Befejeződött az úgynevezett kémügy iratainak minősítését áttekintő felülvizsgálat, amelynek eredményeként a minősítés megszűnt, az iratokból a Legfőbb Ügyészség kivonatot tett közzé.
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat négy férfival szemben, mert szerinte közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek Magyarországon.
A kémügyben a Gyurcsány-kormány idején titokminiszteri pozíciót betöltő Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két akkori főigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort, továbbá egy civil személyt a bíróság a nyilvánosság kizárásával lefolytatott tárgyalássorozatot követően korábban már jogerősen felmentette.
Irányított vizsgálatok érzékeny információk megszerzésére
A vádirati tényállás lényege szerint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és az NBH főigazgatója 2007-ben a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent – élt a felajánlással, és arra utasította az NBH főigazgatóját, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival. Ennek megfelelően – konspirációs céllal –
bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatához tartozó személyek az NBH részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozatú 16 dolgozójának poligráfiás vizsgálatában vettek részt.
Egyikük a gépi hátteret kezelte, a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét. A külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – ember végezte.
A vádlottak tevékenysége folytán
az orosz szervezet adatokat szerzett a vizsgálat résztvevőinek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről,
így nőtt az NBH támadhatóságának veszélye, és ez a Legfőbb Ügyészség szerint veszélyeztette Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit.
Időközben vezetőváltás történt a Nemzetbiztonsági Hivatal élén, és az új főigazgató, tudomást szerezve erről a vizsgálatról, elrendelte az eset kivizsgálását, de nem élt azzal a kötelezettségével, hogy az észlelt kémkedés miatt feljelentést tegyen.
A nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban, nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, valamint felfüggesztett szabadságvesztésre Laborc Sándort. Másodfokon 2015-ben azonban a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.
A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2016-ban mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól. A bíróság szerint a szakpszichológusok és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására. Az ügyészség ezzel nem értett egyet és fellebbezett, aminek nyomán másodfokra került ügyben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú felmentő rendelkezést. Ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség, ezt azonban a Kúria 2018 májusában elutasította. Ezt követően indult el az ügyiratok minősítésének felülvizsgálata.
Az esetet jogi értelemben nem lehet folytatni, az ügy ugyanakkor mindezidáig el volt zárva a nyilvánosságtól.
infostart
