Image default
Állatvilág

Japán évtizedek után újrakezdi a kereskedelmi célú bálnavadászatot! (A cikk videót tartalmaz) Oszd meg!

Japán halászhajók egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot – jelentette be a japán bálnavadászok egyesülete.

Hat, a Csendes-óceán partján fekvő város, köztük a bálna– és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

Forrás: Customs and Border Protection Service, Commonwealth of Australia/Wikimedia Commons

A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát. Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre. Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon.

Forrás: NOAA

A japán halászhajók eddig a Déli-sarkvidék vizein vadásztak bálnákra “tudományos kutatás” címen. A tudományos célúnak beállítottt vadászat csúcspontján Japán évi 1200 bálnát is elejtett az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. A japánok évszázadokon át fogtak ki bálnákat, de az antarktiszi bálnavadászati expedíciók csak 1946-ban, az ország amerikai megszállása után indultak meg, hogy a lakosság olcsó fehérjeforráshoz jusson a bálnahúsból más húsfélék alternatívájaként.

Forrás: Brocken Inaglory/Wikimedia Commons

A korabeli parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bálnavadászat nem kötődött szorosan a japán kultúrához. Ennek ellenére napjainkban több konzervatív politikus, köztük Abe Sindzo miniszterelnök nemcsak ínyencfalatként, hanem a kulturális örökség részeként is ösztönzi a bálnahúsfogyasztást. A halászati vállalkozások óvatosak, egyelőre mértéktartó célokat tűztek maguk elé, hogy előbb felmérjék a bálnahús valós piacát.

Halászati illetékesek szerint Japán jelenlegi, tudományos célúnak mondott vadászatból fedezett bálnahúsfogyasztása évi 5000 tonna, ami töredéke annak az évi 200 ezer tonna bálnahúsnak, amely a nemzetközi halászati moratórium meghirdetése előtt fogyott az országban. Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából. Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.

Forrás: NOAA

Környezetvédők, valamint a szórakoztatóipar sztárjai nyílt levélben követelték Abe Sindzo japán kormányfőtől, hogy hazája másítsa meg döntését a kereskedelmi célú bálnavadászat felújításáról, mivel az „egy kegyetlen, ódon tevékenység, amelynek semmi helye a 21. században”.

levél aláírói, köztük Jane Goodall primatológus és Chris Packham természettudós, bejelentették, hogy békés tüntetést szerveznek Japán londoni nagykövetsége elé. „A világ legnagyobb megdöbbenésére Japánnak szándékában áll felújítani a bálnák leölését. Nem felháborodásról szóló nyilatkozatokra van szükségünk, Japánnak ártó szankciók kellenek. Ha a megbélyegzés nem működik, gazdasági fájdalmakat kell okozni Japánnak” – idézte a nyílt levelet a The Guardian.

Forrás: The Guardian

Hasonló hírek

Ugatással ijeszti el ragadozóit a norvégiai lemming

info

Még mindig működnek itthon a titkos kutyamaffiák?

Mazsi

Szombaton megkezdődik a vadon élő rókák veszettség elleni vakcinázása

info