13.8 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeFőhírekGazdaságKét úr szolgája, avagy több munkáltató általi foglalkoztatás

Két úr szolgája, avagy több munkáltató általi foglalkoztatás

Egy munkavállalót egyszerre egy kivás és egy társasági adós cég foglalkoztat. Hogyan rajzolja ez át a költségeket és az elszámolásokat? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy kivaalany és egy tao hatálya alá tartozó társaság kettős foglalkoztatással alkalmaz egy magánszemélyt. A teljes adminisztráció a kivás munkáltatóhoz van delegálva. Jól gondolom-e, hogy a bérszámfejtést követően, a bruttó bér költségként való elszámolása után, a másik munkáltatóra jutó hányadot a költségről levezetve, követelésként előírom, majd a másik munkáltató általi kiegyenlítéskor ez a követelés megszűnik? A kérdésem az, hogy 1. Mit követelhetek a másik munkáltatótól? Csak a bruttó bért, vagy a személyi jellegű ráfordításra eső kivát is? 2. Mennyiben érinti az egész ügyletet, hogy a két társaság adózási formája más? A tao hatálya alá tartozó munkáltató milyen költségként fogja elszámolni a másik fél által ráterhelt kivát? 3. Ezzel az ügylettel, a nem kivaalany cég is profitál, adót spórol, hiszen a rá eső szocho és szakképzési hozzájárulás helyett csak a kivát kell megfizetnie. Jelent-e ez problémát?

Szakértőnk válasza:

A kérdéssel kapcsolatosan a következő álláspont alakult ki:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhat meg úgy, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [régi Art.] előírásának megfelelően kijelölik, hogy melyik munkáltató teljesíti a felmerülő adókötelezettségeket.

A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén tehát, a jogviszonyban részt vevő munkáltatók mindegyike munkáltatónak minősül, azzal, hogy megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak terheit, amelyet mindegyik munkáltató – a rá eső rész erejéig – bérköltségként és bérjárulékként köteles kimutatni. A munkabér és a közterhek arányos részének összegét a nem kijelölt munkáltatónál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Ezzel az összeggel a kijelölt munkáltató csökkenti a költségeit és követelésként mutatja ki a megtérítendő összeget.

kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képez az adóévben, ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét. Ebből adódóan a kivaalany kijelölt munkáltatónak, a többi – nem kivaalany – munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell kimutatnia. Ezen kötelezettségeket a kivaalany munkáltató saját nevében teljesíti Art. és a régi Art. alapján, függetlenül attól, hogy maga a kivaalany mentesül a fent említett kötelezettségek rá háruló, arányosan számított összegének megfizetése alól.

Mivel a nem kijelölt munkáltatóknak a kijelölt munkáltató részére átadandó pénzösszeget (azaz a munkavállalóhoz kapcsolódó rájuk eső bér, illetve adó és járulék összegét) kötelezettségként kell kimutatniuk (a kijelölt munkáltatónak pedig követelésként), az nem jelenik meg bevételként (sem nettó árbevételként, sem bármilyen más bevételként) a kijelölt munkáltató eredménykimutatásában. Így ezen a megtérítendő személyi jellegű kifizetés nem lesz része a kivaalapnak, ezért nem indokolt a kiva megtérítése a többi munkáltató részéről.

[Mt. 195. §, Art. 8. §, régi Art 16. § (4a) bekezdés, Szt. 79. § (1) bekezdés, Katv. 20. § (3) bekezdés, 79/2012. Számviteli kérdés]

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem