A Zala Megyei Levéltár dolgozói igyekeznek helyi színt vinni az egységes tematikába, hiszen a levéltári miliőben arra is lehetőség van, hogy bárki kézbe vehessen több százéves adóösszeírásokat, választói névjegyzékeket vagy telekkönyvi nyilvántartásokat. Szinte minden településen egy községi adóírást készítettek el, amelyek között

nemcsak magyar, de még latin nyelvű is található.

„Akiknek ismert a szűkebb pátriája, kutatási területe és időszaka, az azokból származó iratokkal színesítik az előadást” – mondta Kulcsár Bálint, a Hetedíziglen Zala megyei felelőse az M1 Életkor című műsorában. Ilyen például az 1829-es Zala megyei nemesi összeírás, amelyben településenként mutatják be azokat a családokat, amelyeket regisztráltak és nyilvántartásba vettek az 1848 előtti korszak egyik utolsó nagy összeírásakor – tette hozzá.

Több generációval is messzebb lehet jutni

A lúdtollal, szépírással írt anyakönyvek időtállók. Segítségükkel a laikus kutatók is több generációval messzebbre jutnak, mint az elmesélt családi legendák ismerete által. A családfakutatás népszerűsítése mintegy 30 millió forint állami támogatás révén valósul meg, amelynek segítségével a levéltár munkatársai az egyszerű érdeklődők számára is

A családfakutatás népszerűsítése mintegy 30 millió forint állami támogatás révén valósul meg, amelynek segítségével a levéltár munkatársai az egyszerű érdeklődők számára is

használható segédanyagokat hoztak létre.

Kulcsár Bálint arról is beszélt, hogy komoly munka folyt a Magyar Nemzeti Levéltár összes megyei intézményében is az utóbbi években, és ennek az eredménye egy módszertani útmutató anyag lett, amely füzet formátumban színes, képes, gyakorlatias és praktikus kiadvány.

A csoportban vannak kezdő érdeklődők, hobbikutatók és olyanok is, akik sokéves egyéni tapasztalatukat szeretnék rendszerezni. A Zala Megyei Levéltár legidősebb hobbikutatója a 95 éves Buza Sándor, akinek fantasztikus memóriája van. Húsz évvel ezelőtt kezdte gyűjteni iskolatársai, majd a család és lakóhelye kordokumentumait.

Buza Sándor Zala megye összes községét többször is átvizsgálta, tanulmányozta a születésekről, a házasságkötésekről és a halálozásokról szóló filmeket is. Kitartó kutatásának eredménye  háromszáz évre visszamenő családfájáról, valamint az előző évszázadról és szülei fiatalságáról megjelentetett korrajz.

A családi és helyi kötődések megerősítése

A Hetedíziglen projekt célja, hogy megerősödjenek a családi és helyi kötődések, és hogy a levéltárak a jövőben még inkább keresett és értékelt intézményekké váljanak. A új internetes adatbázisok segítenek a családtörténeti kutatásban, az anyakönyvi és levéltári kutatásban, és minden érdeklődő számára könnyen elérhetők.

M1, Hirmagazin.eu