Image default
Külföld

Ismét egyre több migráns érkezik az Égei-tengeren keresztül

Migrációs ügyek szerepeltek csütörtök délután az Európai Parlament Állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának napirendjén. A képviselők értékelték a héten lejárt kétéves menekültkvóta-rendszer, tárgyaltak az EU és Törökország közötti migrációs megállapodásról, és tájékoztatást hallgattak meg a kvótaperben szeptember elején született ítélet jogi hátteréről.

A man dropped in the boat. Migrants travel by dinghy to the Greek island of Chios, from Turkish coast near Cesme, Izmir, Turkey, Thursday, Nov. 5, 2015. More than 300,000 people have traveled on dinghies and boats from nearby Turkey to Greek islands this year, with dozens dying along the way.
(Photo by Halit Onur Sandal/NurPhoto)

Az M1 tudósítója – aki a helyszínen követte a vitát – arról számolt be, hogy a tanácskozáson elhangzott, hogy a képviselők meghallgattak egy tájékoztatást az Európai Bizottság szakértőitől, az EU és Törökország közötti megállapodásról is.

A bizottság hivatalos kommunikációja szerint valamennyi migrációs útvonalon visszaesett a migránsok száma, és ezt különös tekintettel hangsúlyozzák az Égei-tengerre, ahol lényegében – a megállapodás után – 90 százalékkal kevesebben jönnek, mint azt megelőzően.

A szakértő ugyanakkor arról számolt be, hogy míg ez júliusig valóban megfigyelhető volt, ám azóta – júliusban és augusztusban – újra megélénkült a forgalom az Égei-tengernél, és így már naponta 80-an érkeznek a szigetre. A szakértő szerint a helyzet még kezelhető, ám oda kell figyelni, és több szakértőre lenne szükség a szigeteken.

 A másik nagy gond, hogy kevés embert küldenek vissza ténylegesen, akik nem kaphatnak menekültjogot: 200 szíriai önkéntesen tért haza, körülbelül 1000 harmadik országbelit tudtak visszaszállítani Törökországba, ám a többség eltűnik és a görög rendőrség bottal üthetik a nyomukat.

A tanácskozáson a kvótarendszerről is szó volt. Ezzel kapcsolatban a bizottság azt mondta, azért nem javasolta a kedden lejárt kvótarendszer folytatását, mert üzenni akart a tagállamoknak, hogy az átmeneti megoldások nem jók, és hosszú távú, állandó kvótarendszerre van szükség.

Németország, Ausztria és néhány más ország 2015-ben kérte először, hogy átmeneti útlevél-ellenőrzést vezethessen be. Megkapták az engedélyt, melyet többször meghosszabbították, ám ennek az utolsó határideje november közepén van, így azt követően már nem végezhetik tovább az ellenőrzéseket. Dániát, Svédországot és Norvégiát is felszólította az Európai Bizottság, hogy november közepén fejezzék be az ellenőrzéseket a belső határokon.

Ezek az országok levelet írtak az Európai Bíróságnak arról, hogy ezt a gyakorlatot szeretnék folytatni. A bizottság eleinte elutasította kérelmüket, most azonban előállt egy javaslattal, amely szerint mégis lehet hosszabbítani, csak nem migrációra, hanem terrorizmusra hivatkozva.

A bizottság szerint a korábbi jogszabályok megalkotása óta megváltozott a környezet és újfajta biztonsági kihívások jelentkeztek, például a terrorizmus.

Ez azt jelenti, hogy a lehetőség megvan, hogy egy ország ideiglenes útlevél ellenőrzést vezessen be a belső határokon, ám csupán 1 évre; ezt 3-szor lehetne hosszabbítani, és legfeljebb 3 évig lehetne fenntartani.

Forrás: hirado.hu/m1.maeste

Képek: faktor, 888, atv

Hasonló hírek

Migránsokat érintő kérdésben támadták hátba Angela Merkelt

Mazsi

Az Iszlám Állam újabb nagyszabású terrortámadásokra készül Európában

info

Felfoghatatlan! Kivégeztek egy szobalányt, mert megölte a vele erőszakoskodó főnökét! Oszd meg!

Géza