Hirmagazin.eu
Főoldal » Ilyen eljárásra lehet számítani a Sargentini-jelentés után
Külföld

Ilyen eljárásra lehet számítani a Sargentini-jelentés után

Az Európai Parlament a hetedik cikkely esetében csak látszólag döntéshozó, valójában csupán kezdeményező, a döntést az Európai Tanács hozza meg.

Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

„Bezuhant a forint árfolyama a Sargentini-jelentés után” – kommentálta egy hírportál azt, hogy szerda délután a 325 forintos euróárfolyam valamivel 326 forint felé gyengült. Az árfolyam-ingadozás „zuhanássá” avatása önmagában is sokat mond a jelentéssel kapcsolatos várakozásokról, vagy inkább vágyakról. Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádióban az európai aktuálpolitikai helyzetet értékelte.

Megváltoztatták a szabályokat

Árulkodó az is, ki mit jósol az eljárás folytatásáról. A sajtó egy része hónapok óta „atombombaként” emlegeti az unió hetedik cikkelye szerinti eljárást, ami most elindulhat Magyarország ellen. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász már a szavazás előtt arról beszélt, hogy a szavazatszámlálási szabályok „újraértelmezése” megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét. Különösen akkor, ha ez a szavazásra befolyással lesz – mondta mindezt a voksolás előtt. Megtörtént. Megváltoztatták a szabályokat, nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, és ez hatással volt a végeredményre.

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint Magyarország jogorvoslati igénnyel élhet, amire lehetősége van. De ezzel még várnia kell, ebben a pillanatban nem tűnik járható útnak. Az EP döntése – ezekkel az eljárási szabályokkal – a saját eljárási szabályozásába ütközik – mondta.

Az „atombomba” értelmezése is vitatott

Az Európai Parlament eljárási szabályozása csak a képviselőket kötelezi. A szerződések viszont kötelező érvényűek, mindenkit érintenek, felette állnak az eljárási szabályozásnak, mert jogszabályok. A jogi szolgálat a szerződések logikájából vezette le azt, hogy így lehet szavazni, amit persze lehet majd vitatni, ha a tanács majd döntést hoz róla. A hetedik cikkellyel kapcsolatos döntést ugyanis csak akkor lehet vitatni, ha európai tanácsi döntés születik róla.

A közbeszédben elterjedt „atombomba” kifejezés a hetedik cikk második bekezdése, de ez nem az a bizonyos „atombomba”, amivel most szembesül Magyarország. Ez pusztán egy indokolással ellátott javaslat. Ebben a fázisban csak az Európai Tanács mondhatja ki, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapelvei.

A hetedik cikkelybe legalább két alapeljárás bele van kódolva, amelyek nem szükségszerűen kapcsolódnak össze: ennek a cikkelynek a második fázisa a már emlegetett „atombomba”.

Eleve kudarcra ítélt kísérlet

Tóth úgy látja: az állam- és kormányfőkből álló testület a hetes cikkely „végső élesítését” nem biztos, hogy meg fogja szavazni. Ha egy tagállam nem támogatja, már nem valósulhat meg. Lengyelország már be is jelentette: adott esetben nem szavazza meg.

Az EP-döntése, ami egy kezdeményezés, jogi szempontból megkérdőjeleződött. Erre a felvetésre nem azok a jogi szabályok vonatkoznak, amiket hasonló helyzetekben megszokhattunk. Itt kifejezetten a hetedik cikkelyre alkalmazott szabályozás van, amely a jogorvoslattal kapcsolatban azt mondja, hogy amennyiben az Európai Tanács valamilyen döntést hoz, akkor az érintett tagállam az Európai Unió bíróságához fordulhat, a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül. Ha idáig egyáltalán eljut az ügy, a bíróságnak további egy hónapja marad a döntés meghozatalára.

A luxemburgi bíróság hozzáállását ismerve nagy reményeket nem kell táplálnunk, hogy netán Magyarországnak adnának igazat – vélekedett a szakember, majd hozzáfűzte – elképzelve az EP eljárásával kapcsolatos magyar kifogásokat, valószínűleg az lenne a válasz, hogy nem mennek bele egy másik intézmény szabadon értelmezett szabályozásába. Eleve – dacára, hogy egy jogi szervről van szó – van bennük elfogultság.

A már megszokott kettős mérce elve érvényesült

Szembetűnő, hogy amennyiben figyelembe vették volna a tartózkodó szavazatokat, nem lett volna meg a kellő számú voks a jelentés elfogadásához. Sokan matematikázhattak előtte, kiszámították a végeredményt. Eddig az Európai Parlament a fő szabályban úgy szavazott, hogy nem vették figyelembe a tartózkodásokat, csak a határozathozatalnál.

Tóth Norbert személtette: az Európai Parlament 250 képviselőnél határozatképes, azaz a képviselők egyharmadának jelenlétére van szükség. A jogi szolgálat érvelése azért nonszensz, mert ha az ő szemszögük helyes lenne, akkor adott esetben 247 képviselő tartózkodása, kettő igen és egy nem szavazat után gyakorlatilag két ember el tudna dönteni bizonyos európai ügyeket, ami teljes képtelenség – húzta alá a nemzetközi jogász.

Forrás: Kossuth Rádió

Hasonló hírek

Amerikai bennfentes: a széthulló Európa fogja szolgáltatni a “csatateret” Oroszország ellen? Oszd meg!

Géza

Telefonon egyezetetett Trump és Macron

Géza

Több száz autó égett ki Liverpoolban, egy parkolóházban szilveszter este (Olvasd el é nézd meg!)

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------