Hont vára a Börzsöny északi végében, a hegyek lábánál, az Ipoly árterébe benyúló, lapos félszigeten van, amelyet Ipoly – Szögnek is neveznek. Az Ipoly jelenlegi medre 4-500 méterre húzódik, de a ma is gyakran víz alatt álló mocsaras árterület majdnem körbeveszi. A félsziget tengerszint feletti magassága 140 m, relatív magassága átlag 10 m.
A vár névadója, Hont és testvére, Pázmány, a Képes Krónika szerint Géza fejedelem idejében már a magyarok között élt, és ispáni rangot kapott. A krónika magát a várat ugyan nem említi, de feltehető, hogy ekkor már fennállott.
A vár első említése 1218-ból majd 1231-ből ismeretes. Ezután 1358-ig sokszor találkozhatunk vele. 1284-ben Hont falu magánbirtokba kerül, ebből nyilvánvaló, hogy a vár végleg elveszíti jelentőségét. A XIV. sz. második felétől kezdve többet nem olvashatunk róla, bár a község élete a mai napig folyamatos volt.
A vár területe ma Hont község északi szélét jelenti. Házakkal és gazdasági épületekkel sűrűn beépített, csak a szűk udvarok és a kis konyhakertek engednek némi áttekintést a várról. A vár keletkezése óta fennálló folyamatos lakottság a felszínről teljesen eltüntetett minden erődítést. Egyedül a félsziget fekvése és a hegyek felől védő, egykor mély árok ma is látható nyoma támasztotta alá a helyi hagyomány megállapítását. Itt helyeztük el a táblát a Hunyadi u. 10. szám előtti villanyoszlopra.
Alakja hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap. Két átmérője 123 m, illetve 55-75 m.
Az 1972. évi ásatás lehetőségeit a fent leírt körülmények erősen korlátozták, mégis a várra vonatkozó legfontosabb kérdésekre sikerül feleletet kapni.
Az edénytöredékek az Árpád-korba tartoznak, többnyire bekarcolt vízszintes vonalakkal díszítettek. A leletanyag az Árpád-koron belül a korai és későbbi szakaszt egyaránt mutatja, a vár első építésének idejét a X-XI. század fordulója körüli évekre tehetjük. Az ásatás folyamán előkerültek a sánc faszerkezetének maradványai is.

Cím: HontHont külterület
Tel: (+36) 35 368-242
E-mail: [email protected]
Web: www.hont.hu