12.7 C
Budapest
2024. április. 19. péntek

Ipoly

AZ IPOLY FOLYÓ ÉS HORGÁSZATA

A folyóról

Északról a Szlovák Köztársaság területéről a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. Az Ipoly folyó magyarországi szakaszának hossza 143 km, mely Kalonda – Ipolytarnóc magasságában lép be hazánk területére. Ipolyságig (Sahy) közös határt képez a Szlovák Köztársasággal, majd Ipolyságtól Ipolyszakállosig (Ipelsky Sokolec) 31 km hosszan Szlovákia területén folyik. Tésa község magasságától Szobig ismét közös határszakaszt képez a Szlovák Köztársasággal. Az Ipoly folyó a Dunába Szobnál, az 1708,2 folyamkilométernél torkollik be.

Az Ipoly a szlovákiai Vepor hegységben ered. Vízgyűjtő területe 5108 km2, ebből 1518 km2 esik hazánk területére. Esése (23, 5,5, 1,5 m/km) fokozatosan csökken, a Dunába torkollásnál már csak 0,35 m/km. Teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt. A viszonylag kicsiny és csapadékban szegény vízgyűjtő területe miatt vízhozama csekély, így közepes vízállásnál Letkésnél 25,4 m3/sec, míg kisvíznél ugyanott csak 1,5 m3/s.

A HAKI kutatóinak halfaunisztikai vizsgálatai szerint a szlovákiai legfelsőbb szakaszon, Ipolytarnócig hegyi patak jellegű, pisztráng szinttájú sebes- és szivárványos pisztránggal, valamint pénzespérrel és cifra kölöntével, az alsóbb vízszakaszon előfordul a petényi márna és a sujtásos küsz is.

A következő középső szakasz, a márna szinttájú szakasz, már áthúzódik a magyar területre. Ez Tésáig tart, ahol a domolykó, a márna, a paduc, a sujtásos küsz és a vágó csík tartozik a domináns halfajok közé, de előfordul az angolna, a nyúldomolykó, a szilvaorrú keszeg, a compó, a homoki-, a halványfoltú-, és a fenékjáró-küllők, a menyhal, a német bucó, a jászkeszeg, a szivárványos ökle, a ponty, az ezüstkárász, a sügér, a menyhal, és a tarkagéb is.

A legalsó, 60 km-es szakaszon – saját ismereteink szerint – a süllő, a kősüllő, a csuka, a harcsa, a selymes- és a vágódurbincs, a küsz, a karikakeszeg, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a balin, a bagolykeszeg, és a gyöngyös razbora él, egyes halfajok, részben a Dunából alkalmilag felúszva is előfordulnak.

A horgászatról

Az első írásos emlékek szerint a XIII. században az Árpád-háziak királyi halászokat neveztek ki, és halász-településeket létesítettek; ezek egyike volt Halászi község (a mai Ludányhalászi) IV. Bélát pedig az Ipolyi halászok menekítették a tatárok elől. A későbbiekben a folyó mindenkori gazdája adott bérleti jogot a halászatra, amely – mint kenyérkereső foglalkozás – az 1950-es évektől hanyatlásnak indult. A generáció kihalásával és a jogszabályok módosulásával 1952-től a horgászok vették birtokukba a folyót. Ekkor alakult meg a MOHOSZ Ipolymenti Intéző Bizottsága is, mely balassagyarmati székhellyel az egységes gazdálkodás megvalósításán munkálkodott. A folyó halászati jogát a minisztérium ekkor a MOHOSZ-nak engedte át, az pedig az intéző bizottságot bízta meg a teljes magyarországi Ipoly-szakasz horgászati kezelésével.

Az Ipoly vonzáskörzete alapvetően Nógrád és Pest megyei területekre esik, de az Ipoly-menti települések horgászain kívül nemcsak e két megye távolabb lakó horgászai, hanem Budapestről, Pest megyéből és Komárom-Esztergom megyéből is rendszeresen látogatják.

Korábban három Nógrád megyei (szécsényi II.Rákóczi Ferenc, balassagyarmati Mikszáth Kálmán, ipolyvecei Szondy György Horgász Egyesületek) és két Pest megyei (vámosmikolai, szobi) horgászegyesület működött a folyón. 1998-tól eggyel bővült a Nógrád megyei (Őrhalom) egyesületek száma. Az egyesületek aktív védnöki munkát végeznek a vízen, a vízminőség figyelésen, a haltelepítések segítésén, a társadalmi halőrzésen, az ivadékmentésen keresztül.

Az utóbbi időben örvendetesen növekedett a gyermek horgászok létszáma. A napijegyes horgászok száma is 1997-től növekedett ugrásszerűen, szinte megduplázódott.

Elsősorban a gépjárművel jól megközelíthető helyek a kedveltek; a zsilipek környéke és az „öreg”, szabályozatlan Ipoly-szakaszok.

10 éves átlagot tekintve, halfajonként évente átlagosan a következő mennyiséget zsákmányolták a horgászok:
ponty csuka süllő harcsa balin márna amúr egyéb összesen
4600 kg 1700 kg 890 kg 950 kg 220 kg 680 kg 140 kg 14700 kg 23880 kg

A folyópart rendezettségéért, tisztaságáért védnökséget vállaltak az Ipolyon érdekelt egyesületek. A tavaszi és őszi közhasznú munka kapcsán rendszeresen összegyűjtik a hulladékot, feladatuk a partrendezés, horgász és pihenőhelyek kialakítása, a folyást akadályozó uszadék eltávolítása és szemétgyűjtők kihelyezése.

A 2000.évben a magyar állam és az FVM által kiírt halászati haszonbérletre vonatkozó pályázaton a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége a Mohosszal együtt indult, és pályázatával 15 évre elnyerte a folyó hasznosítási jogát.

A döntések előkészítésében, a javaslatok kidolgozásában alapvető segítséget nyújt az ipolyi egyesületek küldötteiből – a szövetség keretein belül – alakult Ipolyi Szakbizottság, mely a haltelepítésekben való aktív részvételén túl a halőrzésben, a környezetvédelemben, kapcsolattartásban és az évente megrendezett Ipoly Kupa versenyekben lát el konkrét feladatokat.

Halvédelem

Az Ipoly halvédelmét hivatásos és társadalmi halőrök látják el. A halőrök számbeli megoszlása az egyesületek hovatartozásából is ered.

Az ellenőrzéseket többnyire csoportosan végzik (a hivatásos halőr és az őt segítő 1-3 fő társadalmi halőr). A halőrök tevékenységét, a megyei rendőrkapitánysággal és a határőrséggel kötött megállapodásban foglaltak alapján segítik a megyei és a helyi rendőri szervek, valamint a határőrök.

A halászati őrök, a törvényi, rendeleti és horgászati előírások ellenőrzésén túl, folyamatosan figyelemmel kísérik a folyó és környezete élővilágának változásait is. Szükség esetén azonnal értesítik az illetékeseket, és vízmintát vesznek, küldenek a laboratóriumokba.

Természetvédelem

1997-ben az Ipoly Vidéki Tájvédelmi Egyesület és a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége közös szervezésében, valamint az Ipoly-menti települések önkormányzatainak közreműködésével 5000 db fa és cserje ültetése történt az Ipoly partján, árterén. A kezdeményezés alapvető oka, illetve célja a korábban végzett Ipoly-menti ligetek oktalan irtásának kompenzálása.

Az Ipoly-menti horgász egyesületek tagjai évente több száz órát töltenek társadalmi, közhasznú munkával a folyó partján.

Az Ipoly Ipolytarnóc és Balassagyarmat közti szakaszának rehabilitációjával 1996. óta foglalkozik a megyei horgász szövetség, ehhez segítő partnerei a települések önkormányzatai, a térség országgyűlési képviselői, és a közben megalakult Ipoly Vidéki Tájvédelmi Egyesület. E térség vizes élőhelyeinek rehabilitációs munkáihoz megalapozott, jól átgondolt, a szakhatóságok által is véleményezett és támogatott tervek készültek. Az ennek kapcsán készült pályázatok megnyerése tette lehetővé a hugyagi Csújta-holtág és az Őrhalom melletti Tökös-holtág kotrását, majd őshonos halakkal (compó, csuka, nyurga ponty) történő telepítését.

Hosszabb távra is készen állnak a tervek, pályázatok, melyek a még kotrás előtt álló holtágak megújítását, valamint a Litke térségében fekvő Csádaj nevű terület, és a Szécsény alatti Káprások természetes ívóhelyek visszaállítását célozzák. Előbbihez a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízjogi engedélye is biztosított.

Mind ezeken túl szorgalmazzuk – tervezési szakaszon már túljutott – a zsilipek hallépcsőinek mielőbbi megvalósítását, a halak szabad átjárásának érdekében.

Horgászturizmus, fejlesztés

Az Ipoly folyó és a hozzá kapcsolódó területek, települések látogatottsága az utóbbi években megnövekedett. Ezt két tényező segítette: egyrészt a hozzáértő propaganda, másrészt a települések infrastruktúrájának rohamos bővülése.

A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács tájékoztatása szerint e térség kiemelt jövőbeni fejlesztése várható. A hasznosító első sorban a horgászlehetőségek javításával tud hozzájárulni, mert nincs annál nagyobb vonzerő, minthogy természetes, mégis jó értelemben kultúrált környezetben horgásszék valaki, ezt a halfogás öröme egészítse ki, valamint tágabban a táj, a települések egyéb látnivalókban bővelkedő kínálata.

FIGYELEM!

A zsilipeken és azok létesítményein teljes hosszában horgászni tilos!
Az Ipoly folyón történő horgászat során tilos az államhatáron: átmenni, tárgyat átdobni, határjeleket és egyéb létesítményeket megrongálni!
A horgászhely tisztántartásáért az ott horgászó a felelős.
Táborozni a vízparton a helyi önkormányzat engedélyével lehet.

DARAB ÉS SÚLYKORLÁTOZÁSOK

Felnőtt napijeggyel:
naponta kifogható: 2 db ponty
2 db egyéb méretkorlátozás alá eső hal
és 5 kg egyéb hal
A méretkorlátozással védett halakat, kifogásuk után azonnal be kell írni a fogási naplóba.

18 éven aluli és kedvezményezett felnőtt napijeggyel:
naponta kifogható: 1 db ponty
1 db egyéb méretkorlátozás alá eső hal
és 5 kg egyéb hal
A méretkorlátozással védett halakat, kifogásuk után azonnal be kell írni a fogási naplóba.

Gyermek területi horgászengedéllyel:
naponta kifogható: 1 db méretkorlátozás alá eső hal
és 3 kg egyéb hal
A méretkorlátozással védett halakat, kifogásuk után azonnal be kell írni a fogási naplóba.

Tilos kifogni a természetvédelmi rendelettel védett halfajokat.
Cím: nincs megadva
Tel: nincs megadva
E-mail:
Web: http://www.mohosz.hu/ipoly.html

Előző hír
Következő hír

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work