miatt egy hónapra teljesen leállt a cég termelése, miután nem tudták beszerezni például a mobilpiac egyik legfontosabb beszállítójának számító amerikai Qualcomm processzorait, ahogy a Google operációs rendszerét, az Androidot sem használhatták. Végül a büntetést egy hónappal később egymilliárd dolláros pénzbírságra enyhítették – véletlenül pont azután, hogy akkortájt éppen enyhülőben volt az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Régi sztoriEnnek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi jelek szerint sem a ZTE-ügy, sem Meng letartóztatása nincs közvetlenül kapcsolatban az elmúlt időszak kínai-amerikai kereskedelmi feszültségeivel, sem pedig általában véve a Huawei ellen folyó amerikai kampánnyal. A Huaweinek a sajtóhírek szerint először 2016 nyarán, tehát jóval Donald Trump megválasztása előtt küldtek idézést az amerikai hatóságok, a második idézést pedig 2016 decemberében, Trump beiktatása előtt kapták meg.

Iránnal szemben az Egyesült Államok évtizedek óta tartott fent gazdasági szankciókat, ezeket 2016 elején kezdték el feloldani, miután a teheráni rezsim vállalata, hogy cserébe leszereli atomprogramját. Trump ugyanakkor mindig is ellenezte a megállapodást, és végül idén májusban felmondta a paktumot, majd november elején ismét bevezette két évvel korábban feloldott amerikai szankciókat.

Mivel a Huawei ellen már jóval régebb óta folyik amerikai vizsgálat, amerikai értesülések szerint nem a novemberben felélesztett szankciók kapcsán, hanem korábbi ügyek miatt vehették őrizetbe Menget. A Reuters tényfeltáró anyagaiból például kiderült, hogy Meng korábban tagja volt egy olyan Hongkongi cég igazgatótanácsának, amely az Iránra kiszabott szankciók megkerülésével próbált HP számítógépeket eladni Iránnak.

Nehezen hihetőEttől függetlenül az a verzió is nehezen hihető, hogy önjáró ügyészek egyéni akciójáról van szó, illetve hogy egy ilyen fajsúlyos letartóztatást véghez lehetett vinni a kormány felsőbb köreinek tudta nélkül. Az ügyet pedig mind időzítése, mind jellege miatt nehéz nem összekapcsolni a Huawei-jel kapcsolatos amerikai és angolszász vizsgálatokkal és tiltásokkal.

AZ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKNEK PEDIG BŐVEN AD TÁPTALAJT, HOGY AZ AMERIKAI NARRATÍVÁBAN A HUAWEI NAGYJÁBÓL MEGTESTESÍT MINDENT, AMI MIATT KÍNÁTÓL ÁLLÍTÓLAG TARTANI KELL.

A bírálatok egyik ága gazdasági jellegű. Amint arról korábban részletesen is írtunk, az Egyesült Államok (és szőrmentén az Európai Unió is) jó ideje vádolják azzal Kínát, hogy egyoldalúan húz hasznot a jelenlegi világgazdasági állapotokból, például

  • állami támogatásokkal, az állami bankok ingyenhiteleivel és a versenyszabályok torzításával tisztességtelen előnyben részesíti cégeit, miközben a külföldi versenytársakat nem engedi be a belpiacra,
  • vagy ahol beengedi a versenytársakat, ott technológiáik átadására kényszeríti a külföldi cégeket, és nem védi a külföldiek szellemi tulajdonjogait, magyarul támogatják a technológiák lenyúlását,
  • és irreálisan olcsó termékekkel árasztja el a világot, hogy piacot szerezzen és kiirtsa a konkurenciát.

Donald Trump ugyan a korábbiaknál keményebben (bár kevésbé megfontoltan) veri az asztalt ezekben a kérdésekben, valójában már elődje, Barack Obama alatt is ment a huzavona, és az utóbbi időben fű alatt az EU is sok kérdésben összeakadt Kínával. Ezek a kritikák elég jól illenek a Huawei (és a ZTE) felemelkedésére: az 1987-ben indult cég egy korábbi uniós belső vizsgálat szerint még 2009-ben is több hitelt kapott az állami pénzintézetektől, mint amennyit a piacon megtermelt, az állami pénz segítségével pedig megengedhette magának, hogy az előállítási árnál olcsóbban adja termékeit.

Forrás: Index.hu

Hasonló hírek

Online halálosztagok szedik áldozataikat – Mit tehetünk ellenük?

Edit

E-mail válaszadás lehetősége

Géza

Barry Simon amerikai kutató kapja az MTA Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díját

info