Íme, az idei emelt szintű kémia- és fizikaérettségi szóbeli tételei

Az Oktatási Hivatal közzétette az emelt szintű fizika- és a kémiaérettségi szóbeli tételeit. Te elkezdtél már készülni a vizsgára? Cikkünkben előbb a fizika, azután a kémia feladatokkal ismerkedhettek meg.

FIZIKA

A mérési feladatokkal kapcsolatos tudnivalókról itt olvashattok. A mérések részletes leírását pedig itt tekinthetitek meg.

1. A haladó mozgások

Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója.

Mindenki ezt olvassa most!

A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.

A mozgások analitikus és grafikus leírása.

A mozgások dinamikai elemzése.

Egyszerű hétköznapi példák haladó mozgásokra.

2. Periodikus mozgások

Egyenletes körmozgás, harmonikus rezgő mozgás. A két mozgás kapcsolata.

A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek, mértékegységeik.

A mozgásegyenletek.

A mozgások dinamikai jellemzése.

A rezgő test energiája, a rezonancia jelensége.

Példák a felsorolt mozgásokra, jelenségekre.

3. Az erő

Az erő, a tömeg, a lendület fogalma.

Newton törvényei.

Az erők fajtái, erőtörvények a fizikában.

Hétköznapi példák ütközésekre, súrlódásra, rugalmas erőkre.

4. Mechanikai egyensúly

A témához kapcsolható fogalmak, mértékegységeik.

Egyszerű gépek.

A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága.

5. Hőtágulás

A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma.

Hőmérséklet mérése.

Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések.

Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben.

6. Gázok állapotváltozásai

A gázok állapotjelzői és mértékegységeik.

A gázok állapotegyenlete.

Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények.

Nevezetes állapotváltozások, (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus), ábrázolás p–V diagramon, a hőtan első főtételének alkalmazása a fenti állapotváltozásokra.

Az ideális gáz kinetikus modellje.

A témához kapcsolható természeti jelenségek és egyszerű berendezések működésének magyarázata.

7. A termodinamika főtételei

A belsőenergia, a hőmennyiség, a térfogati munka fogalma.

Az I. főtétel és alkalmazásai hőtani folyamatokban.

A II. főtétel mint a spontán folyamatok irányának meghatározása.

A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka.

Perpetuum mobile.

Egyszerű termodinamikai gépek.

8. Halmazállapot-változások, fajhő

A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma.

Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik.

A folyamatokat befolyásoló tényezők.

A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból.

Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik.

Hétköznapi példák fázisátalakulásokra.

9. Időben állandó erőterek

Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak.

Egyszerű elektrosztatikus erőterek.

A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak.

A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér.

Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása.

10. Az elektromos áram

Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör.

Ohm törvénye.

Az áram hőhatása-teljesítménye, munkája, gyakorlati vonatkozások.

Az áram mágneses, vegyi, biológiai hatásai. Elektrolízis, Faraday-törvények.

A váltakozó áram fogalma, jellemzői, váltakozó áramú berendezések.

11. Az elektromágneses indukció

Áram és mágneses tér kölcsönhatása, Lorenz-erő.

A mozgási indukció jelensége, értelmezése a Lorenz-erő alapján.

A nyugalmi indukció jelensége.

Lenz törvénye.

Gyakorlati alkalmazás, az elektromos áram előállítása, szállítása, generátorok, a transzformátor.

12. A fény

A geometriai optika, leképezés, gyakorlati felhasználás.

A fény mint hullám; a polarizáció, az elhajlás, az interferencia, a diszperzió fogalma.

Foton, fotóeffektus, a fény kettős természete.

Fénysebesség, a fénysebesség mérése, a fénysebesség mint határsebesség.

A lézer.

13. Hullámok

A mechanikai hullámok jellemzői.

A hullámok terjedési tulajdonságai. Interferencia, állóhullám.

A hang.

Az elektromágneses hullámok jellemzői.

Elektromágneses spektrum, rezgőkör, fénykibocsátás, fényelnyelés.

14. Az energia fajtái, munka, teljesítmény

Mechanikai energiák, belső energia, kondenzátor, tekercs energiája, a foton energiája, magenergia.

A munkatétel.

Teljesítmény, hatásfok.

Energiaátalakulás, -átalakítás.

Példák a mindennapi életből.

15. Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)

A lendületmegmaradás törvénye, ütközések.

Mechanikai energiák megmaradása.

Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál.

Energiaátalakulás rezgőkörökben.

A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye.

A töltésmegmaradás törvénye.

Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés.

16. Az atom szerkezete

Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye.

Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske.

Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete.

Atommodellek.

17. Magfizika

Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus.

Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció.

Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk.

Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba.

18. Az anyag kettős természete

Hullámtulajdonságok.

Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz.

Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete.

19. Csillagászat

Naprendszer, Kepler-törvények.

Bolygók, állócsillagok és egyéb természetes és mesterséges égitestek.

A Nap tulajdonságai, energiatermelése.

Az ősrobbanás elmélete, a világegyetem szerkezete.

A csillagászat vizsgálati módszerei.

20. Gravitáció

Tömegvonzás törvénye.

Nehézségi erő, nehézségi gyorsulás, súly, súlytalanság.

Kozmikus sebességek.

KÉMIA

Lentebb olvashatjátok az A és a C feladat témaköreit, a B feladattal kapcsolatos tudnivalókat az alábbi linken tette közzé az Oktatási Hivatal.