Image default
Egészség - betegség

Ki, mennyi időre jogosult gyermekápolási táppénzre?

Sokszor okoz gondot, hogy a gyermekek körüli logisztikát, felvigyázást (például az óvodai, iskolai szünetekben) megoldjuk, és ugyanilyen nehézséget okoz az is, ha a gyermekünk beteg (például új közösségbe való beszoktatás idején), és nincs, aki vigyázzon rá, ápolja.

A gyermekápolási táppénz (gyáp) ezt hivatott megoldani, hogy egy évben bizonyos mennyiségű napot a gyermek betegsége jogán a szülő otthon maradhasson annak a céljából, hogy beteg gyermekét ápolja.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza a táppénz, ezáltal a gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételeit. A 39. § szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy nem kell előre megjelölni, hogy vagy az apa, vagy az anya maradjon otthon a gyermekkel és legyen gyermekápolási táppénzen, hanem ezt bármelyik fél megteheti, váltogatni is lehet, és táppénz-előzményként sem kell beleszámítani azokat a napokat, amelyeket a másik szülő már igénybe vett. Természetesen, amennyiben a szülő biztosított és megfelel a gyáp jogosultsági feltételeinek.

A gyermekápolási táppénz ugyanis ugyanúgy biztosítotti jogviszonyhoz kötődik, mint a többi egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. Ha tehát a szülő munkaviszonyban, vagy egyéb biztosítotti jogviszonyban van (például egyéni vállalkozó), akkor az első feltétel megvan, és jogosult lesz gyermeke után táppénzre. A gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételei tehát a fennálló biztosítási jogviszony, az, hogy a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen, valamint hogy orvos által megállapítsák a keresőképtelenséget.

Míg a táppénz esetében a keresőképtelenség alatt a jogosult saját betegségét, saját keresőképtelenségét értjük, addig a gyermekápolási táppénz esetében az alábbiak merülhetnek fel:

  • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Hasonló hírek

Egy növény mely megváltoztathatná az egész világot

Edit

Újabb indokolatlan gyermekgyógyszerezést hiúsított meg egy elszánt szülő

Géza

Tilos a tejtermékek fogyasztása az allergiásoknak

Edit