Ha az északi fé­nyek túl­vi­lági je­len­ség­nek tűn­het­nek a Föl­dön, a Ju­pi­te­ren va­ló­ban azok. Egy ha­tal­mas nap­vi­har érte el az óri­ás­boly­gót, és lé­leg­zet­el­ál­lító fény­ka­val­ká­dot oko­zott a sark­vi­déki te­rü­le­tein.

Első ízben tanulmányozták a Jupiter röntgentartományú sarkifény-jelenségét akkor, amikor egy hatalmas napvihar éri el a bolygót. A felvételek a NASA Juno küldetésének részeként készültek a Jupiterről, amelynek tömege legnagyobbrészt hidrogénből, mintegy a negyede pedig héliumból áll, sziklás magját pedig nehezebb elemek alkotják…

A gázbolygón a sarki fény százszor erősebb, mint a Földön.

„A napszél és a Jupiter magnetoszférája között állandó viaskodás zajlik” – mondta William Dunn (University College London Mullard Space Science Laboratory), az új tanulmány vezetője.

„A sarki fény változásainak tanulmányozásával egyre többet tudhatunk meg a Jupiter mágneses mezeje által kontrollált térről és arról, hogyan befolyásolja ezt a Nap” – nyilatkozta Dunn. Ennek a kapcsolatnak a megértése fontos a galaxis szerte szétszórt rengeteg mágneses objektum – exobolygók, barna törpék vagy neutroncsillagok – megismerése szempontjából.

Forrás: Ripost