Ha egy társas vállalkozó elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugdíj folyósítása nélkül folytatja a tevékenységét, akkor a korhatár betöltése utáni években kapott keresetének nagysága már egyáltalán nem befolyásolja a későbbiekben megállapítandó nyugdíjának alapját?

Tehát, ha a korhatár betöltése után csupán minimálbér alapján fizet járulékokat, az sem rontja le a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

A hatályos jogi szabályozás meghatározza, hogy az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pedig az 1988. január 1-jétől a nyugellátás megállapításának kezdő napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

A fentiek alapján tehát mind a szolgálati időt, mind pedig a kereseti adatokat a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjáig fennállt jogviszonyok alapján kell figyelembe venni, beszámítani.

A kérdésben felvetett esetben is a fentiek szerint kell majd megállapítani a nyugellátás összegét, azaz a nyugdíjkorhatár betöltése után fennállt biztosítási jogviszony, valamint az abból származó keresetek – függetlenül azok mértékétől – is beszámítanak majd a nyugdíjkorhatár betöltését követően megállapítandó nyugellátás összegébe. Ez alapján a korhatár betöltését követően – nyugdíjmegállapítás nélkül – fennállt biztosítási jogviszonyokból származó alacsony keresetek csökkenthetik a későbbiekben megállapítandó nyugellátás összegét – szögezte le szakértőnk.

Forrás: MTI, NAV

Képek: Hirmagazin.eu