Image default
Külföld

Kezdődik az őrült bikafuttatás, mutatjuk a legdurvább jeleneteket

Az észak-spanyolországi Pamplonában július 6-án kezdődik a San Fermín Fesztivál, amelyet fő látványossága, a bikafuttatás tett világhírűvé. A kilencnapos ünnep a legtöbbeknek önfeledt mulatozást jelent, néhányan azonban minden évben súlyos sérüléseket szenvednek.

FORRÁS: AFP/ANDER GILLENEA

A legenda szerint a 3. században élt Szent Fermin egy római szenátor kereszténységre áttért, jámbor lelkű fia, Pamplona első püspöke volt, akit 303-ban Amiens-ben, galliai térítőútján fejeztek le. A mártírhalált halt püspök lett Pamplona védőszentje. A Feria de San Fermín, vagy ahogy a helyiek nevezik, sanfermines eleinte kétnapos ünnep volt, aztán egyre hosszabb ideig tartott, újabb látványosságokkal – köztük a 17. századtól a bikafuttatással – bővült, és egyre több látogatót vonzott.

A napjainkban már kilencnapos ünnep a múlt században a Nobel-díjas amerikai író, Ernest Hemingway révén vált világhírűvé. Hemingway 1923-ban látta először a bikafuttatást (encierro), amelynek 1926-ban megjelent Fiesta (A nap is felkel) című regényében állított irodalmi emléket. Műve felkeltette az érdeklődést a szokatlan látványosság iránt, amelyre ma már a világ minden tájáról özönlenek az emberek.A kétszázezer lakosú Pamplona utcáit ilyenkor másfél millió turista lepi el,akik esznek-isznak, énekelnek, táncolnak, és féktelen mulatozással töltik a világ legőrültebbnek tartott fiesztáját.

A fesztivált július 6-án délben a városháza erkélyéről kilőtt rakétával (chupinazo) nyitják meg a teret betöltő, tengerként hullámzó, hagyományos baszk viseletbe (fehér ruha, nyakba kötött piros kendő és piros derékszalag) öltözött tömeg előtt. A következő nap reggelétől aztán naponta több ezer helybéli és turista bizonyítja bátorságát – mások szerint kockáztatja könnyelműen az életét – a híres-hírhedt bikafuttatásokon.

Újsággal a szarvak ellen

A bikafuttatás menete évtizedek óta szinte változatlan, a környező gazdaságokban bikaviadalokra tenyésztett állatokat hagyományosan lábon hajtják át a város közepén lévő arénába.

Reggel nyolc órakor rakéta fellövésével jelzik, hogy a karámból hat békés természetű ökör kíséretében kiengedték a hat viadalra szánt, felajzott bikát. A 600 kilogrammos kolosszusok előtt a mindössze egy összetekert újsággal felfegyverkezett futók rohannak végig az óváros kordonokkal védett, szűk utcácskáin.

A bikaviadal-arénáig mindössze 825 métert kell megtenniük, de a három-négy percig tartó futás így is baleset-, sőt életveszélyes.

A szabályok szerint a résztvevőknek tizennyolc évnél idősebbnek kell lenniük, alkoholt nem fogyaszthatnak, csak a bikával azonos irányba rohanhatnak, és nem ingerelhetik az állatokat.

A futóknak erős idegzetre, gyors reflexekre és jó erőnlétre van szükségük, és nem árt, ha a szerencsével sem állnak hadilábon. A tapasztalt helyi futók, a mozók egyfajta művészetnek tekintik a vágtát.

Komolyan edzenek, hogy a futásuk szép legyen, s indulás előtt Fermín szobra előtt, énekelve kérik a szent áldását. A néhány ezer fős tömegben közöttük tapasztalatlan turisták (köztük már a gyengébb nem képviselői is) tolonganak.

Közülük jó néhányan éjszakai dorbézolás után állnak a bikák elé,és nem riadnak vissza ingerlésüktől sem, veszélybe sodorva önmagukat és társaikat. Az 1922 óta eltelt majdnem egy évszázadban 15 ember vesztette életét a vágtában, legutóbb 2009-ben öklelt halálra egy bika egy huszonhét éves madridi férfit, a kisebb-nagyobb sérülések száma minden évben eléri a százat.

Az arénába érkezett bikákat egymástól elkülönítve karámokba terelik. Este fél hattól díszes ruhába öltözött lovasok és az elpusztult állatok szállítására használandó lovas fogatok vonulnak be a közel húszezer főt befogadó arénába, s fél hétkor elkezdődik a nap másik nagy látványossága, a bikaviadal (corrida).

A macskaköves utcákon reggelenként végigdübörgő félelmetes bikák esténként már az életükért harcolnak,s rendszerint alulmaradnak a szigorú koreográfia szerint küzdő, jól felkészült torreádorokkal szemben.

A tömegeket vonzó bikaviadal az állatok számára szenvedés, védelmükben egyre hangosabban tiltakoznak az állatvédők. Egyelőre azonban nem látszik valószínűnek, hogy a közeljövőben betiltsák a Spanyolországban művészetnek és kulturális eseménynek tekintett eseményeket.

Forrás: MTI, origo.hu

Fotókon: a pamplonai San Fermin-ünnep sötét oldala. Fotók: AFP

Hasonló hírek

Elérte Szerbiát a nagy roham

Edit

Ma Kubára, holnap (hétvégén) Floridára csap le Irma

Géza

19 éves nő toborzott az Iszlám Államnak

info