Image default
Belföldi hírek

Hivatalosan is megkezdődött az EP-kampány

Hivatalosan megkezdődött szombaton az európai parlamenti (EP-) választási kampány időszaka.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.

A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját.

A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni, a kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A választási kampány végéig a pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni impresszumszerűen a kiadó adatait, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is.

A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni.

A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály tavaly év végi módosulása következtében már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelölőszervezeteknek politikai hirdetést és reklámot.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (valamint az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek március 8-áig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és ott nyilvántartásba is vették a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

Az ÁSZ 121 nyomtatott és 85 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba.

A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

A politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton, április 6-án 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a kampányban politikai reklámot akarnak közzétenni.

Az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza az "Indul a kampány(busz)!" címmel tartott sajtótájékoztató előtt Budapesten 2019. április 4-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)Az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza az “Indul a kampány(busz)!” címmel tartott sajtótájékoztató előtt Budapesten 2019. április 4-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani.

Kezdődhet az aláírásgyűjtés

Mától kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától a pártok az ajánlóíveket a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson induláshoz. A választáson indulni szándékozóknak 20 ezer érvényes támogató aláírást kell összegyűjteniük.

Bejelentkezniük a választáson indulni szándékozó pártoknak a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) kell.

A testület eddig 24 pártot vett nyilvántartásba.

A nyilvántartásba vett pártok szombaton reggel 8 órától vehetik át az íveket, és ezzel kezdetét veszi a több mint két hétig tartó aláírásgyűjtés. Szombatig mintegy 80 ezer ajánlóívet nyomtattak ki.

Mivel az EP-választáson választójoga van – és így lista ajánlására is jogosult – annak a magyar állampolgárnak is, akinek az Európai Unión kívüli lakóhelye van, külön ajánlóív szolgál a magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére, illetve a magyarországi lakcímmel vagy személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére. A választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát érvényesen csak egyszer.

A pártok április 23-án 16 óráig gyűjthetik össze az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást, és eddig jelenthetik be országos listáikat az NVB-nél.

Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben.

Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen (például áruházi parkolóban).

A választópolgároknak figyelniük kell arra, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és feltüntették rajta az aláírásgyűjtő polgár nevét és aláírását.

A pártoknak figyelniük kell arra, hogy az ajánlást gyűjtő pontosan adja meg az adatait, mert amennyiben azok hibásak (például elírja a személyi azonosítóját), az ajánlóíven szereplő összes ajánlás érvénytelen.

A gyűjtés befejezésekor az összes ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) le kell adniuk a pártoknak, különben le nem adott ívenként ezer forint bírságot szab ki a Nemzeti Választási Bizottság. A 2014-es EP-választáson a pártokat összesen 92 millió forintra bírságolták az időben le nem adott ajánlóívek miatt.

mti

Hasonló hírek

Szilágyi Péter: Szilárd magyarságtudatot adó oktatás kell

Géza

Magyarországon megnőtt az illegálisan átutazó migránsok száma

Edit

Újraindult a nagy csendes-óceáni szemétsziget eltakarítása – videók

Géza