Image default
Programinfó

Ingyenes tárlatvezetések és programok október 22-én és 23-án

A Magyar Nemzeti Múzeum rendkívüli nyitvatartási nappal és egésznapos tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket október 22-én és 23-án.

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom 62-dik évfordulója alkalmából a rendkívüli nyitva tartási napon (október 22-én) olyan ikonikus zászlót állít ki egy kamara-kiállításon, amely Európa több városát bejárva, most került a múzeum gyűjteményébe. Október 23-án pedig egésznapos programokkal várja a családokat.

2018 nyarán a Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív 1956-os relikviával gazdagodott. Három egykori Széna téri szabadságharcos az intézménynek ajándékozta azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, hirdetve a felkelők bátorságát. A zászló, amely az 1956-os forradalom leverése után Nyugat-Európában többször képviselte a magyar szabadságot, most a Pulszky-teremben egy kamarakiállításon lesz látható. A zászló útja című tárlaton nemcsak a lobogó történetét ismerhetjük meg, hanem azokat a szabadságharcosokat is, akik egészen eddig őrizték. A kiállításhoz kapcsolódó programokon személyesen is találkozhatunk velük. A kiállítás 2018. október 22-én nyílik 11 órakor.

Október 23. egész nap

Október 23-án történész muzeológusaink ingyenes tárlatvezetéseken emlékeznek meg az 1956-os forradalom hőseiről, tárgyi emlékeiről. Természetesen azok sem maradnak program nélkül, akik a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása iránt is érdeklődnek: délután a kelták hagyatékáról hallgathatják meg a korszak kutatóját. Találkozó a Rotundában!

10.30 Baják László: Az újkor agóniája, 1956

1956 forradalma nemcsak a magyar történelem, de a világtörténelem számára is szimbolikus jelentőségű. A 20. században két világháború sem tudta megoldani a kései újkor problémáit, sőt a nácizmus borzalmait felváltotta a kommunizmus szörnyű diktatúrája. Ez a rendszer éppoly megváltoztathatatlannak tűnt, mint az elődje, mígnem elérkezett az 1956-dik év. Vajon hogyan történhetett meg, hogy a tönkretett kis Magyarország indította el a kommunizmus megállíthatatlan pusztulását? Találkozó a Rotundában! További információkat erre a linkre kattintva érhetnek el.

A Nemzeti Múzeum épülete (Fotó: MTI Zrt. / Bizományosi: Nagy Zoltán)

12.00 Balahó Zoltán: Nagy Imre emlékei a Nemzeti Múzeumban

Nagy Imre személye, minden ellentmondás és buktató ellenére, az 1945 utáni magyar történelem szinte egyetlen olyan figurája, aki alapvetően pozitív megítélés alá esik, még ha ezt időnként az utókor meg is kérdőjelezi. Drámai halálát és a forradalom utáni megtorlások megértését nagyban elősegítik olyan autentikus tárgyak, mint a siralomházi börtönajtó mögött látható házikabát, amit Nagy Imre a kivégzése előtti utolsó éjszakán viselt.  Információk ezen a linken  érhetők el,

14.00 Pallos Lajos: 56 jelképei

tárlatvezetésen a magyar címer, mint az egyik fő állami jelkép átalakulását követhetjük nyomon. A forradalom első napjától kezdve az akkori, gyűlölt Rákosi-címer helyett a Kossuth-címert követelték és viselték a szabadságharcosok. A Kossuth-címer magába foglalta a Kossuth nevével összefüggő függetlenségi hagyományt és az 1945 utáni pár év demokratikus hagyományának emlékét. A tárlatvezetés során a kitüntetéseken megjelenő címereken keresztül ismerjük meg az 1945 és 1957 közötti átalakulásokat.

56’-OS LEGENDRÁIUM

SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK A SZÉNA TÉRI LYUKAS ZÁSZLÓ MÖGÜL
A zászló útja kamrakiállítás kísérőprogramja

15.00 v. Prof. Dr. Zilahy Miklós Géza története

Zilahy Miklós egyike azoknak az ajándékozóknak, akik a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták azt a nagyméretű lyukas zászlót, amely egykor a Széna tér felett lobogott, a felkelők bátorságát hirdetve. A rendhagyó tárlatvezetésen az egykori forradalmár mesél az 1956-os eseményekről, életéről. Zilahy Miklós (1936) a forradalom alatt a Műegyetem hallgatója volt, harcolt a Rádiónál, a Köztársaság téren. A forradalom leverése után emigrált, Németországban telepedett le. A gießeni Justus Liebig Egyetemen fejezte be tanulmányait, informatikusként itt tanított, jelenleg is ennek az egyetemnek a professor emeritusa. Egy különleges élettörténet, hallgassuk meg!

EXTRA PLUSZ A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁSBAN!

16.00 Torbágyi Melinda: … és akkor jöttek a kelták!

A Kárpát-medence Krisztus előtti történelméről a régészeti leletek mesélnek, amelyek tükrében egy rejtélyes nép lép a történelem színpadára: a kelták. Nekik köszönhetően a térségben olyan újdonságok terjednek el, mint a vas használata, a vert pénzérmék, valamint a korongolt kerámia. A kelták egyedülálló kultúrája végül meghódítja Európát az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tenger partjáig, bár szervezett birodalmat sosem hoztak létre. A kelta területet később a terjeszkedő Róma kebelezte be hol békés úton, hol kemény harcok árán.  Információk itt érhetőek el.

A Magyar Nemzeti múzeum tárlatvezetéseit a jelölt  időpontjban a Rotundában tartják. A programok és a belépő ingyenes. Figyelem! Az ingyenesség a World Press Photo kiállításra nem vonatkozik!

Forrás: MTI

Hasonló hírek

Március 15. Egerben

info

Folytatódik táncházi sorozat Bonyhádon

info

Zeneszerzőverseny az Arany János emlékév alkalmából

Géza