Nem az átlaghőmérsékletek emelkedésére, hanem a szélsőségek gyakoribbá válására kell felkészülni – figyelmeztetett Ürge-Vorsatz Diana klímakutató.

Nyugat-Európában az idei nyár rendkívül szélsőségesnek bizonyult, amely szerencsés mód Magyarországot kevéssé érintette. Kontinens szerte dőltek meg a hőmérsékleti csúcsok, a Meteorológiai Világszervezet pedig 2019 júliusát a Föld valaha volt legmelegebb hónapjának nyilvánította – idézi a szakértőt az Infostart.

Az extrém nyár, amely idén Nyugat-Európában volt tapasztalható, a 40 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékleteivel, az az évszázad második felére, de akár már a közepére átlagossá válhat a Kárpát-medencében is. Sosem leszünk Szkopje, mert az egy mediterrán város, nálunk a tél és nyár között mindig sokkal nagyobb lesz a különbség – magyarázta.

Látható már, hogy a viharok, az áradások, a szélsőséges csapadékjelenségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ahogyan az aszályos időszakok is. Magyarországon egyre gyakrabban számíthatunk villámáradásokra, és az ezzel járó tűzesetekre – tette hozzá.

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a Föld hulladékfeldolgozó kapacitása, hasonlóan az erőforrásaihoz, véges, emiatt Ürge-Vorsatz Diana szerint már rövid távon is olyan gazdasági modell lenne szükséges, amely nem arról szól, hogy „még több cuccot adjunk el”, hanem a szolgáltatásokra összpontosít, példaként említve a Mol Bubit. Nem a birtoklásé, hanem a közös használaté a jövő – hangsúlyozta.

napi, infostart