Európa országai

Írország

Írország

(Angolul Ireland IPA: [ˈaɪərlənd], írül Éire IPA: [ˈeːɾʲə] Ltspkr.png kiejtése) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.
A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.

Földrajz

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.
Vízrajz
Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat

Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág

Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

Nemzeti parkok

Wicklow Mountains Nemzeti Park – 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
The Burren Nemzeti Park – sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág.
Glenveagh Nemzeti Park – nagy kiterjedésű botanikus kert.
Renville Park – egy kastély és tartozékai, valamint park.
Killarney Nemzeti park – “Európa legnyugatibb csücskében” hegyek, erdők és mocsarak.

Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

Történelem

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség (ma: Európai Unió) tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

Közigazgatási felosztás

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.

Gazdasága: ipari agrár ország.

Gazdasági ágazatok

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világgazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó – ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai)működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

Fiskális konszolidáció
Jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások)
Kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja)
Külföldi tőke exporttevékenysége
Az Európai Unió exportjuttatásai.

Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az ex-tigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára. A Kohéziós Alap „phasing-out” országaként korlátozott mértékben továbbra is jogosult a brüsszeli juttatásokra, melyekből egyszerre több szektorban, a regionális és társadalmi különbségeket kiegyenlítő beruházásokat hajt végre.

Kereskedelem

Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, számítógépek, vegyipari termékek, gyógyászati berendezések, élőállatok
Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán

Közlekedés

Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol – a gépjármű méretének függvényében – néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

A vasúti közlekedéshez lásd az Írország vasúti közlekedése szócikket!

Közutak hossza: 92 500 km
Vasútvonalak hossza: 3314 km
Repülőterek száma: 16
Kikötők száma: 9

Népesség

A népesség alakulása a teljes szigeten 1600 és a 2000-es évek között
Általános adatok
Népesség: 4 585 400 fő (2012)
Főváros: Dublin 505 739 fő (agglomerációval: 1 661 185 fő)
Népsűrűség: 57,5 fő/km2

Kultúra

Az ír kultúra jelképei. Whisky, néptáncosok, lóhere, ír duda, James Joyce, Szent Patrik, középkori várak, kelta kereszt, ír nyelvű kresz-táblák, ír foci, tőzeg, Bono stb.

Az UNESCO a következő helyszíneket nyilvánította kulturális világörökséggé:

Brú na Bóinne régészeti együttese;
Skellig Michael kora középkori kolostor együttes.

Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Írország
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Litvánia

info

Moldova

info

Szlovákia

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------