Augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját Básti Juli.

A Kossuth-díjas művésznő a jeles évforduló alkalmából exkluzív interjút adott lapunknak. A művésznő őszintén mesélt gyermekkoráról, szerelmeiről és kudarcairól. Sorozatunk második részében Básti Juli a házasságairól és a gyerekeiről mesélt.

Ripost: Néhány rövidebb kapcsolat után megismerkedett első férjével, Gothár Péterrel. Az is első látásra szerelem volt?

Básti Juli: Nem, az nem. Ő édesen, hosszan, okosan és trükkösen udvarolt. Akkoriban Kaposváron játszottam, és Máthé Gáborral jártam, de aztán ő másba lett szerelmes. Utána Lukács Andor következett, és aztán jött Gothár. Elkezdtünk járni és szép lassan beleszerettem. Tehetséges pasi volt és elképesztő jó volt a humora. Jókat lehetett vele beszélgetni és fantáziadúsan udvarolt, végül összeházasodtunk.

Ripost: Aztán megszületett az első gyermeke. Mit jelent önnek az anyaság?

BJ: Péternek azonnal szülni akartam, így nem sokra rá megérkezett Márton. Élveztem, hogy gyerekem van, hogy nevelhetem, taníthatom, figyelhetek rá. Kíváncsi voltam, tudom-e másképp csinálni, mint ahogy engem neveltek. Ezért is volt, hogy amikor nekem, a vidéki színésznőnek nem maradt Marcira elég időm, inkább felszerződtem Budapestre, a Katona József Színházba. Gothár meg nem volt sehol. Akkoriban rengeteget forgatott, tehát még arra sem számíthattam, hogy ha már én nem tudok a kicsivel lenni, akkor legalább ő ott van neki. Így ez nem működött, és addigra az is kiderült, hogy a házasságunk sem. Elhamarkodott döntés volt.

Ripost: Kudarcnak élte meg válását?

BJ: Nagyon… Eleinte úgy éreztem, ha már van egy gyerek, nem szabad elválni. De köztünk olyan nagy és megoldhatatlan problémák voltak, hogy rosszabb lett volna, ha együtt maradunk. De mégse bánom, hogy megpróbáltuk, hiszen megszületett Marci… De maga a házasság nekem nagy trauma volt! Három évig hezitáltam, végül elváltunk.

Forrás: Ripost