Holt-tenger riasztó ütemben tűnik el, maga mögött hagyva több ezer víznyelőt, amely letöri a környék élénk turizmusát.

A Holt-tengerről ismert mely valójában egy tó, hogy vize majdnem 10-szer sósabb, mint az óceán, és a legalacsonyabb szinttel rendelkező vízfelület a Földön (több mint 400 méterrel található a tengerszint alatt). Az elmúlt néhány évtizedben azonban a partvonala a víznyelőiről vált ismertté, melyek úgy tűnik, hogy a semmiből bukkannak elő.

Több mint 3000 víznyelő található a Holt-tenger partján, ahogy arról az ABC News is beszámolt (2). Ezek közül néhány kráter eléri a 25 méteres mélységet, ami megfelel egy nyolc emeletes épület magasságának.

Gidon Bromberg, az EcoPeace Middle East izraeli igazgatója elmondta, hogy „ezek a víznyelők közvetlen következményei a régió vízkészleteivel történt nem megfelelő gazdálkodásnak.”

A Holt-tengert minden évben 7,5 milliárd liter víztől fosztják meg, mivel a vizet elterelték a tó fő vízforrásától – a Jordán folyótól – az 1960-as évek óta, az American Associates, Ben-Gurion Egyetem szerint  A Holt-tengerből történő ásványi anyag bányászat is hozzájárult a tó sűrű és sós vizének eltűnéséhez.

A 7,5 milliárd litert vízszint csökkenésre lefordítva egy métert jelent évente (átlagosan), azaz összesen 30 méteres vízszint csökkenést az 1970 óta végzett felmérés szerint, melyet a Duke Egyetem készített.

Az alábbi felvételen egy 3 perc alatt létrejött, 5 méter átmérőjű víznyelő kialakulása látható.

„A Holt-tenger vízszintjének gyors csökkenésével (átlagosan évente egy méterrel) ezek a víznyelők elkerülhetetlenek,” – mondta Mark Wilson, a Wooster Főiskola geológia professzora.

Miközben a kutatók a különböző hipotézisekben próbálnak közös nevezőre jutni, nincsenek sokan, akik ne értenének egyet azzal, hogy a csökkenő vízszint áll a jelenség hátterében.

David Ozsvath, a Wisconsin Egyetem geológia professzora elmondta (4), hogy az agyagszerű felület alatt barlangszerű terek vannak tele vízzel. Mivel azonban ezek a föld alatt kiszáradnak a csökkenő vízszinttel együtt, a felszíni éteg beomlik ezekbe a kiürült terekbe, ezzel szakadékokat hozva létre a part mentén.

Légifelvétel a Holt-tenger partján kialakult víznyelőkről.

Ozsvath elmondta, hogy egyes víznyelők az idő múlásával alakulnak ki, míg mások egyik napról a másikra. Egy földrengés, vagy akár egy heves esőzés is okozhatja, hogy a kiürült terekbe omoljon a felszíni réteg.

Hozzátette, hogy le lehetne csökkenteni a kialakuló víznyelők számát, ha kevesebb vizet terelnének el a Jordán folyóból, és lehetővé tennék a Holt-tenger vízszintjének emelkedését.

Eli Raz, a Hol-tenger és az Arava Kutatóközpont geológusa, aki tanulmányozta ezeket a víznyelőket leírta egy kutatásában, hogy a legnagyobb víznyelő eddig mintegy 25 méter mély, és 40 méter átmérőjű. Ezek a víznyelők aztán egymásba is omolhatnak, létrehozva még nagyobb és veszélyesebb krátereket.

Mark Wilson blogja szerint gyakran kis, kerek lyukként jelennek meg. De mint mondja, „ahogy belenézünk, egy jelentős, szobányi méretű barlangot látunk alatta. A teteje hamarosan beomlik, és egy újabb víznyelő jelenik meg.”

A sok, egykor nyüzsgő turista strand most elhagyatott az instabil körülmények miatt, az American Associates, Ben-Gurion Egyetem szerint. Az ABC beszámolója szerint egy 300 méteres útszakaszt zártak le ez év februárjában a víznyelők miatt, melyet 6-12 hónap alatt lehetne kijavítani.

Mark Wilson blogjában elmondta, hogy a fenti képen látható szurdok alig három hónap alatt alakulhatott ki. „Ez a kis szurdok átvágta a holt-tengeri üledékeket, mely ki van téve a gyors vízszint csökkenésnek,” – írta Wilson egyik bejegyzésében.

Forrás: debmedia;