Idén március 12-én a görögországi Olümpiában még meggyújtották a tokiói olimpia lángját, de magára a játékokra nem kerül sor 2020-ban.
A XXXII. nyári ötkarikás játékokat eredetileg 2020. július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg, de március végén a koronavírus-járvány miatt megszületett a döntés, hogy egy éves halasztással, 2021. július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd a tokiói olimpia. Az ünnepélyes megnyitó eredetileg július 24-én lett volna.
A főpapnő szerepét játszó Xanthi Georgiu görög színésznő meggyújtja fáklyáját az olimpiai láng fellobbantási ünnepségén Héra templománál, az eredeti olimpiai játékok helyszínén, az ókori Olümpiában (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Vaszilisz Pszomasz)
Fellobbant a láng Olümpiában
Idén március 12-én még arról érkeztek a hírek, hogy a görögországi Olümpiában meggyújtották a tokiói olimpia lángját.
A koronavírus-járvány miatt ezúttal a görög szervezők döntése értelmében a tervezett hétszáz helyett mindössze száz meghívott és akkreditált vendég vett részt a ceremónián, amelyen így
a korábbiakkal ellentétben, 1984 óta először nézők sem lehetettek jelen.
A hagyományoknak megfelelően egy „papnő” – akit ezúttal Kszanti Georgiu színésznő alakított – korhű jelmezben, Héra istennő 2600 éves temploma előtt a Nap sugaraival, fém parabolatükör segítségével lobbantotta fel a lángot, ehhez két másodpercre volt szüksége.
A színésznő a templom elől az olimpiai lánggal visszatért az olümpiai stadionba, ahol átadta azt a staféta első tagjának, Anna Korakaki olimpiai bajnok görög sportlövőnek. A láng történetében először vehette át sportolónő elsőként a lángot. A váltó második embere már a rendező japánokat képviselte, Nogucsi Mizuki futó a 2004-es, athéni olimpián megnyerte a női maratont.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke azon a napon még azt emelte ki, hogy 19 hét van hátra a tokiói megnyitóig, és a világjárványnak minősített koronavírus-fertőzés ellenére egyelőre elkötelezettek amellett, hogy az előzetes menetrend szerint vezénylik le az ötkarikás játékokat. Az elnök az illetékes hatóságok segítségével bízott a vírus terjedésének megakadályozásában, de mint később kiderült, sajnos hiába.
Március 16-án kiderült, hogy a japánok 70 százaléka a koronavírus-járvány miatt már nem hisz abban, hogy Tokió otthont adhat a nyári olimpiának. Egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 24,5 százaléka bízott abban, hogy a tervek szerint sor kerül az ötkarikás játékokra.
Egyetértés volt a halasztással kapcsolatban
Abe Sindzó japán miniszterelnök és Thomas Bach már idén március 24-én egyetértett abban, hogy el kell halasztani a 2020-as tokiói olimpiát.
A tokiói olimpia 2020. július 24-én, pénteken kezdődött volna.
A japán kormányfő telefonon egyeztetett a NOB első számú vezetőjével és utána arról tájékoztatta a sajtót, hogy azonos állásponton voltak a halasztás szükségességét illetően. Abe, a szervezők és a NOB arról is megállapodott, hogy a játékokat legkésőbb 2021 nyarán megrendezik.
Koike Juriko, Tokió kormányzója külön beszélt újságíróknak és jelezte, ha 2021-ben rendezik az olimpiát, akkor is Tokió 2020 lesz az elnevezése, márkaneve.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB elnöke (Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE)
Sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett egyre több nemzeti olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt.
Megszületett a döntés az egy éves halasztásról
Július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd 2021-ben a tokiói olimpia, míg a paralimpiára augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor – közölte március 24-én a NOB, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), a játékok szervezőbizottsága, Tokió városa és a japán kormány.
A XXXII. nyári ötkarikás játékokra eredetileg 2020. július 24. és augusztus 9. között került volna sor,
a paralimpia pedig augusztus 25-én rajtolt volna, de a koronavírus-járvány miatt mindkét eseményt a jövő évre halasztották. Az elnevezés továbbra is Tokió 2020, illetve paralimpia 2020 lesz.
A NOB hírleveléből kiderült, hogy az illetékes szervek vezetői – Thomas Bach NOB-elnök, Mori Josiro, a szervezőbizottság elnöke, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint Hasimoto Szeiko, olimpiáért és paralimpiáért felelős miniszter – telekonferencia keretében egyeztek meg az új dátumokról.
A döntést három fő szempont alapján hozták meg, ezek a következők: a sportolók és minden résztvevő egészségének védelme, egyúttal a Covid – 19 vírus megfékezése; az olimpiai sportágak és a versenyzők érdekeinek védelme; a globális nemzetközi sportnaptár.
Ahogy a NOB fogalmazott, ezek az új időpontok elegendő időt adnak az egészségügyi hatóságoknak és a játékok szervezőinek, hogy megküzdjenek a koronavírus-járvány következményeivel, és mivel szinte napra pontosan egy évvel az eredeti dátumok után kezdődnek majd a seregszemlék, a minimumra csökkenthető a halasztás miatti zavar a nemzetközi sportnaptárban.
Hangsúlyozták: ezzel elég idő marad a még hátralévő kvalifikációs versenyek lebonyolítására is.
Nem hátrány a nyári rendezés, az értékesített jegyek érvényesek maradnának
A közmédia tokiói tudósítója az M1-en azt mondta, hogy nem hátrány, ha nyáron rendezik a játékokat, hiszen egyrészt a nézőknek akkor könnyebb szabadságot kivenniük, másrészt július elején ér véget az esős évszak, szeptember végén pedig már kezdődnek a tájfunok a japán fővárosban.
A szervezők szeretnék biztosítani, hogy azok a jegyek, amelyek már gazdára találtak a tokiói olimpiára és paralimpiára, a halasztás után is érvényesek maradjanak.
Március végéig több mint 4,4 millió belépőt értékesítettek Japánban két különböző időszakban.
A szervezők – az insidethegames.biz oldal összefoglalója szerint – felkínálják majd annak a lehetőségét is, hogy visszakaphassák a pénzüket azok az érdeklődők, akik az új időpontban, 2021 nyarán nem tudnak részt venni az eseményen. A további jegyértékesítést ugyanakkor felfüggesztették.
Áprilisban a NOB és a szervezőbizottság közös közleményben tudatta, hogy
a 2021-es játékok tervezésénél azt a forgatókönyvet követik, amellyel az idei olimpiára és paralimpiára is készültek.
Különösen a versenyhelyszínekre és a versenyprogramra összpontosítanak, ezeknek részleteiben korábban már minden érdekelt egyetértett. Ennek megfelelően a szervezőbizottság azt kéri majd a tervezett helyszínek tulajdonosaitól, hogy ugyanúgy szervezzék meg a viadalokat, mint tették volna ezt idén nyáron.
A 2020-as tokiói olimpiára épült Ariake Aréna, a röplabdatorna helyszíne a japán fővárosban (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)
Közös kívánalom volt az is, hogy a módosított időpontban történő rendezés a lehetőségekhez képest minél kevesebb többletköltséggel járjon, az előkészületeknek pedig része lesz egy intézkedéscsomag is, amely a koronavírus-járvány hatásaira fókuszál.
Egy japán professzor nagyon pesszimista a jövő évi rendezés kapcsán is
Ivata Kentaro elmondta, nagyon pesszimista a jövő nyári rendezés kapcsán, és csak úgy tudná elképzelni, ha például nézők nélkül zajlanának a versenyek, vagy rendkívül korlátozott lenne a résztvevő országok száma.
„Rengeteg sportolót kell meghívni, számos helyről, ami nem igazán kompatibilis ezzel a fertőzéssel. Japán jövő nyárra képes lesz kezelni ezt a betegséget, de nem hiszem, hogy ugyanez a világon mindenütt így lesz”
– magyarázta.
Az olimpia szervezőbizottsága és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban kijelentette, kizárólag azzal számolnak, hogy 2021. július 23-tól augusztus 8-ig megrendezhető lesz az olimpia, nincs B tervük. Az olimpiának körülbelül 11 ezer, a paralimpiának 4400 résztvevője lesz, őket rengeteg edző, sportvezető és szurkoló kíséri.
A professzor elképzelése ellenére
a szervezőbizottság elnöke idegenkedik attól a gondolattól, hogy a koronavírus-járvány miatt esetleg nézők nélkül rendezzék meg egy év múlva az elhalasztott tokiói nyári olimpiát.
Mori Josiro, Japán korábbi miniszterelnöke szerint amennyiben lehetséges, már azt is el kellene kerülni, hogy a helyszíni szurkolók számát csökkentsék, mert létfontosságú, hogy ott legyenek a lelátókon. Ezzel a NOB elnökének kijelentésére reagált, aki úgy fogalmazott: szükség esetén korlátozhatják a nézők beengedését.
Dollármilliókkal segít a NOB a halasztás miatt, elkötelezett a 2021-es rendezés mellett
A NOB több mint 25 millió dollárt különített el a tokiói játékok elhalasztásával kapcsolatban a csapatok és a sportolók felvetődő költségeire.
A bejelentés szerint további 15 millió dollárt különítenek el arra a programra, amely 185 kevésbé finanszírozott ország 1600 sportolóját segíti abban, hogy felkészülhessen a jövő nyárra halasztott játékokra. A szervezet további 10 millió dollárt ad a tagországoknak a kiegészítő működési költségek fedezésére, ilyenek például a tisztviselők utazási költségei.
Ezek az összegek a NOB Olimpiai Szolidaritás programjának köszönhetően állnak rendelkezésre, ennek a célja a 206 ország részvételének biztosítása az ötkarikás játékokon.
„A NOB-nak könnyebb lett volna a játékokat vis maiorra hivatkozva törölni, így megkaptuk volna a biztosítási összeget. De mi azért vagyunk a NOB-ban, hogy megszervezzük az ötkarikás játékokat, és nem azért, hogy töröljük” – idézte a német sportvezető L’Equipe-nek adott nyilatkozatát az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál.
Thomas Bach hozzátette: a pandémia okozta válság megmutatta, hogy nagyobb szolidaritásra van szükség úgy a sportban, mint a társadalomban.
A 2020-as tokiói olimpia központi létesítménye, az új Nemzeti Stadion a japán fővárosban (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)
„Továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy jövőre júliusban és augusztusban megünnepeljük az olimpiai játékokat” – hangsúlyozta Bach múlt szerdán.
Megerősítette, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásait figyelembe véve több forgatókönyvvel is készülnek az olimpia – módosított dátum szerint 2021. július 23-tól augusztus 8-ig tartó – veszélytelen megrendezésére. A szervezők törekszenek a játékok egyszerűsítésére és a résztvevők biztonságának garantálására, változatlanul utóbbi az első számú szempont a rendezésnél.
A megnyitó ünnepség idén július 24-ről 2021. július 23-ra módosított időpontját már korábban nyilvánosságra hozták, de a teljes program mostanáig függőben volt, amikor is a szervezőbizottság ismertette az új terveket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 136. kongresszusán, amelyet online tartottak.
Minden egy nappal korábbra tolódott
Az új menetrend szerint a tokiói játékok egy fukusimai softballmérkőzéssel veszi kezdetét két nappal a megnyitó előtt, azaz július 21-én helyi idő szerint reggel 9 órakor. A bejelentés szerint mindenre egy nappal korábban kerül sor a 2020-as időrendhez képest, ugyanakkor az órarendben lesznek kisebb eltérések.
John Coates, aki a NOB részéről felügyeli az előkészületeket, úgy nyilatkozott, hatalmas feladat volt annak biztosítása, hogy a helyszínek 2021-ben is rendelkezésre álljanak.
A házigazdák a lebonyolítás előkészületei mellett mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a játékokat biztonságossá tegyék a versenyzők, a további hivatalos személyek és a szurkolók számára egyaránt.
Muto Tosiro, a szervezőbizottság ügyvezető igazgatója reményét fejezte ki, hogy a vírusveszély csökkenni fog, ugyanakkor hangsúlyozta: senki sem tudja jelenleg megmondani, mi lesz a helyzet egy év múlva, 2021. július 23-án, a megnyitó napján. A szervezők mindenesetre azzal kalkulálnak, hogy a koronavírus még akkor is komoly gondot jelent majd.
Videó: euronews
Hiradó / Hirmagazin.eu
