Hirmagazin.eu
Főoldal » Húsvéti szokások, hagyományok
Húsvét

Húsvéti szokások, hagyományok

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, egyben a tavasz eljövetelének köszöntése is.

Az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amelyen Jézus kereszthalálára, feltámadására emlékezünk. Ezzel minden ember bűnét megváltotta, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek minden évben ugyanarra a napra. Sokáig vita tárgya volt, mikor is legyen ez az ünnep. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Ennek meghatározására nem jelöltek ki egységes módszert, ezért másképp számoltak a nyugati és a keleti egyházakban. A VI. században alakult ki az az eljárás, amelyhez az ortodox egyházakon kívül valamennyi keresztény egyház az óta is tartja magát. Idén április 16-ra és 17-re esik húsvét ünnepe.

Hosszú időszak

Az egyház szertatásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár eleji hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amelyet Jézus negyvennapos böjtjének emlékére tartanak. Ezt kisebb ünnepek követik. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. A virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, amely Jézus Jeruzsálembe vonulását idézi, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor szokás barkát szentelni, és körmenettel vonulnak a templomba.

Nagyhét szokásai

A nagyhéten belül, a Húsvéti Szent Háromnapon, azaz, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját, majd elfogatásának és szenvedéseinek a kezdetét idézi. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is szokás nevezni, mert a böjt miatt, és a jó termés reményében ilyenkor valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ekkor szokás a keresztútjárás, amely során Jézus szenvedéseinek egyes állomásait idézik fel. Ezt a napot a babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka. Nem gyújtottak tüzet, nem szőttek, fontak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Jézus húsvétvasárnap hajnalán, ahogy előre megmondta, feltámadt. Ekkor ért véget a negyvennapos böjt. Tüzet szenteltek, aminek parazsát, hamuját eltették, gyógyításra használták.

Vasárnap, hétfő

Húsvétvasárnap a keresztények a feltámadt Jézust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amiben kalács, tojás, bárányhús, sonka és bor volt. Ekkor sem volt szabad munkát végezni. Húsvéthétfő a locsolkodás napja, aminek alapja a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit. A népszokások szerint ilyenkor a férfiak sorba járták a házakat, és versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Cserébe a lányok piros tojást adtak a legényeknek, ami a szerelmet, az életet jelképezi.

Az ünnep szimbólumai

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek ősi jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A bárány Jézust jelképezi, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A nyúl, mint húsvéti jelkép, a németeknél terjedt el, az egyik verzió szerint a germán tavaszistennő nyúllá változtatta a madarát. Onnan került hozzánk.

Az ünnepi asztalra ajánljuk

A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentősége van az elfogyasztott ételeknek. Jellegzetes húsvéti étel a kalács, a sonka, a bárány és a tojás. Manapság e téren is kevesebben követik a hagyományokat, de bizonyos ételek nem hiányozhatnak az ünnepi asztalról.

Forrás: gyal.hu

Képek: Hirmagazin.eu, kultura, metropolita, proaktivdirekt

Hasonló hírek

Ilyet még nem láttál: fess gyönyörű húsvéti tojást rizzsel – VIDEÓ

Mazsi

Nagypéntek: mit ünnepel ilyenkor a keresztény világ?

Géza

Így terítsük meg a húsvéti asztalt!

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------