Az erkélyek tájolásából adódóan a balkonon lévő kánikula, a déli napsütés szinte állandó probléma azoknak, akik így tudnak kertészkedni. Ugyanez a teraszokra és déli fekvésű virágágyásokra is igaz, hogy a déli napsütéses időszak után minden növény kókad, erőtlen, fénytelen.

Az elmúlt időszakban rengeteg kertészti kísérletet végeztünk, különböző növénykondícionálókkal, technológiákkal és növénypárosításokkal. A gyakorlat azt mutatta, hogy megtaláltuk a megoldást a kánikulás időszakokra is.

A növénytartó anyaga sem mindegy

A műanyag balkonládák csodálatos színekben, formákban kaphatók már, de nem árt tudni pár hasznos dolgot velük kapcsolatban. A sötét színek híveinek a hír szomorú, de minél sötétebb a balkonláda, annál jobban képes a benne lévő föld felmelegedni. Ez a homoktalajokkal ültetőknél még jobban szembetűnő különbség a fehér és más világos színekhez képest. Az egyik nagy kedvencünk (volt) a korlátot a „lábai” közé vevő balkonláda, hiszen az almazöldtől a rózsaszínig sokféle színt kaptunk belőle. A helyzet ezekkel kapcsolatban az – és mérhető tesztekkel igazoltuk is, hogy a fémkorlát felforrósodása a cserepeket középen is felforrósítják, és a gyökérzónában még hamarabb száradtak ki a balkonnövények, mint a többi – akár sötét színű normál ládák esetében. Egyes ládákban a 50 fokot is mértük a talajban!

A legsikeresebben a természetes anyagokból készült kaspók váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Ugyan az áruk többnyire sokszorosa a műanyagnak, de mind a betonból, mind a kerámiából és agyagból készült kaspók és ládák jobban állták a megmérettetést a déli oldalon. Ugyan a negatívum ezekkel kapcsolatban, hogy szinte mozgathatatlanok, viszont természetesen lélegeznek, fokozatosan hűlnek vissza esténként, és a kánikulában sem forrósodnak fel annyira, mert műanyag társai. Arra azonban itt is figyelni kell, hogy alul minden kőedény legyen lyukas, hogy a drénvíz elfolyhasson.

Megfelelő növényekkel is javul a helyzet

Ki ne szeretne vízesésszerűen leomló petúnia és muskátlifolyamot az erkélyén? A rossz hír az, hogy a nagy lombtömeg rengeteg vizet is igényel, így rosszabb a kánikulában való ellenállóságuk a többi, akár pozsgáslevelű fajokhoz képest.

Érdemes húsosabb, a nedvességet jobban megőrző növénycsaládokból válogatni. A szúnyogűző néven ismert Plectranthus jó választás és többféle színváltozatban is kapható, de ugyanígy idesorolhatjuk a különböző Portulaca fajokat, fajtákat is. Nagyszerű vegyes színekben pompázik az un. kukacvirág, vagy a virágcsalán is.

Az elsősorban sziklakertekből ismert kövirózsafélék, aloe verák, agavék szintén jó szolgálatot tehetnek. Egyik nagy kedvencünk a kristályvirág, mely jól párosítható szúnyogűzővel egy ládában. Nagyon mutatós kompozíciót alkotnak.

Ha nem szeretnénk pozsgásokat, akkor a hagymás és gumós növények is megfelelőek. A begóniák, a gumós begónia, a madársóska félék is tökéletesen jól illenek a balkonra.

Fontos a szervesanyag-tartalom

A különböző földkeverékeket is teszteltük, és azt vettük észre, hogy a földkeverékek között azok száradtak ki lassabban, melyekben nagyobb volt a szervesanyag-tartalom. Ezt utólag is pótolhatjuk, ha az ültetőközeghez szarvasmarhatrágyát keverünk. A tiszta tőzeges, tiszta kókuszrostos és homoktalajok nagyon hamar kiszáradtak, még akkor is, ha a növényválasztással nem rontottuk el semmit. Azoknál a talajkeverékeknél viszont, ahol akácfák alól kivett un. magházfölddel és érett szarvasmarhatrágyával kevertük el a tőzeget vagy kókuszrostot, ott a növények is tovább bírták öntözés nélkül, ezáltal a kánikulában is kevesebb probléma volt velük.

forrás: Szépzöld