18.1 C
Budapest
2024. március. 29. péntek

Kápolnásnyék

A Velencei- tó horgászatáról

A Velencei-tó jellemzése

A vízterületét tekintve (2.300 hektár) a Velencei-tó a Balaton után Magyarország második legnagyobb természetes tava. A tó hossza 10 km, legnagyobb szélessége 3,5 km, míg átlagos vízmélysége 1,6 méter, partvonalának hossza 28,5 km.

A tó korát 10-12 ezer évre becsülik. Sík fekvése és viszonylag kis vízgyűjtő területe (602,4 km2) miatt az évszázadok során a vízállás erősen ingadozott, sőt az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. 1880-ban létrehozott vízkormányzó műtárggyal szabályozhatóvá vált a tó vízszintje.

Az aránylag sekély vizű, vadregényes nádasokkal borított tó a 70-es évekre erősen eutrofizálódott. A természetes öregedési folyamatokat tórekonstrukciós munkákkal igyekeztek megállítani. Húsz év alatt több mint 15 millió m3 iszapot távolítottak el a mederből és a nádas-állományok egy részének eltávolításával nagy nyílt vízi területek is létrejöttek. Ma a tó 23 km2-es területből 10 km2-t borítanak nádasok.

A vízkészlet kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében egyik tápláló vízfolyására megépítették a Zámolyi és a Pátkai víztározót, melyek megfelelő csapadékviszonyok között a Velencei-tó vízkészletének mintegy 30 %-át képesek tárolni, és segítségükkel a nyári időszakban bizonyos mértékig szabályozható, pótolható a tó vízmennyisége. Sajnos a 90-es évek elején és az utóbbi években is a kívánatosnál alacsonyabban alakult a tó vízszintje a csapadékhiányos időszakok miatt.

A tó halairól, a halgazdálkodásról

A tó természetes halprodukciója gazdagabb, mint a Balatoné. Ennek következtében rövid időn belül jó horgászvízzé vált, amikor 1974-ben a korábbi halászati hasznosítás megszűnt, és a tó hasznosítói a horgászok lettek. Azóta a Magyar Országos Horgász Szövetség horgászszervezeteivel együtt végzi a halgazdálkodási, halvédelmi és horgászat szervezési feladatokat.

A hasznosítóként kiemelt figyelmet fordított és fordít a tó őshonos halfajai állományának fenntartására, fejlesztésére. A rendszeres haltelepítések következtében jó halállomány és megfelelő halfaj-szerkezet alakult ki. A Velencei-tóban élő halfajok ugyan száma kevesebb, mint a hazai folyóinkké, vagy a Balatoné, de horgászatileg jelentőséggel bíró valamennyi halfaj előfordul.

Miután a magyar horgászok nagyobb hányada elsősorban pontyra horgászik, és a tó adottságai is kedveznek ennek a halfajnak, így évente 25.000 kg kétnyaras és 25.000 kg háromnyaras, méretes ponty kerül többek között kihelyezésre a tóba. A halak – melyek meghatározóan pikkelyes fajták – a hasznosító szövetség saját közeli halastavaiból kerülnek telepítésre. A kétnyaras növendék pontyok telepítése zömmel ősszel, míg a méretes, fogásra érett pontyok kihelyezése tavasztól késő őszig több tételben elosztva történik.

A szövetség halkeltetőjéből évente több mint 80 ezer csuka, 120 ezer süllő és 3,5 millió előnevelt ponty is gyarapítja a halállományt. Külön hangsúlyt fektet a hasznosító az őshonos Velencei-tavi nyurgaponty és a compó állományok fenntartására.

Forrás: http://www.mohosz.hu/velencei_to.html

Az ember, megtelepedésére alkalmas helyet, mindig a tó, erdők, dombok közelségében keres!

Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja. A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as éves eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. Szent Gellért halála előtt, a legendák szerint utoljára a nyéki kápolnában misézett, 1046. szeptember 23-án. Ezt a legendát többen is feldolgozták, többek közt Eötvös Károly is, s az „Utazás a Balaton körül” című könyvében mondja el a „nyéki lány” dalolását, mely akkor történt, mikor még a nadapi és verebi erdők, nyékig értek.

III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec (Nyék) területén, s itt említik első ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720-as évektől kezdtek ismét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói főleg a köznemesek és az őket kiszolgáló cselédek, mezőgazdasági munkások voltak. 1800. december 1.-én itt született a Szózat halhatatlan költője Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt Nyéken élt és tanult. A község a mai arculatát az 1900-as évek elején alakították ki. Az akkor itt élő emberek a helyi nemesek napszámosai, valamint azok voltak, akik Fehérváron és Budapesten dolgoztak. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki. Módosabb kereskedők, iparosok és vállalkozók telepedtek le a faluban és nyitották meg üzleteiket, indították kisebb vállalkozásaikat. Ebben az időszakban fejlődött ki a község infrastruktúrája is, telefonközpont, csendőrőrs, körzeti orvosi rendszer, vasútállomás, malom, stb. A II. Világháború a község és a lakosság vagyonában mérhetetlen károkat okozott, amely hosszú időre a község fejlődését visszavetette.

Az 1989-es rendszerváltást követően Kápolnásnyék ismét önálló község lett. 1990-től létrejött Kápolnásnyék Önkormányzata, felállították a Polgármesteri Hivatalt, önálló Körjegyzőség jött létre és beindult az önálló hivatali szervezet, ami a helyi ügyintézéseket tette lehetővé. A község önállóan üzemelteti a helyi általános iskolából középiskolává nőtt iskolát, amely több, mint 600 tanulót oktat. Középiskolai területen több fakultáció is működik, amely egy bizonyos területeken magasabban képzett diákokat bocsát ki (idegenforgalmi, vállalkozói, stb. fakultációk). A község működteti a kötelező feladatvállalás keretén belül a négycsoportos óvodát, valamint az idősek segítésére a Házi Szociális Gondozó Szolgálatot. Az új önkormányzati időszak egyik fontos feladatának tekintette a testület, hogy a meglévő és helyben működő vállalatok, vállalkozások, üzemek mellett, új vállalatok is kapjanak helyet a vasútállomással, autópálya csatlakozási lehetőséggel bíró községben és itt telepedjenek le.

A jó adottságokat próbálja a község vezetése kihasználni, s ide csábítani olyan vállalkozásokat, vállalatokat, amelyek az ország vérkeringésében, a jól megközelíthető, s nem utolsó sorban a vállalkozásbarát helyeket keresik. A község jelenét és jövőjét, a mezőgazdaság mellett egyre jobban meghatározza az idegenforgalom. Kápolnásnyék ismét a Velencei-tó kereskedelmi és szolgáltató háttértelepülésévé vált. Számtalan üzlet, szolgáltató áll az ide érkezők rendelkezésére. Sokan csinosították, komfortosították portájukat, lakásukat, s egyre többen fogadnak szállóvendégeket, azaz bekapcsolódnak a Velencei-tavi idegenforgalomba. Az önkormányzat is az idegenforgalomba való aktívabb bekapcsolódásban látja a jövő útját, s a környezetbarát vállalkozások letelepítésében.

A község nagy szülöttjének, Vörösmarty Mihálynak emlékét méltón ápolja a falu közössége. Minden évben megrendezésre kerül az iskola szervezésében a Névadónk Hava rendezvénysorozat, ahol a környék, a megye tanulóinak legjobbjai mérik össze tudásukat, erejüket, a különféle versenyeken, sporteseményeken. Megrendezi a község a Vörösmarty Versmondó versenyt is, amelyre mindig szép számmal jelentkeznek a határon túli magyarság képviselői is.

2000-ben a költő 200. születési évfordulóját méltó képen megünnepelte a falu. Vörösmarty Mihálynak szobrot állítottak 2000. szeptember 29-én, a község róla elnevezett központi terén. A Vörösmarty Emlékmúzeum felújítását szorgalmazta Kápolnásnyék Önkormányzata is. A költő gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költőjének életútját, s munkásságát. A községben egy Helytörténeti Kiállítás, bemutatja a falu történetét, s ugyancsak itt látható a Velencei-tóval kapcsolatos kiállítási rész, amely betekintést nyújt a tó élővilágába, halászhagyományaiba. Az udvaron egy épületben látható a kovácsmúzeum, amelyben nyaranta alkalmanként kovácsbemutatót is tartanak. Kápolnásnyéken, a Fő utcán egy kiállítás keretében, nyáron lehet megtekinteni az ásványvilág csodálatos példányait, darabjait. Ugyanez a kiállítás ad bemutatást a Velencei-hegység bányászati múltjáról, eszközeiről, ásványairól, valamint Magyarország őskövületei, ősmaradványai láthatók még. Az ideérkezőknek is bizonyára megtetszik a falu szépülő központja, a Polgármesteri hivatal előtti park, a HK Szupermarket, de a még meglévő régebbi településrészek is sok érdekes látnivalót tartogatnak.

Kápolnásnyék község szeretettel várja a községbe és a Velencei-tó mellé érkezőket, akár a pihenésre, akár a kereskedelmünket vagy szolgáltatásainkat veszik igénybe. Látogassanak el a községünkbe, megéri!
Cím: –
Tel:
E-mail:
Web: www.kapolnasnyek.hu

Previous article
Next article

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner
Pannon Work