Forrás: MTI | 2015. 02. 09. 13:55:00

Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal – derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek.
A csimpánzok speciális hangjelekkel utalnak egyes ételekre, például az almára, és társaik ilyenkor pontosan tudják, mit jeleznek. A Yorki Egyetem tudósai azt a meglepő felfedezést tették, hogy amikor két majomközösséget egyesítettek, idővel az egyik csoport megváltoztatta az adott hangjelzést, hogy az jobban hasonlítson új társaik ugyanarra az ételre vonatkozó hangadására – ismertette a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányt a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az eredmények alapján megállapították, az emberi nyelvnek nem egyedi tulajdonsága, hogy egyes tárgyakra a társaktól tanult szimbólumokkal utal. A korábban általánosan elfogadott nézet szerint a csimpánzok hangjelzéseinek szerkezete állandó, a különbségek nagyrészt az állat izgalmi állapotától függnek.

Illusztráció – kelet-afrikai csimpánz Ugandában (Fotó: AFP) Illusztráció – kelet-afrikai csimpánz Ugandában (Fotó: AFP)

Katie Slocombe és kollégái felnőtt csimpánzok két csoportját terelték egy közösségbe, és azt találták, hogy három év együttélés alatt a két korábbi csapat ételekkel kapcsolatos hangjelzései közeledtek egymáshoz, ahogy jobban megismerték egymást. A hangtani közeledésnek semmi köze sem volt ahhoz, hogy az egyes egyedek milyen ételt szerettek.

A kutatók hanganalízissel mutatták be a közeledést, de anélkül is érzékelték a különbségeket. „Úgy véljük, könnyű meghallani, mennyire eltérő a két csoport almára utaló hangjelzése 2010-ben, és azt is, mennyit változtatott a Hollandiából érkezett csoport a hangadásán, hogy az hasonlítson az edinburghi egyedekére” – magyarázta Stuart Watson, a Yorki Egyetem munkatársa.

A tudósok szerint tanulmányuk szolgált az első bizonyítékkal arra, hogy „állatok aktívan módosítják és fajtársaiktól megtanulják a jelentéssel bíró hangadást”. Az ember és a csimpánz közötti, viszonylag rövid – öt-hétmillió éves – evolúciós távolság miatt a legutolsó közös ősnél is meglehettek a nyelv „építőkövei” – olvasható a tanulmányban.