Májustól szeptemberig csap le a legtöbb villám Magyarországon. Azon belül, hogy melyik hónapban, az már változó. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Groupama Biztosító megvizsgálta, mi jellemzi a hazai nyári időjárást, illetve hogy miként óvhatjuk meg értékeinket a villámoktól.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat információi szerint a május 30-ára virradó zivataros éjszakán különösen sokat villámlott. Ekkor ugyanis egy lassú mozgású zivataros zóna haladt át Magyarország középső része felett. Ezt a zivatarrendszert igen gyakori villámlás kísérte. Az ezt mérő detektorok adatai szerint országszerte majd 140.000 villám csapott le ezen az egy éjszakán. A következő két napon 730 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett csak a Goupamához. A legtöbb baj Pest megyében történt.
Még előttünk a villámszezon java?
A Groupama Biztosító megvizsgálta, hogy a villámok az év mely hónapjaiban okozzák a legtöbb kárt. Az egyértelmű, hogy a májustól szeptemberig tartó időszak a legintenzívebb, a villámlással kapcsolatos kárbejelentések azonban az egyes években más-más hónapokban csúcsosodnak ki. 2013-ban a május és a június voltak a „legvillámosabb” hónapok: akkor mintegy 1700 villámlással összefüggő lakásbiztosítási kárbejelentést regisztrált havonta a társaság, míg az utána következő hónapokban már csupán ennek töredékét. Ezzel szemben tavaly és tavaly előtt júliusban és augusztusban okozták a villámok a legtöbb kárt az otthonokban. Ezt az időszakot vizsgálva, különösen kiugró volt a 2014 július-augusztusi időszak, hiszen mindkét hónapban 2300 bejelentés érkezett a villámlások miatt, de 2015 júliusában is sok, pontosan 1755.
A másodlagos hatás okozza a károk 90%-át
Érdekes jelenség az is, hogy a villámcsapások másodlagos hatása miatt nagyságrendekkel több kárbejelentés érkezik, mint a villámcsapások közvetlen hatása miatt. Másodlagos hatásról akkor beszélünk, amikor nem az ingatlan közvetlen környezetében csap le a villám, de az érzékeny elektronikai berendezések a keletkező túlfeszültségtől tönkremehetnek. 2016-ban a májusi-júniusi időszakban a Groupama Biztosítóhoz érkezett 1540 villámlással kapcsolatos kárbejelentés több mint 90 százaléka a villámcsapások másodlagos hatásával kapcsolatos, és hasonló volt az arány az elmúlt években is.
– Bár elsődleges villámcsapással viszonylag ritkán találkozunk, azt tudnunk kell, hogy ha mégis bekövetkezik, nagy károkat okozhat. Rongálódhat, sőt meg is semmisülhet a kémény, a tetőszerkezet. Amennyiben épületen belül sül ki a villám, akár „háborús” kárképekkel is találkozhatunk: a falak elmozdulhatnak, megrepedhetnek, komoly sérülések keletkezhetnek a bútorzatban is – hívta fel a figyelmet dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító Szolgáltatási ügyvezető igazgatója.
Mire számíthatunk a nyáron?
Az OMSZ szerint az elmúlt évtizedekben változott a nyári csapadék intenzitása: általában kevesebb napon esik, de annál több vizet zúdítanak ránk a viharok. Ez a tendencia leginkább az ország északi régióiban volt megfigyelhető. A meteorológusok szerint időjárási szélsőségekre továbbra is számítani kell, sőt egyes forgatókönyvek szerint a jövőben még több szélsőség várható. Mindazonáltal az egymást követő nyarak időjárásában nagy különbségek lehetnek, így áradásokra és aszályokra egyaránt fel kell készülnünk. Egészen augusztus végéig gyakran előfordulhatnak villámokkal járó viharok is.
Mit tegyünk a megfelelő védelmünkért?
Saját magunk és értékeink védelme érdekében mindenképpen érdemes körültekintően eljárnunk a nyári viharok alatt!
- Semmi esetre se fogjuk meg a villámhárítót!
- Húzódjunk fedett vagy zárt helyre!
- Kerüljük a kimagasló helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket, ugyanis előbbiek villámhárítóként működnek, utóbbi esetben pedig mi magunk lehetünk a kimagasló pont!
- Áramtalanítsuk a kazán vezérlőegységét!
- Kapcsoljuk ki, és húzzuk ki a konnektorból a nagy értékű műszaki cikkek vezetékeit!
- +1 Vigyázzunk háziállatainkra, mert félelmükben elkóborolhatnak!
További tudnivalókat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján találsz!
