Természetvédelem, élőlények védelme

Igazi mérnöki csoda Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó

Elsősorban öntözőrendszernek épült a szocializmusban. Aztán talán még maguk a mérnökök is meghökkentek, hogy véletlenül, milyen csodát alkottak. Kezdetben a neve sem volt túl romantikus: Kiskörei Víztározó.

Hangulatának jobban megfelelő nevet csak később kapott Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó – hangzott el az Itthon vagy! magazinműsorban.

A tó a téli alacsonyabb szintje után tavasszal nyeri el mélységét. A feltöltő zsilipek ilyenkor nyitva állnak, a Tiszáról ezeken keresztül csónakkal akadálytalanul becsoroghatunk a Tisza-tóra, ahol nem csak a vízszint változik időről időre.

Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu munkatársa elmondta: a 127 négyzetkilométeres terület gyakorlatilag most egy ökológiai központ. A Tisza-tó egy örökké változó és örökké együtt mozgó egysége a természetnek – fogalmazott. Hozzátette: a növények hol megszállnak területeket, hol elpusztulnak, a part hol feltöltődik, hol elmosódik.

A sarui kikötőt és környékét benőtte a nád. Ahol megnő a vízfelület, az elemeket is élénkebben lehet megtapasztalni. A gyékény, a sás lélegzetelállító vízi sikátorokat vagy éppen sajátos lagúnákat hoz létre. Ilyen például a tó keleti felén található Óhalászi Holt-Tisza, amelyhez keskeny vízi csapás vezet.

A Tisza-tó egyik különlegessége, az Óhalászi-sziget, ahol még a 19. században is kis halászközösség élt. A földdarab árterületként ki volt szolgáltatva a szeszélyes folyónak, ami olykor drámai események rendezője volt. Az Óhalászi-sziget a Tisza-tó egyik utolsó vízi faluja, amit 1876-ban elmosott az árvíz. A Tisza előretörésében két ember életét veszítette, és több mint kétszáz állat pusztult el – mondta Kücsön Gyula.

A szigeten most egy kilátó és egy kőkereszt áll. A szóbeszéd szerint valahol az akácos sűrűjében lapul még egy korabeli vadászház, pontosabban, ami még megmaradt belőle. Óhalász egykori lakói a közeli Újlőrincfalván találták meg a nyugalmat és az újrakezdés lehetőségét.

Tisza tó

Elfoglalják a területet a hódok

Az első számú sarudi hódvárat a környék hódjai építették. A kisebb hódok 10-12-15 kilósak, a nagyobbak akár 30-40 kilósra is megnőnek. Számukra megfelelő magasságban körberágják a fákat, mérnöki pontossággal kiszámítják, hogy hova essen a rönk, és elkészítik a várukat – fogalmazott Gál János, a sarudi Tündérrózsa Hajókikötő tulajdonosa.

Az őshonos hódlakosságot felmenőink levadászták, és a 20. századra egy sem maradt belőlük. 2005-ben telepítették be őket, azóta a szakértők és a szemtanúk szerint alaposan elszaporodtak.

Lüktet az élet

A Tisza-tó minden négyzetméterén lüktet az élet. Különleges növények, rovarok, halak, madarak élnek itt paradicsomi bőségben. Mindössze néhány évtized alatt olyan egyedülálló ökoszisztéma jött létre a Tisza-tónál, hogy a terület felkerült az ENSZ által létrehozott, a kiemelkedő értékek megóvásárért tevékenykedő szervezet, az UNESCO világörökségi listájára is. A dolog iróniája, hogy a Tisza-tó tervezőinek ilyen szándékai nem is voltak.

Fejes Lőrinc, a kiskörei vízlépcső szakaszmérnöke elmondta: a vízlépcsőt a 60-as évek közepén tervezték, majd 1967-ben kezdődött meg az építkezés. A kiemelt nagy beruházást akkor a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének létesítésének nevezték. A második szempont volt a hajózás biztosítása a kiskörei vízlépcső fölötti 120 kilométeres folyószakaszon, ugyanakkor a víznek a helyzeti energiáját kihasználva gondoltak a villamosenergia-termelésre.

Így jött létre egy négyturbinás erőműegység, ami körülbelül egy Szolnok nagyságú város lakosságának összfogyasztását biztosítja.

Zavartalan az uszonyosok közlekedése

Magyarország második legnagyobb tava 45 évvel ezelőtt született. A víz elöntötte a szántókat, legelőket, a magaslatokból szigetek lettek. Ahol korábban erdők voltak, ott a mai napig látszanak a kivágott fák tuskói. A természet pedig lecsapott a területre, és pillanatok alatt benépesítette azt.

8+1 tuti tipp a Tisza-tó körbebringázásához2

A Tisza-tó és a Tisza folyó között ma egy leleményes vízi út, az úgynevezett hallépcső gondoskodik arról, hogy az uszonyosok zavartalanul közlekedhessenek a folyó, illetve az állóvíz között. Közel másfél kilométeres szakaszon apró kis vízeséseken keresztül haladhatnak. A tó bejáratánál elhelyezett kémlelő ablaknál látható, hogy igen nagy az érdeklődés a Tisza-tó iránt, hiszen rengeteg halat csodálhatunk meg itt.

Amennyiben a Tisza-tó szinte valamennyi halfajtáját szemügyre szeretnénk venni, érdemes meglátogatni a Tisza-tavi Ökocentrum látványos akváriumait.

Kóródy Olivér, az ökocentrum szakmai vezetője elmondta: Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere a Tisza-tónál található, ahol egymillió liter vízben mutatják be az Európában és Magyarországon honos és egykoron élt halfajokat. Egy-egy bemutató során csaknem ötven halfajt mutatnak be.

A víz alatti világot tematika szerint lehet megnézni. A kiállítás az egy patakparton kezdődik, ahol a patakban élő védett halfajokat lehet megtekinteni, és ahogy a bemutató mentén haladunk, egyre mélyül a víz, míg a végén elérünk a legnagyobb medencéhez, ahol már az óriás tokhalakat csodálhatjuk meg.

Az apró keszegektől, a nagyobb kárászokon át eljutunk a termetesebb ragadozókig, a csoportokba verődő csőtestű csukáig, illetve a hazai vizek királyáig, a hosszú bajszával a vízfenéken garázdálkodó harcsáig, Magyarország legnagyobb haláig. De volt idő, amikor a harcsák csak másodhegedűsök voltak az óriási tokok mellett.

A tokhalak őskori teremtények, a dinoszauruszok kortársai. Kétszázmillió éves létezésüknek Magyarországon a Vaskapu erőmű vetett véget. A tengerek és folyók között vándorló életet élő óriások az eléjük tornyosuló akadály miatt lassan kivesztek a hazai vizekből.

8+1 tuti tipp a Tisza-tó körbebringázásához

A víz felett is van élet

Kiss János, ügyvezető igazgató elmondta: a park területén törekednek arra, hogy bemutassanak olyan állatfajtákat, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon jellemzőek. A madarak szabadon élnek – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A Tisza-tó titkainak feltárásához nem mindenhol van szükség vízi járműre. A poroszlói Szabics-kikötőből induló Tiszavirág Ártéri Sétaút szárazon vezet. A két kilométeres csapás a Tisza árterén kacskaringózik, és egyedülálló élővilággal, hangulattal dicsekedhet. A mesterséges csatorna nem is olyan régen összekötő út volt a folyó és a tó között: a csónakokat sólyával emelték át.

Varga László túravezető elmondta: a különböző víznövények mellett, mint a tündérrózsa, tündérfátyol, megtalálhatók olyan érdekességek is, mint a Magyarországon egyedülálló húsevő növény, a rence, az ágas békabuzogány és egyéb érdekes fajok is.

A csatornát már nem használják közlekedésre, a különleges fajok háborítatlanul élhetnek itt. Az ártéri út egy darabig pontosan mellette vezet, majd sűrű erdőben találhatjuk magunkat vörös és fekete nyárfák sora között. A kevésbé buja helyeken kilátóból szemlélhetők a Tisza-tó mesebeli részei: a Borzanat, a Porong vagy a Gaznyilas.

A tanösvényen 4-5 különböző mesterséget is bemutatnak. A tanösvény egy belső kis tónál ér véget.

A világ legnagyobb kérészfaja

A tiszavirág egy kérészfaj, méghozzá a világ legnagyobb kérészfaja, 10-12 centiméteresre nőnek meg. Azt azonban, hogy miért kérészéletű a kérész, és miért tiszavirág életű a tiszavirág, azt sokan nem tudják – mondta Kiss Ferenc túravezető.

Elmondta: tulajdonképpen két óra hosszát él csak szárnyas rovarként, és azért mert nem táplálkozik. Nincs is mivel, ugyanis nincs szája. A repülés közben elhasznált energiát nem tudja pótolni, tulajdonképpen éhen hal. Hogy miért lett növényneve az állatnak, a túravezető elmondta: az öreg halászok azt mondták, hogy amikor nyár elején milliónyi kis kérész borítja be a vízfelszínt naplementekor, olyan, mintha sok apró, pici virág lenne a vízen. Innen ered a tiszavirág név – mondta Kiss Ferenc.

Tiszacsege, 2018. június 11.
MTI fotó: Czeglédi Zsolt
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A vízimadarak játszótere

A Tisza-tó a vízimadarak lakótelepe, játszótere, vadászterülete és kalandparkja egyben. Az itt fészkelő vagy csak átvonuló vízimadár-élőhelyek a kutatók, a természetbúvárok és a fotósok százait vonzzák évről évre. Kilátókból, de akár a partról is megleshetjük őket.

Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark Madárkórház Alapítvány igazgatóhelyettese elmondta: a Tisza-tó leggyakoribb madara a búbos vöcsök. Érdekessége, hogy fészkét az úszó vízi növényzetre építi, illetve a fiókáit van, hogy a hátán hordja.

Gyakoriak még a gémek, kócsagok és akad itt kormorán is, más néven kárókatona. Utóbbi érdekessége, hogy nem vízen, hanem szárazon, ágakon lazít két vadászat között.

Egyes madarak az egész telet a tavon töltik, de szerencsére közel a segítség, a hortobágyi madárkórház. Évente 1000-1200 madár érkezik a madárkórházba. A súlyosan sérült madarak ambuláns kezelésben részesülnek a műtőben, ahol a legmodernebb orvosi módszereket is bevetik, hogy a sérült állatok újra repülni tudjanak.

Mute Swan at Sunset

A kórház leggyakoribb vendégei a Magyarországon legsűrűbben előforduló ragadozó madarak, az egerészölyvek, valamint a gólyák. Sok madár balesetben vagy villanyvezetéknek repülve, áramütéstől sérül meg. Az orvosi beavatkozás után zárt röptetőben erősödnek.

Forrás: M1

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Related posts

Ki fog előbb szomjan halni? Száz év alatt negyedére csökkent az egy emberre jutó ivóvíz mennyisége

Edit

Ónos eső, a félelmetes

info

Vigyázni kell az új szellemhajókkal

Edit