Főoldal > Hírek > Szabadidő > Kultúra > Ismerd meg: A világ legnagyobb múzeuma, a Louvre (A cikk videót tartalmaz)
Végeláthatatlan séta – MarKord

Ismerd meg: A világ legnagyobb múzeuma, a Louvre (A cikk videót tartalmaz)

Hirdetés

A világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. Kevés olyan ünnepelt művészeti galéria létezik a világon, mint amilyen a párizsi Louvre múzeum.

Több mint 35 000 kiállított műkincsét összesen 9 hónapba telne végignézni. A Hirmagazin.eu megpróbál most egy olyan betekintést nyújtani számotokra, ami kielégítheti kíváncsiságotokat, tájékozódási vágyatokat, mint ahogyan nekem is kielégítette most! Köszönöm, hogy figyeltek rám! Hirmagazin.eu (bg)

Ezt a videót eddig 923 ezer ember tekintette meg! Légy Te a következő, és ha tetszett, iratkozz fel a hírcsatornájukra!

A videó adatai:

Közzététel: 2010. nov. 30.

Vidéo en français : http://youtu.be/7wXwwGXUMgE How well do you really know the most famous museum in the world? In the heart of the former home of the King’s of France, stands the famous glass pyramids of Pei (extremely controversial in 1988). A few feet away, the artist Anselm Kiefer is installed in the northern staircase of la Cour carrée, for contemporary art also has a place inside the museum. A full program of temporary exhibitions, film projections and concerts makes the Louvre a fascinating place to be. Thus, the Louvre is « a secular institution resolutely focused on the future ».
Merci! La vidéo est très belle! Médias en ligne Hirmagazin.eu, propriétaire de Géza Bognár
1791 májusa. Párizsban a forradalom zűrzavarában egyre többen aggódnak, hogy a felbecsülhetetlen értékű francia műkincsek is „áldozatul esnek” az új időknek. A Nemzetgyűlés ezért úgy dönt, hogy a megóvandó alkotásokat egy palota falai közt kell biztonságba helyezni. 1793-ban megnyílik a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre.

Az egykori erőd gyűjteménnyé alakítása nem a forradalom vezetőinek fejéből pattant ki először. Az időközben kivégzett XVI. Lajos már másfél évtizeddel korábban elhatározta egy galéria létesítését a hatalmas épületben, sőt a teljes múzeummá alakítást is, de ez utóbbi nem jött létre a már akkor is híres palotában.

A Louvre eredetileg egyáltalán nem úgy nézett ki, mint manapság. A XII. században II. Fülöp emeltette erődítményként, hogy így védhessék meg Párizst egy viking támadás esetén. Valószínűleg már korábban is állt itt egy torony, ehhez építették a többi falat, melyeknek maradványai ma is láthatóak a múzeum alagsorában. A vikingek végül nem ostromolták meg az erődítményt, amely egyre fontosabb szerepet töltött be a francia királyság életében. V. Károly a XIV. században uralkodói rezidenciává tette, majd I. Ferenc reneszánsz stílusúra alakíttatta át 1546-ban. Az új részeket a híres építész Pierre Lescot irányításával emelték, s mindmáig ez a francia reneszánsz egyik legszebb alkotása. Ezt követően Medici Katalin királyné – II. Henrik felesége – költözött ide, de közben megkezdték a Tuileriák építését a szomszédos cserépgyár helyén. Később a Tuileriák lett a királyi palota, s végül teljesen összeépült a Louvre szárnyaival. Az egyik összekötő rész az a Nagy Galéria néven ismert folyosó, ahol ma a Mona Lisa is található. Az épületkomplexum hatalmas kertjével lenyűgöző látvány nyújtott a korabeli festmények alapján.

Az aprócska Mona Lisa – Alexandra Lande

A palota politikai jelentősége meglehetősen lecsökkent, amikor több mint száz évvel később XIV. Lajos Versailles-ba helyezte át a királyi udvart. Érdekes módon ekkor vált a művészetek otthonává, a Napkirály ugyanis megengedte, hogy festők és szobrászok költözzenek a falai közé. Utódja már egy komolyabb kiállítást is berendeztetett itt a királyi gyűjteményből, mely minden hétvégén a nagyközönség előtt is nyitva állt.

A halál árnyékában

A ma is ismert kollekció alapjait mégis inkább a már említett kényszer szülte, a múzeum 1793. augusztus 10-én, az időközben kivégzett uralkodó bebörtönzésének évfordulóján nyílt meg. Az akkori tárlat persze még csak a töredéke volt a jelenlegi, 35 ezer alkotásból álló gyűjteménynek. Viszont a mai is látható leghíresebb darabok jelentős része már a megnyitáskor is itt volt. Főként a királyi család műkincseit állították ki, de akadtak emigrált arisztokratáktól vagy az egyháztól elkobzott festmények, szobrok is.

Antik szépségek

Miközben a falak közt a művészettörténet legszebb darabjait lehetett megcsodálni, az épület előtt véres események zajlottak. A mostani Concorde téren állították fel a nyaktilót, mellyel lefejezték a királyt. Itt végezték ki feleségét, Maria Antoinette királynét, majd Elisabeth hercegnőt. Később a forradalmárok egymást ölették meg, Danton és Robespierre is itt haltak meg. A viharos idők ellenére a múzeum közben gyarapodott. A francia forradalmi seregek Észak-Európából, és a tolentinói szerződést követően a pápai kincstárból százával hordják a műtárgyakat a Louvre-ba. Ez a folyamat csak felgyorsult Napóleon hatalomra kerülésével, aki a győztes hadjáratok során kincsek garmadát gyűjtötte össze és vitette az időközben róla elnevezett intézménybe. Különösen sok zsákmány érkezett Egyiptomból, a Királyok völgyéből. Igaz a műtárgyak egy része Napóleon bukása után visszakerült eredeti tulajdonosaihoz, de az ismét Louvre nevet viselő gyűjtemény így is elképesztő méretű lett.

A történelem országútján

A XIX. század során – minden történelmi fordulat ellenére – folytatódott a múzeum fejlődése. XVIII. Lajos komoly adományokkal támogatta a gyűjteményt, de 1848-ban a Második Köztársaság kormánya is fontosnak tartotta a Louvre kincseinek gyarapítását. Ahogy a forradalmat követően III. Napóleon császár is, aki különösen a görög gyűjtemény bővítését segítette. A lendületes fejlődésnek azonban kis híján örökre vége szakadt egy májusi napon, 1871-ben.

A híres vörös terem – Kiev.Victor

A párizsi kommün felkelői közül egy tucatnyian betörtek a Tuileriák palotájába és petróleumot meg szurkot locsoltak szét a termekben. Megvárták az este közeledtét és felgyújtották a hatalmas palotát, mely ezután napokig égett. Megsemmisült a felbecsülhetetlen értéket képviselő könyvtár és számtalan műkincs. Csodával határos módon azonban a Louvre múzeumi épülete sértetlen maradt. A francia kormány tervei szerint a leégett palotát újjá akarták építeni, de végül csak egy kis részét renoválták, a többit lebontották és épen maradt darabjait eladták. Az udvar kovácsoltvas rácsait például az Eszterházy család vásárolta meg kastélya díszítésére.

Végeláthatatlan séta – MarKord

A kommünt követő évtizedekben, a Harmadik Köztársaság idején a gyűjtemény adományok jóvoltából tovább bővült a többi közt a Rothschild család jóvoltából. A II. Világháború kitörésekor a történelem egyik legnagyobb műkincsmentő akciója vette kezdetét. A gyűjtemény nagy részét néhány nap alatt teherautókra rakodták és titokban különböző vidéki kastélyokba, apátságokba szállították. A műveletet egyébként már jó előre megtervezték, másként nem is lett volna lehetséges, hogy rövid időn belül 37 konvoj induljon útnak Franciaország eldugott részei felé 3600 festménnyel és legalább ennyi szoborral, meg egyéb műkinccsel. A leghíresebb alkotásokat a biztonság kedvéért a háború alatt többször is átköltöztették, például a Mona Lisa öt helyen is megfordult 1945-ig.

A Párizst elfoglaló német seregek főként már csak másolatokat találtak a múzeum termeiben. A Louvre egyébként a világháború alatt javarészt nyitva állt, csak a közel-keleti gyűjteményt tartották zárva a németek, oda még a gyűjteményben dolgozó franciák sem léphettek be. A világégés után, 1947-ben nyitott ki újra a páratlan tárlat, miután az épületet renoválták és a világhírű műremekek sértetlenül visszatértek helyükre.

A 21 méter magas főbejárat, a Grande Pyramide

A háború utáni években a Louvre fokozatosan fejlődött, az épületet modernizálták, hogy képes legyen befogadni az egyre nagyobb számú látogatókat. A múzeum népszerűsége ugyanis folyamatosan nőtt, a 60 ezer négyzetméteren kiállított 35 ezer műkincsre naponta átlagosan 15 ezer ember kíváncsi, több mint a felük külföldről érkezik. Az épület falai közt ma már kétezer alkalmazott dolgozik. Az új idők új megoldásokat sürgettek. A legnagyobb változás, az új bejáratok, a földalatti pénztárak és a felettük látható – egykor sok vitát kiváltó – üvegpiramis 1989-re készültek el. A 21 méter magas, 673 üvegtáblából álló szerkezet mára a klasszikus és a modern művészet találkozásának szimbóluma lett, ahogy a Louvre maga is a művészetek történetek legnagyobb találkozóhelyévé vált a világon.

Forrás: vjm.hu, Hirmagazin.eu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: