Tegyünk egy őszi sétát a felújított Várkert Bazárban! Mielőtt rácsodálkoznánk a Várdomb aljában fekvő neoreneszánsz stílusú épületegyüttesre, ismerkedjünk meg a történetével!

Az épület története:

A Lánchíd környékének rendezése kapcsán engedélyezte a király a palota dunai kapujának, valójában fogadóépületének megépítését, mely nem zavarhatta a palotára való rálátást és a kilátást sem.
Hosszan elnyúló horizontális építmény, Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között, biztosítva a Várkert kapcsolódását a Dunához.

A Várkert bazár eredetileg megálmodott funkciója nem valósult meg. Kezdetben kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai üzletekkel voltak tele, azonban hamar kiderült, hogy a budai Duna-partból nem lehetett a pestihez hasonló korzót csinálni. Ezért az átadás után néhány évvel a kereskedők kiköltöztek a bazársorból.

Az épületegyüttes jellegzetes színfoltja volt a budai panorámának. Sissi királyné, ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert Bazár, azóta róla elnevezett lépcsőjén sétált fel a déli Cortina fal lépcsőire, majd onnan a Várba.

Az építmény legendás korszaka 1961 és 1984 közé tehető, amikor itt működött az „Ifipark”, eredeti nevén Budai Ifjúsági Park, de ezen a néven csak a hivatalok emlegették.
Ez volt a főváros első szabadtéri ifjúsági szórakozóhelye, mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. Itt tegyünk egy kis kitérőt, hiszen személyes emlékeim is vannak erről az időszakról.

Ifiparki emlékeim:

A hely népszerűségére jellemző, hogy gyakran az Alagútnál állt a sor vége, igaz nem volt könnyű a bejutás.
Az Ifipark igazgatójává az egykori birkózót, Rajnák Lászlót nevezték ki, azzal a feladattal, hogy felügyelje „a kulturáltan szórakozó magyar ifjúságot”.

Rajnáknak és sameszainak majdnem mindenre kiterjedő hatalma volt. Ő és Bergendy hallgatta meg például az új együtteseket (Rajnák a szólóénekeseket, Bergendy a zenekarokat), és döntöttek, hogy bemutatkozhatnak-e a parkban.
A szakmai színvonalra jellemző volt, hogy az egyik meghallgatás eredményeként Rajnák nem engedte Kalmár Magdát, Kossuth-díjas operaénekesünket a nyilvánosság elé.

Nyitáskor ott állt a kapuban és a belépésre várók alapos szemrevételezése után döntött arról, hogy az illető ruházata és hajviselete megfelel-e a kívánatosnak. A farmer, a hosszú haj elegendő ok volt az elküldésre. A lányok szoknyájának a hossza is meg volt szabva, térd feletti – miniszoknya – nem lehetett. A lekérés tilos volt és nagyon kellett „viselkedni”.

Kivonat a szabályzatból:

„Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.
Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.” (Belépési szabályzat, 1962)”

Persze, ha többen mentünk elég volt egy nyakkendő, aki túljutott az ellenőrzésen, az kiadta a kerítésen. De Rajnák a zenészeket is hazaküldte, ha nem volt megfelelő az öltözékük. Ő döntött a programról, még a zsíros-kenyér és a sör áráról is.
Egyébként a zsíros döngő és a sör mellett lehetett még virslit enni és bambit inni. Egyszer egy „Doxa” nevű zenekar játszott, és a bőgős „önkívületi állapotban” szám közben megpörgette a bőgőjét. A zenekart egy hónapra letiltották!
Rajnák neve egy nemzedék számára lett fogalom, Cseh Tamás és Bereményi Géza dalt írt róla.
A kezdeti években a dzsesszes szalonzene volt a meghatározó. A fellépők között találjuk Bilicsi Tivadart, Csákányi Lászlót, Horváth Tivadart, Zsolnai Hédit, Ákos Stefit és Kovács Erzsit, valamint a fiatalabbak közül Toldi Máriát, Németh Lehelt és Koós János.
Benkó Sándor együtteséről írták, hogy „hét kamasz ricsajozik a színpadon, pedig már ágyban lenne a helyük!”.

A számos korlátozás ellenére nagyszerű ifjúsági szórakozóhely volt, számos, ma már legendás rock-zenekar mutatkozott itt be. (Atlantisz, Scampolo, Kék Csillag,stb.)
A Bergendy testvérek együttest alakítva az Ifipark első hivatalos együttesévé váltak.
A korlátozások miatt kívül rekedt „huligánoknak” titulált fiatalok megalakították az úgynevezett „Nagyfa Galerit”, a Park oldalában egy hatalmas fa erősebb ágaira ülve vagy kapaszkodva, hallgatták a kiszűrődő zenét.

Mindenki fellépett itt, sokak innen indultak az országos hírnév felé.
A kezdetben csak szolid táncos hely a beatélet beindulásával a magyar rock legfontosabb központja lett.

Itt lett a népszerű a Sakk Matt és a Mini és a rossznyelvek szerint itt darált csirkét a színpadon Nagy Feró. (ez biztos nem a Rajnák idejében volt)
Egyébként később Rajnák ellen zavaros pénzügyei miatt eljárást indítottak, és hat év börtönre ítélték.

Az Ifipark végnapjai:

1980.-ban egy Edda koncert alkalmával a hatalmas tömeg alatt a lépcsők kőfalai leomlottak, és a baleset során öt fiatal megsérült, ezért a parkot bezárták 1981 tavaszáig.
Az újranyitás már csak a vegetálás volt, és 1984 szeptemberében a P. Mobil „Elektromos temetés” című koncertjével végleg bezárták az Ifiparkot.
A csodálatos hangulatú egykori rock-aréna évtizedekig lepusztult, elhanyagolt állapotban volt.
A világörökség részét képező Várkert Bazár rekonstrukciója néhány évvel ezelőtt kezdődött meg, és többszöri látványos megnyitó ünnepség után 2014 augusztusa óta fogadja a látogatókat.

Nézzünk meg egy videót:

Sétáljunk egyet a felújított Várkert Bazárban!

Rajnák helyett, most marcona kőoroszlánok vigyáznak a rendre.

Forrás: vinpet