Újabb óriási migráns hullámra lehet számítani az elkövetkező napokban a macedón-szerb határon.
A menekültek segítésére kéri hallgatóit és oktatóit a Pázmány rektora Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására.

A hétfői keltezésű rektori körlevél szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kérte a PPKE segítségét a Közel-Keletről érkező menekültek ellátásában. A segítségnyújtás kiterjed „mind a társadalmi munkában teljesítendő esetleges tolmácsolási feladatok ellátására, mind egyéb, önkéntes segítő munkára, amely emberi körülményeket teremthet a Magyarországra érkező menekültek számára”.

Szuromi Szabolcs hozzátette: tudatában van annak is, hogy az egyetem számos oktatója és hallgatója már részt vesz ebben a munkában.

Azt írta, a PPKE nemcsak oktat, de nevel is, egyúttal erkölcsi kötelessége az emberszeretet keresztény erényének tettekben történő megvalósítása. Éppen ezért „az MMSZ kérését teljes mértékben elfogadva” a rektor azt kérte az egyetem karainak dékánjaitól és hallgatói önkormányzataitól, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a jószolgálati munkában való közreműködés megszervezése és bármilyen formában történő támogatása érdekében – olvasható a levélben.A röszkei gyűjtőpontnál körülbelül ötszáz menekült van.
A gyűjtőponton komplett sátortábor alakult ki, tábortüzek égnek a sátrak között, és akinek nem jutott sátor, a földön, pokrócokba és hálózsákokba bugyolálva vészelte át az egyébként nagyon hideg éjszakát. A legtöbben pokrócokat, hálózsákokat kérnek az önkéntesektől, ezek mellett orvosi segítséget, mert sok a lázas kisgyerek az utóbbi időszak hidege miatt, a sátrakból is egyre gyakrabban hallani köhögést.

Mióta feljött a nap, ismét érkeznek csoportok a gyűjtőponthoz. A rendőrség folyamatosan viszi a migránsokat a hétvégén megnyitott új és a régi regisztrációs pontra.

Az M1-es autópálya hegyeshalmi határátkelőjén az autósor folyamatosan halad, és egyelőre nem tapasztalják a jelét annak, hogy az osztrák fél lezárná a határt. Menekülteket sem láttak az út szélén.Hajnal óta ötezren érkeztek Szerbiába
Hétfőn a kora hajnali órák óta több mint ötezren érkeztek Szerbiába Macedóniából, és újabb óriási migránshullámra lehet számítani az elkövetkező napokban a macedón-szerb határon.

Ez az eddig legnagyobb emberáradat, néhány óra leforgása alatt ilyen sokan még nem érkeztek a nyugat-balkáni országba. Huszonnégy óra alatt eddig a legtöbben augusztus 23-án léptek be Szerbiába Macedóniából, akkor több mint hétezer migráns lépte át a határt, hétfőn várhatóan ennél többen érkeznek.

Presevóban jelenleg mintegy kétezren várakoznak a helyi befogadóközpont előtt, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és megkapják a 72 órás tartózkodást biztosító engedélyt. A dél-szerbiai várostól mintegy 8 kilométerre, közvetlenül a határtérségben található, két héttel ezelőtt létesített miratováci sátortábor szinte teljesen kiürült reggelre. Feltételezhetően ők mind a szerb-magyar határ felé indultak.

A helybéliek arról számoltak be, hogy egyes magán busztársaságok papírok és nyilvántartásba vétel nélkül is elszállítják a migránsokat Belgrád és a szerb-magyar határ irányába. Belgrádból naponta több tucat, migránsokkal teli autóbusz indul a magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé.

A Szíriából érkezett migránsok azt mondják, hogy országukból 8-9 nap alatt jutottak el Dél-Szerbiába. Ez az út néhány hónapja még hetekig, hónapokig tartott, de most már gyorsabban tudnak áthaladni a Szíria és Szerbia közötti országokon.

Gignac Emmanuel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának presevói képviselője szerint a napokban újabb óriási menekülthullám várható, ugyanis szombatról vasárnapra ötezer migráns várakozott a görög-macedón határnál, további ötezren tartották a görög-macedón határ felé, és újabb ötezren már úton voltak Szerbia irányába, és számítani lehet újabb több ezres csoportokra is.

A befogadóközpontokban azonban így is fogytán vannak az élelmiszerkészletek, Szerbiának segítségre van szüksége.

A migránsok először Görögországból Macedóniába mennek, ahol 72 órán át tartózkodhatnak, onnan pedig Szerbiába, ahol szintén 72 órájuk van arra, hogy továbbmenjenek. Ez idő alatt Presevóból a szerb fővárosba, majd a magyar határhoz közeli településekre utaznak, hogy onnan útra kelve kíséreljenek meg átjutni a zöldhatáron.

Presevóból a magyar határig személygépkocsival 8-9 óra alatt lehet eljutni, autóbuszokkal – ahogyan a migránsok általában közlekednek – ez az út néhány órával tovább tart.Több mint ötezer határsértőt fogtak el a hétvégén
Országszerte összesen 5386 határsértőt fogtak el a rendőrök péntektől vasárnapig – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 2181, szombaton 1002, vasárnap 2203 volt az elfogottak száma. 38 gyanúsított ellen embercsempészés, öt esetben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.

A legtöbb határsértőt mindhárom nap Csongrád megye déli részén fogtak el – közölte a megyei főkapitányság szóvivője.

Szenti Szabolcs elmondta, hogy vasárnap 1991 embert, köztük 518 gyermeket tartóztattak föl, a legtöbben szír állampolgárnak vallották magukat.

A határsértők ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.Naponta 300-400 bevándorló kap a rendőrségtől egészségügyi ellátást
Naponta átlagosan 300-400 illegális bevándorló kap a rendőrségtől egészségügyi ellátást – közölte a rendőrség vezető főorvosa hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Sipos Edina elmondta: minden megyei szerv működtet egészségügyi szolgálatot, az érintett térségben a megyei főkapitányság mellett a határrendészeti kirendeltségen és a röszkei határ mentén is van ilyen egység. Közölte: minden hozzájuk panasszal forduló migránst ellátnak, amennyiben ez lehetséges, akkor helyben, ha nem, akkor a területileg illetékes intézménybe szállítják a bevándorlót.

Az időjárás változásával a betegségek is változtak, míg korábban a kiszáradás, a kimerültség és az ájulásos rosszullétek voltak jellemzőek, addig most, miután hidegebbre fordult az idő, a felső légúti megbetegedések a gyakoriak – mondta Sipos Edina.

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu